Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
1993. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK CSOBÁNC VÁRA - GYULAKESZI (Veszprém megye) Története: A festői szépségű Tapolcai-medence oldalán emelkedő vulkáni hegyen találjuk Csobánc várát. Csobánc az olasz eredetű Rátót nemzetség Gyulaffy ágának birtoka volt már a XIII. században. A várat is ők építtették a tatárjárás utáni évtizedekben. Okleveleinkben 1272-től szerepel. A Rátótók az Árpád-korban országos tisztségek viselői: erdélyi vajdák, királyi udvarbírók, főpohárnokok voltak, a nemzetségből származó sok család közös, gyulafirátóti kolostorát alapító Mátyás pedig esztergomi érsekként esett el 1241-ben, a mohi csatában. Csobánc körül és a zalai Balaton-parton közel 20 faluban volt tekintélyes birtokuk, ennek védelmére építtették csobánci várukat. A középkori Csobánc várának életében figyelemre méltó az 1491-ben történt megerősítés. Mátyás király halála után a Dunántúlra haddal benyomuló Habsburg Miksa Veszprémet és Fehérvárt elfoglaló seregei ellen a dunántúli várurak sorra erősítik váraikat, Kinizsi Pál felügyelete mellett. Az ő somlói várnagya "igen hasznos épületeket emelt a vár körül”. A vár életében jelentős változást okozott a Balatonig előnyomuló török hódoltság. A tó északi oldalán álló várak a végvárak sorába jutottak. Az állandó török dúlások miatt elszegényedő nemesség a várait már nem tudta fenntartani, ezért azokat a Győr központtal megszervezett királyi várrendszerbe sorolták be. így lett Csobánc a Győri Főkapitányság végvára Keszthellyel, Szigligettel, Vázsonn- yal és Tihannyal együtt. A királyi őrség mellett a Gyulaffyak is fizettek katonákat a vár alatt megmaradt birtokaik védelmére. A XVI. század közepén a család kiemelkedő tagja volt Gyulaffy László, korának országszerte ismert végvári kapitánya. 1549-ben, fiatal korában szigetvári főkapitány, 1551 után a Pápán állomásozó lovasság vezetője, majd Devecser várának királyi parancsnoka volt, később Győrött szolgált. 1560-tól tihanyi kapitány. 1566 után pedig veszprémi főkapitány. A fonyódi Magyar Bálinttal és a palotai Thury Györggyel évtizedeken át a Dunántúl leghíresebb törökverő vezérei, akik a környékbeli várak kapitányaival vállvetve vertek vissza minden, a Balaton északi partját elfoglalni szándékozó török támadást. 1561-ben váratlan rajtaütéssal mégis elfoglalták a Csobánccal szemben levő kis Hegyesd várát. A törökök innét már a Rába vonaláig dúlhattak, ezért a dunántúli várak egyesített seregei, a győri főkapitány vezetésével a következő év tavaszán visszafoglalták és a földig lerombolták Hegyesdet. A Haditanács és a bécsi udvar pénztelensége, a magyarokkal szembeni bizalmatlansága, a végváriak mérhetetlen szegénysége és nyomora Gyulaffy Lászlót szembeállította német feletteseivel. Az 1568-as drinápolyi békekötés miatt csalódott magyar urak egyrésze az egri hős, Dobó István vezetésével elhatározta, hogy Erdélyhez pártol. Szervezkedésüket leleplezték, Dobót bebörtönözték. A mozgalomban részt vevő Gyulaffy László 1568-ban családjával együtt Erdélybe menekült. Ott János Zsigmond, később pedig Báthory István fejedelem hadvezére lett. Az 1690-es években Csobáncban kezdte katonai pályafutását Béri Balogh Ádám, a Rákóczi-szabadságharc későbbi legendáshírű brigadérosa. A török kiűzése után a hivatalos bécsi politika Csobáncot is pusztulásra ítélte. Fel- robbantását a Rákóczi-szabadságharc eseményei akadályozták meg. 1707-ben Rabutin császári generális hadainak ostroma ellen védte sikerrel 30 hajdú és a környékről felmenekült lakosság Szász Márton kapitány vezetésével. Az ostrom 250 éves évfordulóján, a vár falán domborműves emléktáblát helyeztek el. A XVIII. század elején már romos, 1722-ben pedig használhatatlan állapotban volt. A nagy kiterjedésű, körölsáncolt vár a hegy fennsíkjának a déli végére épült. Külső falai szabálytalan négyszögben nagy udvart öveztek, amelyben egykor emeletes épületek álltak. A vár északi sarkán többemeletes, vastagfalú torony falai állnak. Túraút Gyulakesziből A község közepéből a templom melletti utcán megyünk kelet felé, a Csobánc hegy irányába. A major mellett elhaladva homokos úton, egyenletes területen érünk el a hegy nyugati lábához. Innen a szőlők, présházak között megyünk partos lassan emelkedő úton. 20 perc alatt egy romtemplomhoz érünk, az ún. Rossztemplomhoz. Tovább menve az 1930-as évszámú présháznál befordulva egy kis akácosba érünk, majd kényelmes szerpentin úton jutunk el a tetőn lévő várromhoz (376 m ). A várból gyönyörű kilátás nyílik hazánk egyik legszebb vidékére, a Tapolcai-medence "forgószínpadára". A vár Tapolca-Diszel községből is megközelíthető. DEVECSER VÁRA (Veszprém megye) Története A mai várkastély helyén állott vár története a XVI. században kezdődött. A Dunántúl nyugati része 1532-ben
