Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. szeptember vált először hadszíntérré, amikor II. Szolimán szultán Bécs felé vonuló hadjárata Kőszeg ostromával elakadt. A főseregtől szertekalandozó, gyújtogató, fosztogató török portyákkal Werbőczy Imre és Devecser földesura, Csórón András által gyűjtött magyar sereg szált szembe és védte meg a Bakony és a Balaton vidékét. Az 1532-es események hatására kezdték el erősíteni a dunántúli kastélyokat és várakat. Csórón András devecseri kúriáját 1537-ig erős várrá építtette át. Csórón, aki a mohácsi vész előtti években a veszprémi püspök embereként sümegi várnagy volt, a két király közötti háború tizenöt évét kihasználva hatalmas vagyont gyűjtött, és halálakor, 1552-ben a Dunántúl egyik legnagyobb földbirtokosa volt. Devecseri várkastélya mellett Somló és Ugod várát, Veszprém, Vas, Zala és Somogy megyékben mintegy 80 falut hagyott János nevű fiára. Csórón János folytatta a vagyonszerzést. Az örökölt várak és birtokok mellé megszerezte Kőszeget és a Sopron megyei Kaboldot, amellyel birodalmi bárói rangot kapott. Ezt a hatalmas, a Nádasdy, Batthyány és Zrínyi családokéval vetekedő vagyont a leányaival kötött házassága révén a Ba- lassák és a Nádasdyak örökölték. Devecser vára - a Győri Főkapitányság végváraként - a Balaton mögötti védelmi várövezet hátsó erőssége volt, százötven éven keresztül. 1624 után Eszterházy birtok lett. A török kiűzése után külső erődítményeit elbontották, várárkát betöltötték. A kőfallal kerített mai kastély fő épülete gótikus és reneszánsz részletekkel barokk jelleget mutat, azonos a Csórón András által 1532 és 1537 között építtetett kastéllyal. A külső épületek XVIII - XIX. századiak. DOBAI SOMLÓVÁR (Veszprém megye) Története A híres bortermő Somló északi oldalán, a hegy meredek peremének elkülönült bazaltkúpján, sűrű erdőben merednek az égfelé a vár romjai. Három oldalról meredek sziklafalak övezik. Csak dél felől lehetett megközelíteni, innét azonban széles szárazárok, emögött pedig magas, lőréses falak védték. Története homályba vész, okleveles adat csak 1352 óta szól róla. Valószínűleg éppúgy a Bakonyt birtokló Csák nemzetség építtette, mint Cseszneket, Ugodot, Bátorkőt. Hatalmuk megtörése után királyi vár lett. 1352 előtt Ugoddal együtt Károly Róbert király cseh udvari vitézének, Csenig mesternek adományozta. 1352-ben I. Lajos király elvette Csenig fiától, Jánostól, és Himfi Benedek bolgár bánnak, Döbrönte vára építtetőjének adta. A század végén Zámbó Miklós tárnokmester, 1389-ben pedig Garai Miklós nádor kapta meg. A Garaiaké volt ezután száz évig, ők építtették ki nagyjából mai alakjára. 1479-től Kinizsi Pálé volt, aki 1483-ban továbbadta Szapolyai Istvánnak. Mátyás király halála után Szapolyai István nádor és Újlaki Lőrinc herceg - összes birtokukra kiterjedő - kölcsönös örökösödési szerződést kötött. II. Ulászló ellen mindketten Habsburg Miksa trónigényét támogatták. Az Ulászló-párt győzelme után kegyelmet kértek. Közbenjárójuk Bakócz Tamás érsek volt, aki ezért Szapolyaitól 1494-ben Somló várát kapta meg. Bakócz végrendelete értelmében halála (1522) után a vár a hozzátartozó falvakkal együtt unokaöccséé, Erdődy Péteré lett. 1514-ben, Dózsa György hadainak leverése után a dunántúli parasztsereget Somló alatt verte szét Szapolyai István itteni várnagya, a fehérvári polgárok és a győri püspök hadainak segítségével. Somlót 1558-ban Erdődy Péter eladta Devecseri Csórón Andrásnak. A vár és uradalma ezután a Csórón örökösök, a Nádasdyak, Balassák,, Liszthyek, Illésházyak és Kéryek kezén osztódott 1733-ig, amikor az Erdődyek a részbirtokosoktól visszavásárolták az uradalmat. Időközben a vár a sok tulajdonos kezén lassan teljesen tönkrement. Utoljára 1707-ben hozatta rendbe Bottyán generális, aki 1705 és 1709 között a dunántúli kuruc sereg éléstárát és lőszerraktárát rendezte be Somló várában. A Rákóczi-sza- badságharc bukása után megszűnt a vár katonai jelentősége, feltehetően császári parancsra fel is gyújtották. 1731-ben Kéry Ádám a kamalduli szerzeteseknek adta át, hogy ott építsék fel remeteségüket. A tervből pénz hiányában semmi sem lett, a kamalduliak kolostorukat a Komárom megyei Majkon építették fel. Somló várának egy emelet magasságban megmaradt, lenyűgöző romjai egykori gazdag építészeti kialakításról tanúskodnak. A vár közepén és egyben a sziklakúp legmagasabb pontján, a téglalap alaprajzú belső udvar három oldalán álltak a kétemeletes lakószárnyak. Az udvar alatt boltozott ciszterna van. A palotaszárnyak falaiban XV. századi gótikus ajtók és ablakok, reneszánsz kandallók töredékei láthatók. A belső várat, külső, támpilléres falakkal határolt falszoros veszi körül. A falszoros bejárat felőli része széles előudvarrá tágul, amelybe a külső kapu mögé emeletes gazdasági épületet emeltek, felső szintjén lakóhelyiségekkel. A vár mögött, az északfelé kiugró sziklacsúcson nagyméretű, a vártól független torony áll. Túraútvonal Somlóvásárhelyi vasútállomástól, mintegy 100 m-t gyaloglunk a betonúton keleti irányba. Hogy utunkat rövidítsük, átvágunk a Vásártéren, közben a Gerő-kútnál megtöltjük a kulacsunkat, mert később, a várig vizet nem találunk. A gyalogúton kitérünk az aszfaltútra, ezen hamarosan a szőlők lábához megyünk. A mély horhosban eleinte enyhe, majd erősen emelkedőn egyre feljebb kapaszkodunk a hegyoldalon. A gazdasághoz vezető út és kőlépcső mellett egyre merekedebb úton, egy lerombolt présház udvarán a közel 100 m mély Taposókúthoz érünk. A kútból a fából készült kerékkel taposómozgással húzták fel a vizet. Innen származik a neve. (Ma már nem használható.) A kúttól jobbra fordulunk a szekérútról, fölfelé megyünk, és elérjük a felső szőlők között keleti irányba vezető utat. Nagyszerű tájképben gyönyörködhetünk, balra
