Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 bonyolítanának le. Az űrállomás építését 1997-ben akarják elkezdeni. * A londoni Sunday Expressz úgy értesült, hogy Diana hercegnő, aki tavaly december óta különváltan él férjétől, Károly trónörököstől, hajlandó lenne békülni és ha a házasság helyreállítására nem is lát reményt, szeretne legalább egy fedél alatt élni férjével. Ezt a tervet állítólag II. Erzsébet királynő is támogatja, mert megmentené a látszatot a nép előtt. A trónörökös udvartartásában viszont elleneznek minden közeledést, mondván, hogy az ártana Károly tekintélyének. A britek véleménye megoszlik kérdésben. A többség kétségkívül Diana pártján áll és hitelt ad annak, hogy a trónörökös rossz férj volt. A sajtó azonban igyekszik kidomborítani Károly álamférfiúi erényeit és keveset foglalkozik a hercegnővel, hogy elfelejtessék a közönséggel. A kormány viszont "nemzeti vagyonnak" tekinti Diana adottságait és ezt a nemhivatalos diplomáciában szeretné kamatoztatni. Legutóbb Major miniszterelnök személyesen kérte fel egy szentpétervári útra a hercegnőt, aki vállalta a feladatot. * A francia szupervonat, a TGV megkezdte hódító útját a világban. A TGV rendszerű gyorsvasút építését a franciák után elsőnek a japánok kezdték el és a sziget- országban már több vonalon futnak ilyen vonatok. Most Dél-Korea írt ki versenytárgyalást a szupervasút kiépítésére s azt egy francia-brit konzorcium nyerte meg. TGV- rendszerű vonatokkal kísérleteznek a német vasutak és nemrég indult ilyen gyorsvasút a Madrid-Sevilla vonalon. Ilyen típusú szerelvények fognak közlekedni a La Manche csatorna alatt átvezető alagútban is. Érdeklődik a gyorsvasút iránt Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok is: az amerikai kontinensen kísérleti pályán már fut egy Franciaországból beszerzett TGV-vonat, de még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden feltételt megteremtsenek egy ilyen különleges közlekedési eszköz üzembeállításához. * Az orosz puccskísérlet október 4-i leverése után — mint az köztudott - Jelcin a demokrácia biztosítása érdekében hatalmi szóval betiltott több szélsőbal és szélsőjobb politikai mozgalmat és néhány ellenzéki újságot, azok közül is elsőnek a Pravdát, a kommunista párt hajdani hivatalos lapját és szócsövét. Ahogy a helyzet konszolidó- dott Moszkvában és Jelcin elég erősnek érezte magát, újra engedélyezte pár lap megjelenését, így feloldotta a Pravda tilalmát is. A csaknem egy hónapos szünet után a hajdani pártlap tehát ismét megjelent a moszkvai utcákon, büszkén viselve homlokán a régi címet, ami oroszul tudvalévőleg azt jelenti, hogy Igazság. Nos tudjuk, hogy nyolc évtized előtti megalapítása óta soha egyetlen sajtóorgánum sem állt annyira hadilábon az igazsággal, mint a Pravda. A most megjelent első számban ennek ellenére öntudatosan hirdeti, hogy az újságot be lehet tiltani, de az igazságot nem lehet elhallgattatni. A lapnál mindössze annyi változás történt, hogy a régi főszerkesztő, Seleznev helyett új név, szerepel az impresszumon, Viktor Linniké. Ő is büszkén vállalja a múltat, mert ezt olvashatjuk ugyanitt: "Alapítva 1912 május 5-én, V.I. Lenin kezdeményezésére." A szünet után beköszöntő vezércikk sem hagy kétséget a lap irányzata felől: "Célkitűzéseink nem változtak, visszatérünk!" jelenti az új főszerkesztő és leplezetlenül támadja Jelcint. Az első oldalon közölt kép a Fehér Ház október 4-i ostromát mutatja és a szöveg így szól: "Október 4 áldozataiért nem állunk bosszút, mert nem akarunk több vért. Ami történt, az csak arra figyelmeztet bennünket, hogy a jövőben legyünk okosabbak". * A WASHINGTON POST november 4-i száma Prágából keltezett érdekes elemzést közöl arról, hogy a kommunista diktatúra alól felszabadult közép- és keleteurópai országokban nemcsak azért emelkedett ugrásszerűen a bűnözések száma, mert a demokrácia-adta nagyobb szabadság több lehetőséget nyújt a kétes elemeknek fegyver szerzésére és különböző bűncselekményeket elkövetésére, hanem azért is, mert ezek a hajdani rendőrállamok átestek a ló másik oldalára és olyan drasztikusan leépítették a rendőrségüket, hogy a bűnüldözésre nem maradt elég szakképzett és gyakorlott nyomozó. Mivel a kommunista érában a politikai és a közönséges bűncselekmények között elmosódtak a határok, a legtöbb vezető beosztású rendőr politikailag kompromittálódott, ezért a rendszerváltás után olyan új emberekkel töltötték be a helyeiket, akiknek semmiféle gyakorlatuk nem volt a "szakmában". És ez most meg is látszik a rendőrségek munkáján. A nyomozások főleg a titkosrendőrség és a besugórendszer nagyrészének felszámolását sínylik meg, mert ezeket ugyan azelőtt főleg a politikai "bűncselekmények” leleplezésén alkalmazták, de nékülük az alvilág ellen sem lehet hatásosan küzdeni. A POST cikke Lengyelországból és Csehországból vesz példákat, ahol az utolsó három évben másfélszeresére, illetve kétszeresére ugrott a bűncselekmények (betörés, rablás, gyilkosság, kábítószerkereskedelem, sikkasztás és más intellektuális bűncselekmények) száma. Hozzájárul a helyzet romlásához, hogy a határok nyitottsága miatt nemzetközi bandák szabadon közlekedhetnek az országok között és főképp az autólopásra, meg kábítószercsempészésre specializálták magukat. Az amerikai riporter megszólaltatja a lengyel rendőrség egyik vezetőjét, aki elmondja, hogy Lengyelországban a szervezett alvilág orosz, ukrán, szerb, bulgár és kínai bandák ellenőrzése alatt áll s ezek sokkal jobban meg vannak szervezve és főleg korszerűbb felszereléssel, gyorsabb autókkal rendelkeznek, mint a rendőrség, amelyik tehetetlen velük szemben. Terjessze lapunkat!
