Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. december MAGYARORSZÁGI HÍREK- Szerkeszti: Faggyas Katalin, Budapest Október 6-a és november 5-e között a kölni egyetem 1. számú belklinikáján kezelték Antall József miniszterelnököt. Távollétében Boross Péter belügyminiszter helyettesítette - ám a miniszterelnök folyamatosan élő kapcsolatot tartott vele, a kormány tagjaival és más politikusokkal; megkapta a bizalmas jelentéseket és a hazai újságokat. A magyar miniszterelnök non-Hodgkin limphoma megbetegedésben szenvedett; már évek óta folyamatos kezelés alatt állt Budapesten. A betegség olyan stádiumba jutott, hogy szükségessé vált a komolyabb orvosi beavatkozás. A kölni intézet a világ egyik legjobb klinikája e téren, vezetője Volker Diehl professzor körülbelül egy éve alkalmazza azt az új módszert, amelyet a magyar miniszterelnökön is végeztek - s amellyel sikerrel gyógyítják a betegséget. Mi volt a beavatkozás lényege? A kormányfő megérkezése után egy hétig erőteljes kemoterápiás kezelést kapott, s így kiölték a tumorral fertőzött sejteket az egész szervezetből. Ezután steril szobába helyezték el, ahol október 14-én autológ törzssejt-átültetést hajtottak végre rajta. Ez azt jelenti, hogy visszaültették azokat a saját vérből szeparált törzssejteket, amelyeket Antall József július végi, magánjellegű németországi tartózkodása során szeparáltak ki a csontvelőből, s a törzssejteket mínusz 196 fokon konzerválták a kölni klinikán. E törzssejteket intravénás vértranszfúzió révén juttatták vissza a szervezetbe. A természet csodája, ahogy e törzssejtek maguktól visszataláltak eredeti helyükre, a csontvelőbe, és elindult az új sejtképződés. Antall József állapota a vártnál gyorsabban javult, s mivel állapota jó volt, a normális vérképzés helyreállt, november 5-én különgépen hazaérkezett Budapestre. Mivel a magyar miniszterelnök egészsége helyreállt, még nagyon sok évig részt vehet a politikai életben, s minden esély megvan arra, hogy győzelemre vezesse a Magyar Demokrata Fórumot a jövő évi választásokon. Amíg a kölni egyetemen tartózkodott, számos jókívánság érkezett hozzá Magyarországról, s több neves személyiség is gyógyulást kívánt neki: II. János Pál pápa, Helmuth Kohl német kancellár, Boris Jelcin orosz elnök, Leonyid Kravcsuk ukrán államfő és még sokan mások. * Országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc harminchetedik, a köztársaság kikiáltásának negyedik évfordulójáról. Antall József miniszterelnök Kölnből ünnepi köszöntőt tett közzé. Ebben többek között azt írta: "Harminckét éve először vagyok távol hazámtól e napon. Ezúttal külföldön hajtok fejet mindazok helytállása előtt, akik életüket, szabadságukat, saját és családjuk sorsát, egzisztenciáját áldozták föl. Gondolatban együtt emlékezem Magyarország polgáraival, a határainkon túl ünneplő honfitársainkkal és kívánok igaz céljaik megvalósításához hitet és életükben boldogulást." A forradalom áldozatainak emlékhelyeinél Göncz Árpád köztársasági elnök, Boross Péter belügyminiszter és Szabó Iván pénügyminiszter mondott beszédet. Az Országház Kupolatermében a köztársasági elnök magas állami kitüntetéseket adott át. A Parlament lépcsőjén felállított kopjafánál a köztársasági elnök és a kormány tagjai mécsest gyújtottak az áldozatok emlékére - s ugyanezt tették ezrek a Kossuth tér különböző pontjain. Este az Operaházban díszelőadást tartottak, ahol Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. * Október 23-án nagyon sok helyen tartottak megemlékezést, s több helyen emléktáblát avattak. A főváros első köztéri szobrát is felavatták a kilencedik kerületi Bakáts téren - alkotója Czinder Antal Munkácsy- díjas szobrászművész. A Magyar Út Körök Mozgalom, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja a budapesti Felvonulási téren ünnepelt: szólt a tömeghez Csurka István is. A Pofosz (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) a Corvin moziban tartott megemlékezést, ahol Fónay Jenő elnök mellett felszólalt Boross Péter belügyminiszter is. * A volt politikai foglyok eredményesebb és összehangoltabb képviseletére új tömörülést hozott létre hat szervezet: a Történelmi Igazségtétel Bizottsága, a Recski Szövetség, a Politikai Elítéltek Közössége, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Szovjetúnióban Volt Magyarok, Politikai Rabok és Kényszermunkások Érdekvédelmi Szervezete, valamint a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége. * "Ha az Országgyűlés nem iktatja törvénybe, hogy a kommunista párt és fedőszervei nem indulhatnak a választásokon, akkor az "56-osok saját eszközeikkel akadályozzák meg a kommunista hatalomátvételt, a felelősség azonban a parlamentet terheli - írta Szabad Györgynek címzett levelében Rácz Sándor, az "56-os Szövetség elnöke. A nemrégiben Torgyán Józseffel szövetséget kötő Rácz felszólította a parlamentet, hogy követelését iktassák a választójogi törvénybe: mert csak így érhető el, hogy a magyar nép tetten ért ellenségei ne jelenhessenek meg a magyar törvényhozásban, s a kommunistákat saját törvényeikkel kizárják a pártéletből és a politikából. * Október közepén Budapesten megtartották az "56- os Magyarok Világtalálkozóját. Bajtársi találkozók, koszorúzások, tudományos konferencia is szerepelt a napirenden. Első nap a Corvin közben, a Széna téren és a Rádiónál
