Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
1993. június AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 11 RÁKOSI MÁTYÁS DICSŐÍTŐJE Egy "elnyomott" költő pálfordulásai Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének 63 esztendős elnöke köztudottan az ellenzékiek körébe tartozott a nyolcvanas években. "Csoóri és Csurka be van tiltva" - járta a szóbeszéd ezekben az időkben. Az állítólagos publikálási tilalom ellenére Csoóri Sándor 1980 és a rendszer- váltás között minden évben megjelentethetett új kötetet, 1982-ben és 1987-ben kettőt is. Úgy gondoljuk, ma bármelyik költő vagy író örülne hasonló ellenzéki sikerszériának. Mindezt nem szemrehányásként tettük Csoóri Sándor felé, bár cikkünk további részében abból is bőven kijut majd az elnök úrnak. Magunk sem vitatjuk ugyanis, hogy Csoóri ellenzéki tevékenységet fejtett ki, amely többször nyilvánult meg az éppen elhunyt ellenzéki személyiségek temetésén. Számos fénykép és videofelvétel örökítette meg a fehér ballonkabátos Csoóri Sándort például Bibó István temetésén, ám ezek a dokumentumok már régóta a Belügyminisztérium megsemmisítő gépeibe kerültek. Korábban újság idézte Pozsgay Imre sorait 1957- ből, amikor a ma demokrata politikus minden lehető negatív jelzővel ellátta Nagy Imrét, Mindszenty hercegprímást és az "ellenforradalmat". Pozsgay kissé sértődötten reagált múltjának felidézésére, mondván, Szent Pál is hosszú utat tett meg addig, amig Jézus fő követője lett. Csoóri Sándor is visel egy 1957-es keltezésű fekete pontot életrajzán, ugyanis számos irodalmár társával - köztük Illyés Gyulával és Német Lászlóval - együtt aláírta azt a nyilatkozatot, melyben 56-ot fasiszta ellenforradalomnak nevezték, s követelték, hogy az ENSZ vegye le a magyar ügyet a napirendjéről. Csoóri Sándor - Pozsgayval ellentétben - nem próbálta magát bibliai magyarázatokkal tisztára mosni, egyszerűen nem emlékezett, amikor újságírók erről a témáról faggatták. A kérdés csak az, hogy miért írta alá az akkor 27 éves Csoóri a rendszer felé tett hűségnyilatkozatot, amikor nem számított különösen ismert írónak. Valószínű, hogy már sohasem tudjuk meg, zsarolták-e valamivel, esetleg magasabban ívelő karriert ígértek neki. Mindenesetre Csoóri, az MDF alapító tagja ma a kormányzó párt híve, 1957-ben az MSZMP-re tette le a voksát, s hogy a harmadik rendszer se maradjon ki, az ötvenes évek elején Rákosi Mátyáshoz is írt verset. íme: Aranyos madaram, sárgatollú madár, merre szálltál eddig? régen láttalak már. Régen jártál erre, régen énekeltél, - sugaras nyarunkról még nem is meséltél. Tavasz óta fekszem álnok betegségben Szállj ide és maradj, Mond meg neki, mond meg, maradj itt sokáig,- de ne panaszlóan ezüstös reggeltől hogy betegen fekszem, alkony beálltáig. azért nem hall rólam. És hogyha útra kellsz Mond meg neki, mond meg. csillaggyúlás előtt így, ahogy üzenem; Budapestre repülj, hogyha felépülök, ne is tarts pihenőt! tüstént fölkeresem. Rákosi elvtársnak és a színe előtt szállj az ablakába, teszek hitet rája: s illendően, szépen én leszek a leghűbb kocogtass be nála. ifjú katonája. S a "leghűbb ifjú katona" hamarosan megkapta a jutalmát is, az első József Attila-díjat, melyet 1954-ben vehetett át. Ezt követte 1970-ben a második, csak a Kossuth- díj nem akart sehogysem összejönni, pedig Csoóri állítólag nagyon vágyott rá. Végül 90-ben már MDF-elnökségi tagként, de még az MSZP-s kormánytól járt ki neki ez az elismerés. S végül egy sokfelé terjengő, de milyensége folytán nehezen bizonyítható pletyka. Ha minden igaz, Csoóri Sándor pillanatnyilag úgy él, ahogy - például Amerikában - egy hasonló jelentőségű szervezet elnökének nem ildomos: élettársi kapcsolatban, ám feleségétől - papíron - még nem külön választva. Híreink szerint a már csak formálisan létező feleséget felváltó asszony Balogh Júlia, a Duna TV egyik vezetője, rendezője. (TYízf Magazin) MEGJELENT: harmadik kiadásban a Kereszténydemokrata Néppárt gondozásában: VARGA LÁSZLÓ KÉREM A VÁDLOTT FELMENTÉSÉT című könyve. A szerző a 250 oldalas könyvében a két világháború közötti politikai korszakról, a keresztény reform-mozgalmakról, továbbá a Demokrata néppártról ír és ismerteti a második világháború utáni politikai pereket és védelmeit. A könyv ára 10 dollár, amit lehetőleg bank csekken, vagy nemzetközi postautalványon a Kereszténydemokrata Néppártra kiállítva kérjük az alábbi címre megküldeni: H-1120 Budapest, Nagy Jenő u. 5. sz. A borítékon kérjük feltüntetni; Varga László könyve. és te még csak meg se látogattál engem. Gyönyörű madárkám, gyere szállj a fámra, levélejtő fámról szobám ablakába. Bíztató éneket dalolj onnan nékem: feledjem a bajom, feledjem egészen!
