Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. június PILVAX-JÁTÉK PETŐFI ÜRÜGYÉN Márciusi történet a sajtószabadságról Március 14-én este hat óra körül a Petőfi-szobor mögötti térségben a földbe tapostak egy zsidót... - Ehír ilyenolyan körítéssel, az eseményt kommentáló újságok pártbeli hovatartozásának megfelelően ferdítésekkel sanda célozgatásokkal - legfőképpen a lényeges információk kihagyásával látott napvilágot. Jómagam, mint az amerikai székhelyű Szabad Magyar Újságírók Szövetsége tagja jelen voltam nem csupán a már említett esti Charta-pogromon, hanem a Pilvax Étteremben rendezett összejövetelen is...-Tisztelt Olvasóink - bizonyára felkapták fejüket, amikor "program" helyett "pogrom" szót olvastak, ezúton nyomatékosan felhívom figyelmüket: nem szerzői tévedésről van szó, nem a nyomda ördöge tréfálta meg őket - valóban pogromot rendezett a Demokratikus Charta március 14-én, méghozzá nem is akármilyen résztvevőkkel. Amolyan zártkörűnek szánt Petőfi-játéknak indult az egész, - az önmagát "Demokratikus" Chartának nevező politikai szerveződés új (ki tudja már hányadik?!) 12 pont megalkotására verbuválta egybe vezetőit illetve ahogyan a kiadott közlemény meghatározta: Magyarország harminc vezető újságíróját. - Bevallom nem maga a játék (a 12 pont), sokkal inkább a furcsa, antidemokratikus meghatározás - "az ország 30 vezető újságírója" - miatt hívtam fel telefonon a szervezőket Farkasházy Tivadart és Fényi Tamás urakat, akik közül az utóbbi oly" annyira jelentéktelen, hogy a nevét mindössze a "Beszélő" című kispéldányszámú lapból ismerem, - bár egyesek szerint szorgalmas informátora a németországi "Die Welt"-nek is. - Tehát velük beszélve olyan tájékoztatást kaptam, hogy csupán azokat a "demokratikus gondolkodásukról ismert" zsurnalisztákat hívták meg, akik közel állnak a Chartához, én pedig - ahogy Farkasházy és Fényi urak kifejtették - nem tartozom köreikhez... Nos, ennyi talán elég lett volna egy szimpla vasárnap déli modortalansághoz (hadd ne mondjam: sértegetéshez), de mivel jómagámat valójában nem tartom a Demokratikus Charta hívének, így mindössze tudósítói munkámra, a sajtótevékenység szabadságára hivatkoztam - megjegyezve: a délután három órakor kezdődő tájékoztató, az ún. "12 pont" megalkotása nyilvános helyen történik majd. - Nem részletezem telefoni vitánkat, - nevem hallatán mindketten mereven elzárkóztak egy esetleges kivétel lehetőségétől. Mesterségünkre úgy általában nem jellemző a meghátrálás, a harc feladása - így természetesen elmentem a Pilvaxba, ahol ezen a délutánon mindenek előtt Charta- jelvényes útonállók fogadtak, közölvén: nem léphetek be a Pilvaxba, nem vagyok a meghívottak listáján... Rutinszerűen mutattam fel sajtóigazolványomat - a nagyobb nyomaték kedvéért még a MÚOSZ-tagságot dokumentáló bordó színű kis könyvecskémet is - de a fogdmegek (gorillák?) ettől még jobban megvadultak. - Petri György egyetemi oktató, a Charta ügyvivője hangosan adta ki parancsát: "Nem kell hozzányúlni, ne bántsátok, - ám a Pilvaxba semmiképpen sem léphet be...!" - Ezt követően már nemcsak a kidobólegények, hanem az "echte" Charta-vezetők is figyelemmel kísérték minden mozdulatomat. Sorban érkeztek "hőseink” - Bodor Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Konrád György író, Farkasházy Tivadar főszerkesztő, Szegvári Katalin - a pártállami sajtóból, TV-ből ismert - riporter... és még sokan mások, tanúi lehettek a bánásmódnak - de egytől egyig lehajtott fővel (vakot és süketet tetetve) siettek be a 48-as márciusi ifjak által híressé lett épületbe. - A Pilvax vezetője, aki történetesen jól ismert engem, szomorúan jegyezte meg: "Ezek a politikusok kocsmát csináltak az étteremből..." Röviddel hat óra után, Hankis Elemér felszólalására várva játszódott le a bevezetőben említett atrocitás - amikor is egy táblával felszerelkezett zsidó fiatalember lépett a Petőfi-szobor mögötti füves térségre. - "KONRAD IS "CSAK" CSURKA!" hirdette az egyébként néma máskéntgondolkodó - és akkor ott..., mintegy varázsütésre hatalmas tumultus keletkezett. Elsőként Petri György, Fényi Tamás Charta-ügyvivők rohantak a táblás emberhez, majd a színen volt Mécs Imre szabaddemokrata országgyűlési képviselő tette le nyakából az addig ott üldögélő unokáját és csatlakozott a támadókhoz - a lényeg: pillanatok alatt földbe taposták a "rendzavarót", azt, akinek csupán annyi volt a vétke, hogy szabadon óhajtotta kifejteni véleményét... - Tisztes távolságból szemlélte mindezt Hankiss úr is, de sem ő, sem a többi Charta-vezető nem tiltakozott, nem akadályozta meg a pogromot - végezetül (mert rendnek kell lenni!) beavatkozott a rendőrség is: elvitték a sértettet, majd később eljárást indítottak ellene, ugyanis a szerencsétlen megtagadta személyazonosságának igazolását. - Le kell írnom, mert több kollégámnak feltűnt: a rend(szer) őrei az igazán ismert támadókat és irányítóikat nem igazoltatták, nem állították elő - hogy miért, annak csak a legfőbb "belügyminiszter" a tudója... Bizonyára meglepte őket az eset szokatlansága - a másképpen gondolkodó zsidó honfitársunk bátor cselekedete és a Demokratikus Charta vezetőinek reagálása. Másnap, március 15-én az 56-osok ellen igyekeztek hasonló módszerrel fellépni Demszky, Pető Iván és az SZDSZ ünneplő vezetői, de verés, verekedés ezúttal elmaradt, megelégedtek azzal, hogy csak a hangosító berendezéseket némították el arra a rövid időre, amikor az egykori szabadságharcosok képviselői szólni akartak az egy- begyült tömeghez.-Ennyi történt, nem több a szabadság, a sajtószabadság napján 1993-ban, az elvtelen Paktum - a Demokratura - harmadik évében... Szemenyei-Kiss Tamás Mindszenty József, a boldog emlékű hercegprímás sírja felett, az esztergomi bazilikában május 8-án szentmisét celebrált Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. A szentmisét a néhai római katolikus főpásztorra emlékezve, az emigrációban bekövetkezett halálának és hazai újratemetésének évfordulója alkalmából mutatta be Paskai bíboros.
