Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május szánnal, amikor egy német egység az út felszabadítására készült. A német egység parancsnoka meglátva a vöröskeresztes jelzéseket, rögtön hozzánk jött és látva hadnagyi rendfokozatom mellett a fekete parolit (előző alakulatom eü volt és akkor még nem kapott a haditudósítás saját parolit) Oberatznak szólított és megkért, hogy létesítsünk segélyhelyet a készülő támadásukhoz. Hát igen, a német szabályos szanitéc osztagnak tekintett minket, engem Oberatznak s nem volt más választásunk, mint vállalni, ellenkező esetben bevetnek az ütközetbe. Összehoztuk a segélyhelyet, belekombinálva az eredeti eü képzettségemet és vártuk az eseményeket. Az áttörés sikerült, nekünk pedig hihetetlen szerencsénk volt, mindössze egyetlen sebesült jelentkezett. Szumiból Nyezsimbe irányítottak, onnan meg a haditudósító osztály kievi parancsnokságára. Miltényi Árpád ezredes, a kievi részleg parancsnoka fogadta a már elveszettnek hitt századot. Súlyos - máig ismeretlen kórral - a kievi magyar hadikórházba kerültem, ahonnan itthoni kezelésre május 10-én kórházvonaton hazaküldtek. Ezeket és még néhány egyéb tapasztalatot mondtam el Sára Sándornak a filmjébe, de azok előttem ismeretlen okból kimaradtak. Lehet, hogy a cenzúra kivágatta? KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOK KONGRESSZUSA BRÜSSZELBEN Az európai, dél-amerikai, afrikai és ázsiani keresztény pártok Nemzetközi Uniója Brüsszelben március 1-én és 2-án tartotta 10. Kongresszusát, több mint 300 résztvevővel. A Kongresszus megtárgyalta az Emberi Jogok gyakorlatát, különös tekintettel a szociális igazságokra, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szerepét a jugoszláviai háborúban, Európa biztonságát és a nemzeti kisebbség helyzetét. A magyar Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében dr. Varga László elnökhelyettes vett részt, aki beszámolójában kiemelte, hogy Magyarországon 40 évi diktatúra után demokrácia van, nincsenek politikai perek, sem politikai foglyok és a polgárok emberi jogaikat szabadon gyakorolhatják, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég a saját Emberi Jogaikat gyakorolni, hanem a polgárokat megkell tanítani a mások jogainak tiszteletben tartására. Dr. Varga László rámutatott az ENSZ Biztonsági Tanácsának sajnálatos kettős szerepére, ugyanis hatásosabban léptek közbe a Kuvait-i olaj ügyében, mint Jugoszláviában az emberi élet védelmében. Nyugat-Európa túlbiztosított, mig Közép- és Kelet-Európa biztonságáról még mindig nem történtek megfelelő intézkedések. Végül a kisebbségi jogoknál Varga László közölte, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogát, hogy nemzeti identitásukat megőrizhessék, vallásukat gyakorolhassák, kultúrájukat ápolhassák, anyanyelvűket használhassák és ahol a lehetőség megvan, autonómiát is kialakíthassanak. A KDNP bírálja az ÁVÜ-t NEM ELLENŐRIZHETŐ A PRIVATIZÁCIÓ A Kereszténydemokrata Néppárt nem ért egyet az Állami Vagyonügynökség privatizációs gyakorlatával, mielőbb módosítani kell az eddigi stragédiát - mondotta Hasznos Miklós, a párt alelnöke a legutóbbi sajtótájékoztatójukon. Hangsúlyozta, nem folytatni szeretnék az élemiszeripar privatizációjának gyorsítása kapcsán kirobbant vitát, hanem felhasználják az alkalmat, hogy a nyilvánosság elé tárják javaslataikat. A KDNP ugyanis sokkal lassabb ütemü és a nemzet teljes egyetértésével kialakított tulajdonosváltást tart elfogadhatónak. Véleményük szerint indokolatlan, hogy a külföldi tőke azokban az ágazatokban szerez meghatározó pozíciókat, amelyekre a hazai befektetőknek is lenne pénzük, illetve a dolgozók természetes tulajdonosként képesek lennének az üzemek működtetésére. A külföldi tőkét elsősorban azokban az ágazatokban látnák szívesen, amelyek műszakilag, technikailag elmaradottak, így az acél-, a gép-, a nehéz-, illetve a vegyiparban. Az élelmiszeriparnak forgótőkére van szüksége, ezt pedig a hazai bankrendszernek biztosítania kellene. Ha erre nem hajlandók a bankok, a hiba bennük van, s nem az élelmiszer-gzdaságban, amely hitelek nélkül nem működik, viszont a mezőgazdasági árutermelés és feldolgozás a legbiztosabb fedezet. Ez nem lehet ok arra, hogy a hazai termelőket kizárják a tulajdonlásból. Az Állami Vagyonügynökség érvényes vagyonpolitikai irányelvek és törvényes társadalmi ellenőrzés nélkül privatizál, elsődleges szempontja a bevétel, s nem foglalkozik a leromlott vállalatok reorganizációjával, feljavításával. Holott - a kereszténydemokraták koncepciója szerint - lassú, tervszerűen kialakított, ágazatokra lebontott privatizációs programokat kell megvalósítani, amelyekkel minden érintett egyetért, és még a döntések előtt kifejtheti róla a véleményét. Sokkal nagyobb nyilvánosságra van szükség a privatizáció végrehajtásában, egyenlőre az ÁVÜ döntési mechanizmusa nem épült be a demokratikus rendszerbe, elfogadhatatlan, hogy senki nem avatkozhat bele, csak utólag értesül a közvélemény és sokszor az érintettek is arról, kinek és hogyan, mennyiért adták el az állami tulajdont. A KDNP gazdasági szakértője, Szakolczay György szerint egyébként közgazdaságilag indokolatlan, hogy akkor válik nagyarányúvá a privatizáció, amikor a gazdaság válságban van, és emiatt mindennek az értéke alacsonyabb. Nem a privatizáció lassúsága, hanem a gazdaság rossz állapota miatt értékelődik le az állami vagyon, s tulajdonképpen ilyenkor semmit nem lenne szabad eladni. A tömeges privatizációról a kereszténydemokrata pártnak az a véleménye, hogy a részvényvásárlásnak hazánkban nincsenek hagyományai, ez nem lehet a népi tulajdonlás sikeres módja. Olyan felelős tulajdonosokra van szükség, akik folyamatosan működtetni képesek a termelő cégeket, de egyetértenek azzal, hogy széles tulajdonosi réteg alakuljon ki./Magyar Nemzet/ . ...
