Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
1992. április Amerikai Magyar Értesítő 19 »;»>•/ ^ fekete lexikon RÉVÉSZ (REISCH) GÉZA REVESZ (REISCH) GÉZA ezüstműves, politikai megbízott, hadmérnök, szovjet katona, partizánkomisszár, honvéd tábornok, hírszerző főnök, honvédelmi miniszter, moszkvai nagykövet (Sátoraljaújhely 1902. augusztus 31. Budapest, 1977. január 22. Lengyel Ilona.) A Magyar Tanácsköztársaság idején a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének (KIMSZ) egyik alapítója. A Magyar Vöröshadsereg harcaiban, mint zászlóalj politikai megbízott vett részt. A Tanácsköztársaság bukása után külföldre menekül, de 1921- ben pártmunkára (vélhetően felderítő tevékenységre) hazaküldték. 1922-ben már le is tartóztatják. A M. kir. Belügyminisztérium Államrendészeti zsebkönyve KB, jelzéssel, mint kommunista bűntettest tartja nyilván. Letartóztatása után 10 év börtönre ítélik. Kisstílű, az országba beküldött kommunista agitátorokat a magyar joggyakorlat nem sújtott ilyen kemény büntetéssel. A súlyos ítélet, továbbá a Szovjetunió általi kicserélteté- se azt bizonyítja, hogy Révész szovjet hírszerző is volt. Á szovjetben első időkben újra csak a hírszerzési tevékenységére utaló beosztást kap. Diplomáciai futár lesz. A szovjet kommunista párt tagja, természetesen szovjet állampolgár is. Később „tudományos intézeti dolgozó” státuszba került. Az intézet mibenlétéről iratanyag vagy lexikális információ nincsen, de arra Révésznek lehetőséget nyújtott, hogy német és angol nyelvből felsőfokú képesítést szerezzen. Az viszont tény, hogy 1932-ben már a Vörös Hadsereg tisztje, és ilyen minőségben kerül még abban az évben hallgatóként a műszaki egyetem hadmérnöki karára. 1934. február 23-án, 32 éves korában elvégezte a műszaki egyetemet és őrnaggyá léptették elő. Közvetlenül ezután a Vörös Hadsereg Páncélos Akadémiájának lett a növendéke. Itt is sikerrel szerzett diplomát és 1938. június 1-jé- vel páncélos alezredessé nevezték ki. Ebben az időben a Honvédelmi Népbiztosság Páncélos Főparancsnokságán szolgált. 1940-ben a moszkvai központi harckocsibázis helyettes parancsnoka és főmérnöke lett. Révész szerencsésen átvészelte mind a magyar emigrációban, mind a szovjet hadseregben folyó tisztogatási akciólát. Soha nem tartóztatták le, bár ahhoz a páncélos fegyvernemhez tartozott, melynek fejlesztését éppen a kivégzett Tuchacsevszkij tábornagynak rótták fel. Bizonyára korábbi hírszerzői kapcsolatai, mely egyet jelentett az NKVD-hez való tartozással, megóvták az egzekúcióktól. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1943-as év nem a frontokon találja az előretörő T 34-esek magasabb parancsnokságán, hanem politikai beosztást kap. A cseljabinszki 58. sz. fogolytábor helyettes parancsnoka. 1944-ben Nógrádi (Kellermann) Sándort váltotta a Kijevi Partizániskola (Szvjatosino község) parancsnokaként, majd Opresovcéban gyülekeztette azoknak a magyar partizánoknak egy részét, akiknek működési területét a szovjet hadsereg már felszabadította. Összevonásukat Révész vezetésével Garasin Rudolf (volt CSEKA tiszt) Gábor József (nemzetközi dandár komisszár) és Abelovszky József (1919-ben a dunaföldvári akasztások forradalmi törvényszékének elnöke) végezték. Irányításával 1945 februárjában Kijevből, Opresovicéből és más gyűjtő pontokról 734 fő érkezett Debrecenbe, az ideiglenes kormány székhelyére. Révész gondos káderkiválasztása alapján ezeknek a volt „parti- zánok”-nak nagy része, a BM. politikai rendőrségen (az AVH elődje), a HM. Katona- politikai Osztályon, (a VKF 2. utódja) és a honvédségnél lett politikai tiszt. A vázolt munkájának egyenes következménye, hogy 1945 után a Magyar Kommunista Párt káderosztályán Kiss Károly és Kádár János helyetteseként a Magyar Honvédség és a Rendőrség szervezője. 1945 és 1947 között a Magyar Kommunista Párt katonai, karhatalmi osztályát vezette. 1945. november 1-jével tartalékos vezérőrnaggyá nevezték ki. A lexikonok tanúsága szerint 1948 után a Magyar Néphadsereg egyik vezető személyisége lett. Bontsuk ki ezt a sommás megállapítást. A Magyar Honvédség technikai főfelügyelője, azaz minisztériumi főcsoportfőnök lett 1948. március 1-jétől. Még ebben az évben, 1948. október 16-án kétcsillagos tábornokká, azaz altábomaggyá léptették elő. Ez egyben azt is jelentette, hogy megválva a technikai felügyelőségtől, régi képzettségének, a hírszerzésnek megfelelően 1948. október 18-án megbízták Pálffy (Oestereicher) György altábornagy utódjaként a HM. Katonapolitikai Osztály parancsnokságával. Ezzel a megbízatással váltotta meg a belépőjegyét Révész a magyar kommunista diktatúra véres történetébe, és tette magát alkalmassá, hogy az 1956-os forradalom leverése után a Kádár diktatúra honvédelmi minisztere legyen. A Katonapolitika svájci ügynöke, Fe- renczy Edmund, aki a Journal de Geneve c. újság munkatársaként dolgozott - és akinek a budapesti hírszerző központban, a HM. Katonapolitikai Osztályon a fedőneve Te- legdy volt -, azt jelentette, hogy a háború utolsó periódusában a Svájcban működő magyar kommunista emigráció vezetője dr. Szőnyi Tibor Noel H. Fielden, az Unitarian Service Committee egyik ott működő vezetőjén keresztül kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálat, az OSS (Office of Strategic Service) svájci képviselőjővel, Allen Dulles- szel. A jelentés a svájci magyar ügyvivő, Száll József közvetítésével került a katonai hírszerzés illetékes vezetőjéhez, Serényi István Katpol. alezredeshez, aki a jelentést parancsnokának, Révésznek adta át. Tudjuk, hogy előzőleg Révész a Magyar Kommunista Párt káderosztályának helyettes vezetője volt, tehát természetes dolog, hogy bár Fe- renczy információja semmi katonai értékkel nem rendelkezett, politikai fontossága miatt Révész továbbította Rákosi Mátyáshoz, a párt legfőbb irányítójához. Rákosi túlzó és téves politikai értékelése azt eredményezte, hogy az ÁVH telefonlehallgatásai és egyéb ellenőrzései után, határozat született arról, hogy Dr. Szőnyit és társait őrizetbe kell ven- ni.Tgy azután Révész elindítója volt a legnagyobb magyar koncepciós pernek, a Rajk ügynek. A koncipiált főperben és az úgynevezett satellita perekben összesen 97 fő kapott ítéletet. 15 embert kivégeztek. 11 tanú, családtag vagy öngyilkos lett, vagy a vizsgálat során, illetve a börtönben halt meg. Tehát a Ferenczy-féle jelentés továbbítása 26 halottat „eredményezett.” 1954 és 1957 között az Országos Tervhivatal katonai elnökhelyettese volt, míg végül 1957. május 9-én honvédelmi miniszterré nevezték ki. Éppen három évig töltötte be ezt a tisztet. 1958. április 11-én elérte a háromcsillagos tábornoki rangot és vezérezredessé léptették elő. 1960-ban visszahívták a miniszteri státuszból és a diplomácia területére helyezték át Három esztendeig a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete volt. Ezután nyugállományba vonult. A15 legmagasabb kitüntetés tulajdonosa volt. Haláláig megőrizte szovjet állampolgárságát. Elhunyta alkalmából a Magyar Néphadsereg saját halottjának nyilvánították. /MAGYAR FÓRUM/ TELLER EDE hosszú cikket publikált a WASINGTON POST-ban és szorgalmazta a Szovjetunió szétesése folytán felszabadult népek hathatós megsegítését. Miért kellene ezeknek a népeknek többet szenvedniük, mint a németeknek vagy a japánoknak? - teszi fel a kérdést Teller Ede, arra célozván, hogy a második világháború után is az Egyesült Államok állította talpra volt ellenfeleit. A Robert Maxwell halálában érdekelt biztosítótársaságok egyre több bizonyítékot szereztek - állítja szóvivőjük - arra, hogy az "angol" sajtómágnás önkezével vetett véget életének. Mivel 35 millió dollár összegű életbiztosítás a tét, a biztosítótársaságok szakértők és ügyvédek légióit mozgósították annak bebizonyítására, hogy nem baleset, hanem öngyilkosság történt.
