Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

1992. február / Amerikai Magyar Értesítő 24 egyetlen, műemléknek nyilvánított épülete. 1834-ben építtette az akkor még itt birtokos Bárány család, klasszicista ízlésben. Ma az Állami Gazdaság szőlőoltvány- telepének központja. Hatalmas borkombinátja a község határában épült fel. Balatonbogláron és környékén a szőlőtermelésnek egy egészen új központja alakult ki. Sok száz holdon termel­nek itt bor- és csemegeszőlőt, azonkívül szőlővesszőket. Különleges borfajtáik: az Ördögvér és a Boszorkánytej elnevezésű borok. Iskola és építőtábor (Szabadság u. 41-43. sz.) A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola és a Kállai Éva önkéntes építőtábor központi épülete mezőgazdasági célokat szolgál. Boglár fürdőhelyi képében új létesítmény­ként illeszkednek bele. (Remélhetőleg nevet is cserél a kommunizmus alatt elterjedt "építőtábor", már csak azért is, mert Kállai Éva elvtársnőnek a kommunista uszításon és "munkásmozgalmi" tevékenységén kívül, semmi köze nem volt a mezőgazdaság­hoz és a szőlőtermeléshez!) A középiskolai kollégium - amely nemrégiben még a megszégyenítő "Kun Béla" nevet viselte — a Templom utcában, régi nemesi kúria bolthajtásos szobáiban kapott helyet. Vikár Béla Művelődési Ház (Árpád u. 17. sz.) falán emléktábla látható, rajta lengyel és magyar nyelvű felirat emlékezik meg arról, hogy itt működött a lengyel gimnázi­um és líceum. 1939 és 1944 között, Lengyelország 1939. évi lerohanása után, a hitleristák elől menekülő számos lengyel fiatal látogatta itt a lengyel nyelvű gimnáziumot, baráti földön lelve oltalomra. Udvarán 800 személyes szabadtéri színpad. Vár-hegyi kilátó. A 165 m magas Vár-hegy tetején emelkedő gömb alakú kilátó, amely Xantus János nevét viseli, korábban a Budapesti Nemzetközi Vásár látnivalója volt, ma pedig a Balaton-vidék egyik leglátogatottabb pont­ja. A kilátóból élvezhető kilátás a déli parton egyike a legszebbeknek, talán csak a fonyódi vetekszik vele. A gömb­ből letekintve, a Balaton pazar szépségei tárulnak fel előt­tünk. Keszthelytől Tihanyig ragyog felénk a tó. A Temető-dombot Kápolna-dombnak is nevezik, mert egymás közelében két kápolna is áll itt. Az evangélikus kápolnát 1856-ban, a katolikus kápolnát 1892-ben építették. Az egyiket ma Kék-, a másikat Korái-, illetve Piros-kápolná­nak is nevezik, mert a falaikat kívülről ilyen színekre festet­ték, már messziről jól észrevehetők. A két kápolnában tárlatokat rendeznek a nyári időszakban. Fiatal festők és szobrászok művei kerülnek itt kiállításra. A két kápolna közti területen állandó jellegű szoborparkot létesítettek, az első ilyen kezdeményezés a tó körül. A domb lábánál a föld­vár sáncai húzódnak meg jól láthatóan, őrzik az őskori, majd az utánuk következő vaskori és egyéb népek emlékét, akik e jól védhető helyet mindenkor lakták. A bogiári föld­vár a kora vaskor népének idején éppen olyan lakott volt, mint a földvári vagy a tihanyi földvár. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Balatonboglár—Szőlősgyörök—Lengyeltóti— Buzsák-- Nikla SZŐLŐSGYÖRÖK Balatonboglártól a Vár-hegyet megkerülő országú­ton 9 km után az első megálló. Az út mellett áll a volt Jankovics-kastély, amely 1820 körül, klasszicista stílusban épült. A körülötte elterülő 21 hektár kiterjedésű parkja védett arborétum, közel száz különféle fa- és bokorfajtájá­val. A község temploma 1872-ben épült, késő barokk ízlés­ben. A fonyód-keresztúri Nagyberek keleti határát alkotó gamási hátság lejtőin épült a Szőlősgyöröktől 5 km- re fekvő Lengyeltóti község. LENGYELTÓTI volt az ősi fészke és birtoka a neves Tóti-Lengyel családnak, s innen kapta a község a Lengyeltóti nevet. (E család birtokolta Szigliget várát is.) A nagy parkban álló, barokk stílusú Lengyeltóti­kastély a XVIII. században épült és szép arborétum veszi körül. Ma tüdőbeteg-gondozó intézet. Innen nyugatra induló aszfaltúton érjük el az 5 km.re fekvő Buzsák községet. BUZSÁK még ma is a somogyi népművészet egyik híres helye. A közelében álló Táska és Somogyszentpál községekkel együtt egy népművészeti szigetet alkot, amelyek központja Buzsák. Évente, a templom búcsújának napján - augusztus 17-e körül - rendezett buzsáki búcsúra messze földről érkeznek még ma is a látogatók, mert az itt látható színes felvonulás, népművészeti bemutató páratlan szépségű. A községbe beérve az út fordulójánál oszlopos- tornácos szép parasztház áll (3. sz.). Sokan varrják, hímezik még az ismert buzsáki rátéteseket, amelyeket a község asszonyai különleges módszerrel készítenek. Minták alapján virág- és levélformá­kat szabnak és vágnak ki, főleg az ún. "bécsi piros"-ból, és azokat varrják rá a házivászon alapanyagra. A ködmönökre színes bőrdarabkákból készül a rátét. Még ma is közel 50 házban hímeznek és a Siófoki Háziipari Szövetkezet értékesíti alkotásaikat. Vasárnaponként, nagy ünnepeken hordják még az ősi viseletét, amely nőknél fehér alsószoknyából, felső ingből, kasmír kötényből áll. Úgyneve­zett berliner kendő a fejviselet; a fejkendőt hátrakötik. A férfiak már nem hordják a régi viseletét, viszont még él közöttük a faragó népművészet, díszes juhászkampó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom