Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

1992. február Amerikai Magyar Értesítő 25 kát, spanyolozott tükrösöket, borotvatartókat faragnak bizsókkal — régi borotvákból készített faragókéssel. Az itteni népi tánccsoport felélesztette régi táncai­kat is, legszebb közülük a kopogós és a libbenős. Jeles látnivalója a községnek és népművészetének a buzsáki templomgyűjtemény. A XVIII. század végén barokk ízlésben épült, kívül meglehetősen dísztelen templom, belseje különleges élmény a népművészet iránt érdeklődők­nek. Buzsák asszonyai hímzéseik, rátéteseik legjavát itt helyezték el, oltárterítők, szoboralátétek és főleg miseruhák formájában. Az a gazdagság, ami a sekrestye fiókjaiban elhelyezett miseruhák hímzéseiből a szemlélő elé tárul, csak itt élvezhető. Aratásra sárga színű, búcsúra fehér színű, pünkösdre piros, nagyhétre lila, május hónapra kék, halot­tak napján és nagypénteken fekete színű miseruhát használ­nak. A szószéknek, a keresztelő asztalnak is külön térítője van, és a padokban mindenkinek ott díszük a saját párnája, amelyet erre a célra hímeznek és díszítenek az asszonyok. Az erdészháznál különleges fákból (mammutfenyő, mocsárciprus és krími hársfa) álló arborétum érdemel még figyelmet. A község közeléből, a vendéglő mellett indul Csiszta-pusztára az a homokos dűlőút, amelyen 4 km után érhető el az egyre jobban látogatott gyógyfürdő. ÖREGLAK Buzsáktól a műúton és a marcali úton 9 km-re van Öreglak község. A Fő u. 15. sz. alatti, 1815-ben klasszicista stílusban épült katolikus templom körül még jól láthatók az egykori Lak-vár sáncai A törökök által megerősített vár sokszor szerepel a magyar végvárak jelentéseiben. A volt Jankovics-kastély ma iskola, ez is szép arborétum közepén áll. Közel 10 km-t megtéve érkezünk Niklára. NI KI A községben volt Berzsenyi Dániel, a nagy ódaköltő egykori hajléka. A kis község középkori eredetű, nevet, ran­got azonban Berzsenyi Dániel ott-tartózkodása adott neki. A költő 1806-ban költözött Niklára. Itt gazdálkodott és esténként gyertyefény mellett írta az antik világot idéző verseit. Mellszobra régi házának parkjában áll. A község közepén álló egyszerű kúriája előtt hatalmas geszetnyefák magasodnak, hátul a kertben pedig az ott 1830-ban elültetett három gesztenyefa közül még kettő díszük. Ekkor látogatták meg Berzsenyi Dánielt bará­tai: Wesselényi Miklós, Döbrentei Gábor és Pataki Mózes. A látogatás emlékére ültették a fákat. A niklai emlékmúzeum első szobájában költői működésének első szakaszát láthatjuk, a másodikban legszebb verseinek kéziratai láthatók fotókópiákban. A harmadik szoba a XVIII-XIX. századi jobbágyság és középnemesség életét, gazdasági, politikai és szellemi helyzetét tárja elénk. A negyedik szobában időszaki kiállításokat rendez­nek. Az emlékmúzeum előterében és folyosóján Somogyvárról, az ottani egykori bencés kolostorból és templomból származó kőfaragványok láthatók. A kúruától 5 percnyi szép sétaút a község temetője, ahol a Berzsenyi család sírboltja látható, felette magas obeüszk, amelyet Somogy megye állított a költő sírja fölé, 1860-ban. Nikláról visszatértünkben, a marcali műúton halad­va érjük el Somogyvárt. SOMOGYVÁR egykor a megye központja és névadója volt. Szent István uralkodása idején a pogány Koppány vezéré volt e terület. Koppány legyőzése után királyi várbirtok lett. Szent László király az itt emelkedő magaslatra telepítette le a francia földről, Saint-Gilles-ből származó bencés szerzeteseket, akik részére hatalmas bazilikát és kolostort építtetett. Első lakói sokáig csak franciák voltak. A most folyó ásatások során megtalálták a kolostort kiszolgáló népek hét faluját, közöttük a francia fűidről érkezett mesteremberekét is. A török veszély idején a kolostort várrá alakították át, de nem a török foglalta el, hanem ennek megelőzésére, hogy azt a török erődként ne használhassa fel, lerombolták a templomot és a kolostort. A somogyvári kolostortemplom XIII. század eleji, háromhajós, kéttornyú román stílusú, bazilika típusú tem­plom volt. Főhajóját belül négyszög alaprajzú pillérsor tagolta s a hozzá épült kolostori épületekkel együtt hatal­mas épületkomplexumként magasodott a dombos, erdős somogyi táj fökött. Feltárása most van folyamatban. A korábban előkerült faragványok a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban és a niklai múzeumben láthatók. A Vár-domb vagy Kupa-domb - amint itt nevezik - - aljában helyezkedik el Somogyvár község legnagyobb épülete, a volt Széchenyi-kastély. Ma gyógypedagógiai intézet működik benne, A lépcsőház faragványos tölgyfa borítású falát - felirata szerint -- Nagy Ignác juhászlegény 1896-ban készítette. A 14 hektáros parkban értékes faritkaságok érdemelnek figyelmet. A község katolikus temploma (Kossuth L. u. 28. sz.) 1838-43 között épült, klasszicista ízlésben. b Budai egy hálószobás, bútorozott, b b telefonos lakás hosszú távra kiadó, b b Kitűnő közlekedés. Érdeklődni Budapes- b b ten 36-1-156-1343, az USA-ban (Nóra) 703- b b 241-3741 számokon lehet. b Megjelent Dr. KÖNNYŰ LÁSZLÓ: ÚTSZÉLI FÁK, 1945-ben elkobzott verseinek II. kiadása (Kaposvár, 1991). - Száz hazafias, vallásos, régi vers halottaiból feltámadott! - Ára 10 dollár és egy dollár portó. Cím: 5410 Kerth Rd., St.Louis, MO 63128 USA (Előre fizetendő).

Next

/
Oldalképek
Tartalom