Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
22 1992. december Amerikai Magyar Értesítő--------Magyar tájak--------Magyar történelem MAGYARORSZÁGI VÁRAK v. ESZTERGOM VÁRA (Komárom megye) Története: A Garam torkolatvidékének síkságával szemközt, magánosán emelkedő sziklabércen az első erődítményt a rómaiak építették. "Solva mansio" többször átépített épületmaradványait a hatvanas években többhelyen is megtalálták. A feltárás eredményei szerint a római település pusztulása utáni építkezések már az államalapítás korára tehetők. A mai vár ősét tehát a X - XI. században építették, kezdete Géza fejedelemségének idejére, 970 utánra tehető. A Várhegy fennsíkját szabálytalan alaprajzú, vastag kőfallal kerítették, ezen belül nagy kiterjedésű palota több részletét és a déli hegycsúcson a palota kerek alaprajzú kápolnáját is megtalálták. A hegy legmagasabb részén, a mai Bazilika helyén állt a XI. századi érseki székesegyház. Ettől északra helyezkedtek el az érsekség épületei, mellettük volt a legkorábbi, talán XI. századi Szt. István templom. Ezt a várat épületeivel együtt Szt. István király fejezte be. Három századon át az új magyar állam királyainak székhelye, s egyben egyházi igazgatásának is központja volt. A XII. század végén III. Béla király az európai politikában számottevő hatalommá növő magyar királyság reprezentatív székhelyévé építtette át a várat és épületeit. Az ő palotájának maradványa a ma is látható, több helyiségből és kápolnából álló teremsor, a románkori magyar építészet kiemelkedő alkotása. A palotával egyidőben III. Béla és Jób érsek átépíttette a székesegyházat is, új falakkal vetette körül az egész Vár-hegyet. Az építkezést III. Béla fia, Imre király idejében is folytatták, és az 1200-as évek elején fejezték be. A királyi palotát ebben az időben kapták meg az esztergomi érsekek, akik a XIV - XV. században további épületekkel bővítették a várat, gótikus, reneszánsz szárnyakat emeltettek. Ezek a gótikus és korai reneszánsz helységek a mai kazamatáknak nevezett kisebb-nagyobb termek, amelyek a királyi palotához csatlakoztak. A palotától észak felé, a Vár-hegy Dunára néző oldalán emeletes épület áll, pincéi és földszintje középkoriak, emeleti falai a XVIII. századból valók. Helyén állt Vitéz János érsek - Mátyás király nevelője - fogadópalotája, melynek emeletén száz asztalt befogadó ebédlőterem volt. Ennek falaira a magyar királyok életnagyságú képeit festették, tetejét faragott és aranyozott kazettás famennyezet fedte. A Duna felé ebből nyílott a híres Vitéz-loggia, amelynek nyitott íveiből a dunai tájban és a vár alatt elterülő érseki függőkertben gyönyörködhettek a vendégek, köztük sokszor Mátyás király is. A vár külső falait a XIII - XV. században a fejlődő haditechnikának megfelelően újból és újból átalakították, erősítették, falszorosokkal, tornyokkal, védőművekkel, külső árkokkal és sáncokkal vették körül. Esztergom várának építészeti gazdagsága a XVI. század elején Budával vetekedett. Művelődéstörténeti szerepében meg is előzte azt, mert a magyarországi humanizmus középpontja volt. A középkori Magyarország Buda mellett második legjelentősebb központját 1543-ban elfoglalták a törökök. A hódoltság idején Esztergom vára az oszmán birodalom nyugati kapuja volt. Hadászati jelentősége miatt sok ostromot kellett kiállnia, köztük a legnagyobbat 1594 - 95-ben. Ekkor két nyári tervszerű ostrom után a császári seregek visszafoglalták, eközben halt hősi halált a vár falai alatt Balassi Bálint. Középkori épületei a hosszú ostrom következtében szinte teljesen elpusztultak. 1605-ben újra visszafoglalták a törökök. A megmaradt épületeket az 1683-as visszafoglalás, később a XVIII. század elején a kuruc - labanc ostromok tették tönkre. Az 1720 - 30-as években barokk formában építették újjá a várat A XVIII. század közepén visszakapta az érsekség. Ekkor kezdték meg bontását, majd a következő század elején, amikor a Bazilika építéséhez nyolc m-rel süllyesztették a Vár-hegy közepét, megépítették a keleti nagy lejtőt, földel töltötték be a vár külső erődítményeit, épületeit pedig kevés kivétellel lebontották. A Vár-hegy déli végén ma látható középkori várfalakat, erődítményeket és III. Béla király palotájának maradványait 1934 és 1938 között tárták fel. A palota megtalált részeit helyreállítva, múzeum jellegűen mutatják be. A hatvanas években a Vár-hegy déli részét újból, most már a legalsó, római szintekig feltárták. A középkori királyi-érseki palota helyére a megmaradt eredeti részek bevonásával új Vármúzeumot építenek. Séta Esztergomban: Esztergom nagy múltra visszatekintő város. Lakták az allusok, kelták, rómaiak, néhány évszázadig Árpád-házi királyaink székvárosa, ma műemlékekben egyik leggazdagabb városunk. Elérhető vasúton, országúton és hajón. Bárhonnan érkezünk, már messziről lenyűgöz a Vár-hegyen épült hatalmas bazilika és mellette a feltárt királyi várpalota. A hősök terén találjuk a Kerek-templomot, melyet a múlt század huszas éveiben az akkor épülő bazilika modelljeként építettek. A Bottyán János utcában sok a barokk műemlékház. Itt találjuk a legendás hírű Boty- tyán János lábasházát, s máris Esztergom ódon hangulatú főterén vagyunk. A Kossuth Lajos utca sarkán álló ház falán tábla mutatja az 1838. évi árvíz idején a Duna vizének magasságát. A szemközti házon őrt álló pajzsos vitéz látható, itt állt valamikor az esztergomi polgárváros északi kapuja a felvonóhíddal. A Bajcsy-Zsilinszky utca 14. sz. Fürdő-szálló helyén volt Magyarország első nyilvános fürdője, melyet III. Béla első felesége. Antiochiai Anna 1170 -1180 között építtetett. Vizét már a rómaiak is használták. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a Keresztény Múzeum
