Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
1992. december Amerikai Magyar Értesítő 23 Európa-hírű gyűjteménye és a Balassi Múzeum található. Itt már előttünk magasodik a dolomitból álló Várhegy (157 m), s rajta hazánk első kővára, a sok zivatart és harcot kiállt esztergomi vár. Elhaladunk a nagy magyar költőnk, Balassi Bálint bronzszobra előtt, aki 1594. május 19-én e tájon kapta halálos sebét Esztergom Víziváros védelmében. Jól kiépített lépcsőkön, árnyas fák között kanyargó úton, bástyafalak és vármaradványok mentén érünk fel a feltárt és részben helyreállított középkori királyi palotához. Mielőtt bemennénk a hajdani királyi palotába, a bazilika mellvédjénél gyönyörködjünk az elénk táruló táj szépségében. Mélyen alattunk a Duna csillogó szalagját, szemben a Duna túlsó oldalán Párkány községet, majd a Garam torkolatát látjuk. E tájon írta Marcus Aurelius filofózus római császár elmélkedésének egyik fejezetében: "írtam a kvádok földjén, a Garam torkolatánál." A bazilika épületéről feljáróút vezet a vár bejárójához, amelyet Esztergomból és a környékről származó római-kori kőemlékek, oszlopmaradványok szegélyeznek. A várat 1934-ben megkezdett feltárások hozták ismét napvilágra. Ha a várat, bazilikát és a kincstárat megtekintettük, menjünk a Berényi utcán át a Duna-partra. Itt találjuk a törökfelíratos régi szivattyúházat, ahonnan a vár vizét kapta, ennek elfoglalása után jutott a török a várba. A város felé sétálva a Duna-parton találjuk Sobieski János lengyel király emlékművét annak emlékére, hogy 1683-ban Párkánynál fényes győzelmet aratott a törökön. Lengyel vízitúrázók minden év júniusában részt vesznek a "Sobieski-emléktúrán", s itt a szobornál bensőséges ünnepség keretében emlékeznek meg nagy királyukról. Itt találjuk a Prímási palotát, a szigetre vezető Kossuth-hidat. A sétányról gyönyörű rálátás nyílik a várra és bástyáira. A platánokkal szegélyezett IGs-Duna-part sétányáról a Kossuth Lajos utcán át juthatunk a vasútállomásra. A várost körülölelő hegyekben szép gyalogtúrákat is tehetünk. Rövid sétával keressük fel a Babits villát, amely ma emlékmúzeum. Esztergom környéki turistaházak', Vaskapu (404 m) turistaházat három jelzett turistaúton közelíthetjük meg. Távolság 3-5 km. Dobogókő (700 m) a Pilis legkedveltebb természetjáró központja. Kb. 14 km. Étterem és eszpresszó van. Fekete-hegyi turistaház (568 m) csak szombat - vasárnap tart nyitva. Bubánat völgye kedvelt kirándilóhely. GERENCSÉRVÁR-BÖKÖD (Komárom megye) Története: A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az Oroszlán- pusztavámi úttól keletre, a Feketeér-patak mellett, erdős területen találhatók. Okleveles adatok csak a XIV. század második felétől említik, eredetileg talán királyi vadászkúria volt, később a csák nemzetségé. A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt. 1490-után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át. A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, illetve Csókakő várának elfoglalása, tehát 1544 után pusztult el. A megközelítően téglalap alaprajzú vár északi oldalán négyzetes alaprajzú lakótorony állt. Az erdővel borított területen ásatás hiányában a vár részletesebb elrendezését nem ismerjük. Falai néhol 30 - 40 cm magasan állnak. A várhoz vezető útunk, 1 km-es kitérővel elvezet bennünket a vértesszentkereszti romokhoz.. A bencésapátsági templomot Csáki Ugrin építette 1140 körül, eredetileg két homlokzati toronnyal. Háromhajós templom volt. Fő apszisa háromlevelű lóhere utánzata. Faragottkövei - ma is láthatók - rendkívül finom kidolgozásúak. 3 - 4 m magasan állnak a főhajó falai, az oszlopfők faragási munkái szépek. Faragott köveit (a templomot a törökök pusztították el) az Esterházyak a Csákvári és a tatai angolkertek műromjaiba építették. A belső falborítás kváderlapjai részben ma is épek. A templomhoz az északi oldalon monostort építettek, ennek egyes részeit egy méter magasságban ma is felismerhetjük. GESZTES VÁRA - VÁRGESZTES (Komárom megye) Története: A Vértes erdőborította nyugati lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas dombon emelkedik Gesztes vára. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák nemzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel, Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt. 1438-ban a Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várukhoz hasonlóan a nagyhatalmú Cillei-Garai liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi Sebestyén olasz fogságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A királyra csak az utolsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat 1529- ben ostromolták először a Bécs ellen induló törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban, Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette az ostromló budai pasa serege. Ezután ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a töröktől véglegesen. Az akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó állapotban volt. Pusztulását betetőzte a birtokos Esterháziaknak a vár bontására 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói. Épségben maradt földszintjébe és magasan álló elsőemeleti falai közé 1932-ben menedékházat építettek, amely a háborúban elpusztult.
