Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
1992. október r Amerikai Magyar Értesítő A várost a veszprémi püspökség 1009-ből származó adománylevele "civitas"-nak, XI. századi szóhasználat alapján várnak nevezi és igy említi a tihanyi apátság 1055- ben kiállított alapító levele is. Székesfehárvár legkorábbi megerősítése Géza fejedelem idejére tehető, amikor a mai székesegyház közüli dombot mély árokkal és az árok belső oldalán erődítéssel vették körül. A mai Székesfehérvár középkori erődjét tehát a XI. század első felétől várszerü erődítmények övezték. A tatárok ellen 1242-ben nem a falai, hanem a tavaszi áradásoktól megduzzadt mocsarak védték meg. A török időkből rajzokról is ismert hatalmas kőfalait Károly Róbert király építtette a XIV. század első felében. Ezeket a falakat 1473-ban Mátyás király erősítette, 1485-ben pedig a királyi koronázó és temetkező bazilika keleti végében építtetett sírkápolnája részére átvágatta a várfalat, az új kápolna szentélye bástyaként nyúlt a falak elé. Mátyás halála után, 1490-ben Habsburg Miksa seregei Fehérvárig nyomultak előre, elfoglalva az ostromra felkészületlen várost. Székesfehérvár és vára életében a török megszállás jelentette az első nagy változást. 1543-ban Szolimán szultán személyesen vezette az akkor már elavult városfalak ostromát, amely talán kivédhető lett volna, ha a város gazdag polgárai nem zárják ki Warkocs György kapitányt és csapatait, s fel nem adják a várost a szultánnak. 1601-ben hosszú ostrom után Fehérvár újra magyar kézre került. Ezt követően két év alatt olasz hadmérnökök irányításával a várat teljesen újjáépítették, hatalmas olasz bástyákkal erősítették meg.. 1602 őszén a törökök mégis elfoglalták, mert a francia és olasz zsoldosok a várkapitány mögött megegyeztek a törökkel. Ettől kezdve nyolcvanöt évig ismét a török ült benne. 1688-ban, Buda visszafoglalását követő második évben, hosszú körülzárás után adta fel az utolsó bég Fehérvárt. Érdekes és jellemző, hogy a belváros és élete még száz évig a várfalak között folyt. Székesfehérvár nagyszabású erődítményeit csak 1780 és 1800 között bontották le, egy részük azonban még ma is áll, részben a Piac tér mögötti házak tűzfalaiban, részben a Romkert és a püspöki palota kertjei mögött. GYŐR VÁRA (Győr-Sopron megye) Története A római Arrabona helyén felépülő Győr a nyugat felől érkező kereskedelmi útvonal fontos csomópontja volt, mert itt szaladtak össze a Kisalföld szárazföldi és vizi útjai. Vásárait a XI. századtól említik történeti adatok. 1242-ben elpusztult a város, de nem annyira a tatárok, mint inkább az osztrák herceg támadása miatt. A Káptalan-domb helyén levő, falakkal erősített várat visszafoglalták tőle, de minden leégett. A várban a megyét irányító királyi ispán és a Szent István király által alapított püspökség székelt. Itt állott - és áll ma is - a püspöki székesegyház, a XIV. század óta a főispáni tisztséget is betöltő püspökök palotája, a káptalan tagjainak házai. A tatárjárás utáni évtizedekben épült fel a 23 mai Püspökvár elődje, ezt akkor külön erősségként széles szárazárakkal vágták el a vár területétől. A város és a vár sokat szenvedett az 1270-es években, a II. Ottokár cseh királlyal vívott háborúban. 1272-ben osztrák és cseh seregek foglalták el, 1273-ban pedig a cseh király hada szállta meg. A XIV. századtól Győrött is a püspökök viselték a főispáni címet, ezzel a vár egyedüli urai lettek. 1403-ban a Zsigmond király ellen a Dunántúlra benyomuló Nápolyi Lászlónak nyitották meg a győri vár kapuit, tőle a Garaiak és a Stibor vajda fegyverrel foglalta vissza. Alig három évtized múlva, amikor Albert király halála után újból kitört a belső háború, Erzsébet özvegy királyné Győrbe menekült, s a várat Ciliéi Ulrik védte sikerrel Hunyadi János ostroma ellen. A sok ostrom a Dunántúl és a Duna menti útvonal ellenőrzése szempontjából előnyös fekvésű győri vár hadászati fontosságát bizonyítja. A XV. század közepén már olyan erős vár volt, amelyet Hunyadi sem tudott bevenni. Új fejezetet nyitott Győr várának történetében a mohácsi vész utáni idő. 1527-ben Ferdinánd hadai szállták meg. 1529-ben, amikor II. Szolimán szultán először vezetett hadjáratot Bécs ellen, osztrák parancsnoka felgyújtotta és sorsára hagyta a győri várat. A sikertelen bécsi ostrom után Bakics Pál kapta meg a várat és jövedelmeit, 1538-tól pedig királyi kapitány igazgatta. A várukból kizárt győri püspökök ezután száz évig hol Szombathely, hol Fertőrákos, hol pedig Kesző várában éltek. A Káptalan-dombon elterülő vár megerősítését már 1537-ben megkezdték, rövidesen azonban megindult az egész várost körülvevő hatalmas vár építése. Az 1550-60-as években az olasz Pietro Ferrabosco tervei szerint olasz és német hadmérnökök, kőművesek, kőfaragók közreműködésével, magyar jobbágyok ezreinek több évtizedes munkájával alakították ki Győrött az akkori Magyarország legkorszerűbb várát. Az 1568-ban megkötött drinápolyi békekötés után az építkezést abbahagyták, ezért történhetett meg, hogy 1594-ben szinán nagyvezér százezres serege egyhónapi ostrom után bevette Győr várát. 1598-ban Pálffy Miklós komáromi főkapitány és Adolf Schwarzenberg, Bécs parancsnoka váratlan rajtaütéssel foglalta vissza. A XVII. században nagy kiterjedésű elővár-rendszert építettek köréje, amely minden továbbr ostrom lehetőségét kizárta. Győr falai, bástyái és erős külső védőművei mögött élte városi életét a XVI. századtól 1809-ig, a napóleoni háborúk idejéig. A Győrtől nem messze, a szomszédos Kismegyer melletti csata elvesztése után a szétvert magyar nemesi sereg nem védhette meg a várat a franciák támadásától. Napóleon hadai nyolcnapi kemény ágyútűz után bevették Győr várát és falait, bástyáit hét helyen felrobbantották. Az újjáépítés elmaradt, sőt 1820-tól megkezdték a bástyák tervszerű bontását, az elővár-rendszer széthányását, a várárok betemetését. Napjainkra a hatalmas várból csak a Káptalan-dombot övező egykori Kastélybástya és a Rábára néző Sforza-félbástya maradt meg a Rába torkolatában. A Káptalan-domb déli oldalán, az Alkotmány és a Kovács Pál útcák udvaraiban a XV. századi belső vár téglából épített falai is láthatók. A Sforza-bástya kazamatáinak egy részében múzeum működik. Séta a várhoz. A vasútállomás felett átívelő hídon át elérjük a Szabadság teret s ott találjuk a múlt század végén épült hatalmas Városházát. Eklektikus stílusú, 59 m.
