Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. január Amerikai Magyar Értesítő 23 Zsilinszky utca sarkán) ma általános iskola. Barokk ízlésben, a XVIII. században épült. A hozzá tartozó, ugyancsak barokk stílusú magtár szintén műemlék. Rámái katolikus templom (Fő utca 35.). A közel 500 éves templom sok viszontagságon ment át az idők folyamán. Az eredetileg román stílusú templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették, a török idők alatt megrongálódott és 1742-ben barokk ízlésben állították helyre. Az 1972-ben végzett műemléki helyreállítás során láttak napvilágot a román kori résablakai. Két mérműves ablaka és támpilléres szentélyfalai gótikus formáira emlékeztetnek. Igen szép az Országos Műemléki Felügyelőség által restaurált, reneszánsz ízlésűnek bizonyult szentségtartója (posztofórium) a szentély bal oldali falán. Eddigi megállapítások szerint Buzay Mózes királyi főajtónálló készíttette 1517-ben. A templom kulcsa a plébánián (Bajcsy-Zsilinszky u. 31.) kérhető el. A plébánia épületének falán napóra látható. Eötvös Károly emléktáblája az Ady Endre u. 3. számú ház falán látható. Az Utazás a Balaton körül című nagyszerű könyvének egyes részeit itt írta, nyaralása alatt. A tábla szerint: ”E telken álló ház 1908-1921-ig EÖTVÖS KAROLY (1842-1926) híres balatoni író nyaralója volt.” A kikötő 1913-ban épült, két bejárati mólója van, a legnagyobb hajók kikötésére is alkalmas, külön vitorláskikötővel és a csónakok, motorosok részére külön kihúzóhellyel rendelkezik. A két móló Szemes kedvelt sétahelye. A Bagolyvár Balatonszemes legromantikusabb épülete. Az enyhén emelkedő Szabadság útból kiágazó Bagolyvár utcában (12. sz.) található. Régi neve Bolondvár - a török-magyar harcokban sokszor szerepelt várat hívták így. Mai képe egy itt felejtett lovagvárra emlékeztet, utolsó tulajdonosa formálta ilyenné, a romantika szellemében. 1541 után, amikor a török elérte a Balaton partját, a fonyódi várban vitézkedő Magyar Bálint vára ellenében, a szemesi magaslaton erődöt építtetett és abból nyugtalanította a környéket. 1588 után Huszár Péter és Pisky István kapitányok feldúlták Bolondvárat, de a törökök újból felépítették. 1600-ban, 1603-ban újból ostromolták, elfoglalták, a törökök azonban olyan fontosnak tartották, hogy mindig újraépítették. A bolondvári erősség valószínűleg csak a török 1690. évi végleges kivonulása után omlott le teljesen. 1900-ban az új tulajdonos nem egyszerű villát, hanem várkastélyt utánzó épületet rakatott a helyére, a sáncárkokat kimélyíttette, sőt leereszthető felvonóhidat is készíttetett. A romantikus épületben a várak minden ismert elemét megtaláljuk: tornyot csigalépcsővel, teraszokat, szakállszárítót, stb., így lett belőle a mai giccses épület és ragadt rajta a Bagolyvár név. Ma már csak a sánc déli, megmaradt része, valamint a két déli rondella emlékeztet az egykor itt lezajlott törökmagyar végvári harcokra. A Vegyipari Dolgozók gyermeküdülőjének falán (Bagolyvár utca 1. sz.) hatalmas, négyalakos római sírkő, míg az épület udvari falán római kőtöredékek láthatók, egy lovas harcos, amint kutyával üldöz egy futó vadat. Igen szép emlékek Szemes történeténeimének római korszakából, bár egyes kutatók szeri nt Pilisvörösvárról származnak. SÉTÁK, KIRÁNDUIÁSOK Balatonszemes vasúti állomás—Rád-puszta— Balatonlelle vasúti állomás. A sárga jelzésen haladva, a távolság 10,5 km, menetidő: 1 ó 35 p, szintkülönbség nincs. A vasúti állomástól a Szabadság úton és a 7. sz. főközlekedési útvonalon a Szerszámgépgyár üdülőig vezet a jelzés, onnan délnyugatra fordulva, a gazdasági úton — balra szőlőterület, jobbra kilátás a leilei halastavakra - érjük el a Rád-pusztát. Ahol az út befordul a gazdasági épületekhez, feltűnik a temető, benne szépen restaurált templomrom. Rád-puszta helyén a középkorban falu állott, amely a pannonhalmi apátság, majd a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A XIV. században már 8-10 méter magasan állnak a templom falai. A helyiségek alaprajza jól kivehető. Hajója tömör, faragott homokkőből, a szentélye téglából épült, és a boltozatokat tartó konzolok nyoma is látható. A romoktól a szekérúton, majd a halastavak töltésén megyünk Irma-pusztáig. Innen északnyugati irányban haladva érjük el az újtelepi házakat, a leilei vasútállomást. Balatonszemes-Teleki. Teleki község látnivalója műemlék temetőkápolnája. Legjobb gépkocsival Őszödig menni, onnan nyáron jól járható dűlőúton érhető el a község, vagy vissza kell menni Balatonszárszóig, és onnan a kiépített Szárszó-Szólád-Teleki utat választani. A községben a Rákóczi Ferenc út vezet a négy lábon álló harangtoronyhoz. A község déli végén, alacsony dombon, akácossal beültetett temető közepén van a kis kápolna. A kápolna szentélye XIII. századi román kori, hajója XVIII. századi barokk. A téglalap alakú épület félkörös apszisának diadalívét két román oszlopfő tartja, az egyik állatokkal, a másik növényi indákkal díszített. A nemrégiben helyreállított kápolna kulcsát a községben lakó gondnoktól kell elkérni. A mindenkori gondnok nevét a községben bárki megmondja. BALATONLELLE A homok-arc utolsó községe a félig falusias, félig üdülőhely jellegű Balatonlelle. Utána már a vizes, berkes területek következnek, de itt a bársonyos homokkal terített tópart az uralkodó tájképi elem. A vasút és a 7-es műút két részre vágja az üdülőhelyet, az ősközség az országúitól délre, míg a tulajdonképpeni fürdőtelep a vasút alatt északra terül el, közel 4 km hosszúságban. A fürdőtelep kialakulása a múlt század végén kezdődött meg. Partja akkor még homokos, sivár terület volt. 1892-ben épült az első villa, utána még számos nyaraló. A fürdőtelep két hosszú utcája, Szemes felé a Köztársaság út, Boglár felé pedig a Szent István út, tele van szép nyaralókkal.
