Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

1 1992. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 17. Legendásan rosszkedvűek vagyunk mostaná­ban, sőt dühösek is. Hisz mindnyájan oly nagyon reménykedtünk, ha az évről évre csak rosszab­bodó helyzetet hozó bolsevik diktatúrát meg- döntjük, a szovjet megszállást lerázzuk, akkor jobb lesz, talpra állunk. De a szabad választások óta már két év eltelt, az utolsó „tovaris" majd egy éve elment, s az éle­tünk, legtöbbünk mindennapi élete - a nyugdí­jasoké, az utcára kerülteké, a melósoké s a pa­rasztoké, a bérből, fizetésből élőké, de az egyre több vállalkozó nagyobbik feléé is - nemhogy könnyebb nem lett, de nehezebb. Hangulatunk és a szirének Igaz, a szabad választások előtti években, no- vemberben-decemberben az volt a saj tó közpon­ti témája, hogy lesz-e karácsonyra banán vagy narancs a boltban, s örültünk, ha sikerült egy ke­veset venni. Több napos ünnepnél még a kenyér is gond volt. Nyáron is megvolt az örökzöld té­ma: lesz-e sör és miért nincs. Autóra meg 5-6-7... évig kellett várni. Nem folytatom. Valami tényleg megváltozott. Van minden, lehet kapni - mindig - banánt is, sört is, kenyeret is. Sőt autót is, azonnal (!) is; szin­te hihetetlen, „nyugati autót" részletre is; meg már gyártunk is, Opel Astrát... Csak milyen áron. Mennyi a fizetésünk, a legtöbbünké és mekkorák az árak? Mikor lesz egymillió forintunk arra az Astrára. Nem így gondoltuk - legtöbben. Azonnal könnyebb életet reméltünk, nem ezt a rettenetes erőfe­szítést. Kit érdekel az, hogy „az új fejesek" szerint a forint már nemsokára konvertibilis? „Uram, tudja mikor utazom én az Alpokba, amikor a disznó ára mellett a táp ára az egekbe szökött!" Bizony, valahogy így, dühös lett az a magyar nép, amelyik megverte a bolsevizmust. Sokan biztatják is, hogy az első szabad választásokon megfontolt reménnyel választott kormányát leg­közelebb dobja félre. Válassza azokat a „világ­szerte elismert szakértőket", akik a kommunista rendszer utolsó évtizedében már - úgymond - a kibontakozáson dolgoztak, vagy akik szabadon lehülyézik, lehazugozzák ezt az új kormányt. Mert ez az új kormány jól elszúrta az egészet... Érdekes, a külföld ezt másként látja. A „tábor" több volt lakója vágyakozik, hogyha ők is ilyen jól állnának! A „Nyugat" sikeresnek mond minket, tőkét hoz ide, gyárakat vesz, épít nálunk, s biztat minket jövőnket illetően. Mi is történt valójában? Mondhatjuk, hogy könnyű nekik, meg messzi is vannak; de komoly üzletemberek, komoly cé­gek feltűnően ritkán használnak rostát vízhor­dásra. Ezért el kellett töprengeni azon, hogy a napi küszködésben megfogant rosszkedvűnk, haragunk nem téveszt-e célt? A tények, különö­sen a számokkal is leírható tények, segíteni szoktak eligazodni. Nézzük ezért hazánk sorsát számokban (lásd a táblázatot); azokban a számokban, amiket sok­szor emlegetünk: adósság, bevétel, törlesztés. Meg­lepő is, meg nem is, hogy már ez a négy számosz­lop igaz módon megmutatja legutóbbi történe­tünket, megtapasztalt sorsunkat. A számok meg­mutatták a korszakhatárokat (a dupla vonalak), s már csak vissza kellett emlékezni, hogy jellem­ző nevet adjunk ezeknek. 1973-ig tartott a magyar gazdasági reform kísérle­AZ ALAGÚT VÉGE HAZÁNK SORSA - SZÁMOKBAN Jellemzés Év Bruttó adósság (milliárd $) Export- és idegenforgalmi bevételek (milliárd $) Folyó fizetési mérleg (millió $) Kamat+tőrlesztés aránya az export+ idegenforgalmi bevételhez, %-ban A gazdasági reform 1970 1971 1,4 1,6 1,1-280 20 1972 1,9 1,2-44 17 kísérlete 1973 2,1 1,9 + 62 ____14 OLAJVÁLSÁG 1974 2,9 2,3-573 14 A kapitalizmus válsága a 1975 4,2 2,4-493 17 szocializmust nem érinti 1976 5,5 2,6-515 16- korszak 1977 6,8 3,0-842 17 1978 11,8 3,0-1510 31 1979 11.9 4,0-862 37 Az import­tilalom 1980 12,8 4.6-725 40 1981 12,7 4,7-718 48 1982 10,6 4,6-313 52 korszaka 52 1983 11,3 4,4 + 33 1984 12,2 4,4 + 81 61 1985 15,0 4,5-756 81 A Nagy Szakértők kora, 1986 18,9 4,6- 1620 87 avagy elvtársak ez 1987 21,3 5,7-1126 75 sehogy sem megy 1988 22,0 6,3-611 58 1989 20,7 6.7-1314 58 SZABAD VÁLASZTÁSOK Az Antall-kormány 1990 21,5 7,9 + 153 50 eddigi ideje 1991 21,4 11,2 + 300 32 (előzetes) te. Tudjuk, hogy nagyon felemás volt, részleges volt, de reform volt. Az adósság ekkor alacsony, s csak lassan nőtt. Hasonló ütemben nőtt a bevé­tel, a fizetési mérleg ja vult, a törlesztési teher ará­nya a bevételhez nem volt magas és csökkent. A reform azonban veszélyeztette a „szocialista esz­méket és vívmányokat", Kádár a reformereket - Moszkva egyetértésével - félreállította, s ráadás­nak jött az olajválság. Az olajkrízis gyökeres fordulatot hozott a vi­lágban, a gazdaság szerkezetét átalakították, a pazarló fogyasztást elkezdték felszámolni, csak totális technológiacserével lehetett úrrá lenni a helyzeten. Ez valójában megpecsételte a nagyon pazarló, kontraszelektált ostobák és ostobaságok által vezetett bolsevik rendszerek sorsát. A merev diktatúrák alkalmazkodóképtelensé­ge valójában azonnali rendszerváltozást kívánt volna a „tábor" országaiban... De a fegyveres erő­szak még azt hitte, hogy úrrá lehet a helyzeten. Kijelentették, hogy hozzánk ez a kapitalista válság nem gyűrűzik be. Áz elavult technológiájú gyárak termeltek to­vább, gazdaságunk naponta megtermelt veszte­ségét, az alig változó árakat hitelekből fizették, öt év alatt az ország adóssága a hatszorosára nőtt! A bevétel alig másfélszeresére. A fizetési mérleg hiánya elérte a másfél milliárd dollárt, s a törlesz­tési arány megugrott. A dolgozó nép jövőjét buzgón építő élcsapat rá­jött, hogy ezt így tovább egy percig sem csinál­hatják. Újabb megváltó ötletük támadt: a beho­zatalt, az importot meg kell tiltani s akkor megjavul a fizetési mérleg és rendbejön minden. Azt mellékesnek tekintették, hogy ezzel vég­leg elzárták iparunkat, mezőgazdaságunkat, ku­tatásunkat, fejlesztőinket stb. a világ fejlődésétől, s ez alatt a 6 év alatt elmaradásunk teljessé vált. Ezért kell ma egész gazdaságunkat a „Nyugat" bevonásával megújítani, hisz végletesen lema­radtunk... Az adósság így nem nőtt, de a bevételek sem, sőt. A fizetési mérleg végül is javult, de a törlesztési arány meghaladta az 50%-ot, s attól kezdve nyo­masztó terhet jelentett. 1984-re elmaradásunk olyan siílyos lett, hogy gyorsan változtatni kellett. A régebbieknek menni kellett és többségük­ben „a Dimitiov-térről" megérkeztek az új fiúk. Ok Nagy Szakértők, ma is nap mint nap ezt hall­juk. Közülük sokan ma kemény hangon bírálják első szabadon választott kormányunkat. Pedig a művük siralmas. Ötéves működésük alatt a már úgyis nagyon nagy adósságot kb. MEGDUP­LÁZTÁK! A bevételek lassan nőttek, a fizetési mérleg hiánya minden addigi rekordot megdöntött és a törlesztési arány katasztrofális mértékű lett; a csúcs 1986-ban 87%. 1990 májusára az ország gazdasága majdnem összeomlott. - Közben pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom