Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
18. Amerikai Magyar Értesítő' 1992. szeptember dig a gazdaság valódi átalakításáért lényegében érdemi lépést nem tettek: „Majd meg kell azt tenni az új kormánynak, azt fogja majd szidni a nép, s ők akkor az újakat bírálva esetleg vissza is juthatnak a hatalomba..." A szabad választások óta lényegi változások indultak. Miközben az Antall-kormány kinyitotta a gazdaságot a világra, szabaddá tette (az Európában általános mértékben) az exportot és az importot, az adósság nem nőtt, viszont a bevételek 2 év alatt megduplázódtak, a fizetési mérleget sikerült már az első évben pozitívba fordítani addig példátlan mértékben, s a törlesztési arány számottevően csökkent... Ez persze a 22 évnek és az utolsó két évnek csak egy vetülete, tekinthetjük modelljének is, ami a teljességnél egyszerűbb, de segít megérteni azt. Ráadásul nem részletes elemzés, s így nem mutatja új kormányunk valódi erényeit, de hibáit és mulasztásait sem, meg azt sem, hogy a teljesítmény végül is a minden erejét megfeszítő magyar népé és kormányáé együtt. Ajövő trajtunkmúlik Azt hiszem jó ezt így átgondolva tudni. Nyomorúságunk és rosszkedvűnk fő oka az országot padlóra vivő, a szabad választások előtt is országló kommunista hatalom természetellenessé- ge, az örökölt hiányok, amit már nem akarunk a hiány további növelésével elfedni. Ettől persze egyikünk kedve sem lesz jobb s a mindennapi életünk se könnyebb - még; de legalább látjuk, hogy a szabad választásokon a döntésünk a demokrácia és a jobbközép koalíció mellett jó volt. A fény előttünk nem a szembe jövő gyors, hanem az alagút vége. Csak bírjuk ki addig. Most érdemes a többi volt szocialista szomszédra nézni, akik rosszabb körülmények között is (legtöbben) keményen igyekeznek kifele az alagútból! Ugyanakkor az átgondoltak után úgy vélem, hogy azok pedig, akik a rendszerváltozásig meg- átalkodottan mindezt művelték velünk s még- csak meg sem bánták - a tékozló fiú bizony megbánta tettét -, ne hetykéskedjenek itt szakértelmükkel, hisz annyit, mint ők, mi is tudunk, még többet is. Ne tanítsanak ók minket se demokráciára, se gazdálkodásra, mégha egyiknek-másiknak steppelt kabátja volt is. Elbírunk mi mindnyájan együtt a magunk bajával, belőlük többet nem kérünk. Magyar Fórum ^r- ^erencz Csaba Az ENSZ menekültügyi Főbizottsága irodát nyitott Pécsett, a Laterum Szállóban működő menekülttáborban. A Budapesten már évek óta működő iroda mellett azért vált fontossá, hogy Pécsett alirodát nyissanak, mert ez a város van legközelebb a volt Jugoszlávia területén zajló konfliktusok helyéhez és Baranyában található a legtöbb menekült tábor. Feladataik tájékozódni arról, hogy hol milyen segítségre van szükség, valamint a közvetlen kapcsolattartás a horvát, a szlovén, a szerb és a bosnyák fővárosokban tartózkodó kollégáikkal. Békákból - királyfiak Az Új Magyarország április 24-i számában jelent meg „Judaizmus és kereszténység" címmel egy korábban a Magyar Nemzetből „kicenzúrázott" cikkrészletem, melynek pótlólagos közlését is hiába kértem ott. Az alábbiakban a Magyar Nemzet szerkesztőségét szintén „megjárt" írás rövidített változatát adom közre, ugyancsak annak illusztrálására, hogy a különböző nézetűeknek „nemesen, oldottan barátkozó, a jellem és a szellem előkelőségével „kaszinózó" magatartásához, úgy tetszik, az Új Magyarország ma inkább hajlandó fórumot adni. E | Keresztény magyar lévén régóta I szerettem volna egy, az elfogulatlanságot és empátiát hozzám hasonló mértékben ambicionáló zsidó magyar esszépartnert találni, hogy szinoptikus társakként vagy egymással dialógusban vessük papírra, amire a magyarságba tagolódott zsidóság témakörében saját eszmei és élményhátterünk indít. Ez az óhajom akkor teljesült, amikor Lőcsei Pál régi szociológus kollégám és barátom - egyéb témájú empatikus tisztázó írásaimra rezonálva - éppen ilyen közös publikációs ajánlattal hívott fel. így az itt elmondandókhoz olvasóimmal együtt az ő „ellenoldali" visszaigazolását illetve kritikáját is várom. Együttélésünk és egybeforradó sorsunk nagy problématöltetű témájában mindmáig Bibó István háromdimenziós elemzési modellje a legérvényesebb. Bibó szerint a zsidók és a környező társadalom közötti kritikus tapasztalatok azokban a tényekben összegezhetők, hogy- a zsidók egyfelől gazdaságilag raci- onálisabbak és ezért sikeresebbek, mint a környező magyar társadalom,- másfelől lélekben nincsenek annyira elköteleződve társadalmunk történelmi értékrendszerének, élesebben látják ennek korlátáit, ezért nem is tisztelik annyira, sőt relativizálják,- harmadfelől a kapott sérelmekre harcosan reagálnak, miáltal, nyeregbe kerülve, esetleg maguk válnak félelmet gerjesztő, hatalmukban igazságtalanságra csábuló erővé. E három tematikai fogódzó (amit az egyszerűsítő cikk-műfajban nyugodtan összevonhatunk kettőbe: egyfelől a gazdasági és hatalmi s másfelől az értékrendszeri problematikába) segíthet bennünket abban, hogy a gyáva semmitmondás és a méltatlan mellébeszélés csapdáit elkerülve, konstruktívan és elfogulatlanul tudjuk megtárgyaL.. kölcsönös aggodalmainkat és reményeinket. Hogy a zsidók gazdaságilag racioná- lisabbak, hatékonyabbak, vállalkozób- bak és összetartóbbak, mint a többi magyar, mostanság az olyan vádaskodásokban tematizálódik, hogy pl. „távol attól, hogy eddig is ne ők lettek volna a pártállam legügyesebb haszonélvezői, az új érában egyértelműen nekik sikerül jobban az új külkapcsolati, üzleti forrpák megtalálása. Elég itt egy meglehetősen semleges vállalkozásra, a Soros-alapítványra gondolni. A zsidó magyar milliárdos Soros György - a hallomások szerint - „stratégikusan úgy irányítja a magyar kulturális-ideológiai, de nem csekély erőinek mértékében az üzleti, sőt politikai élet alakulását is, bog)' ez már középtávtól egy zsidó intézményi - és káderfölényben fog visszavonhatatlanul renddé szilárdulni. Soros természetszerűleg az ő embereit fejleszti fel világszínvonalú tudással, fellépéssel, formátummal, s mint annak idején 5-6 izraeli katonáért 5000- 6000 palesztin harcost cseréltek ki, úgy ez az emberérték-arányeltolódás - ha nem is egy az ezerhez vagy a százhoz, de a tízhez vagy az öthöz biztosan - nálunk is fenn fog állni. A gazdasági kulcspozíciókban, vá llalkozásokban, nemzetközi üzleti kapcsolatokban, a véleményformáló eszközrendszerek magántőkés és szakkáder irányításában és alakításában, de a művészetben- irodalomban, a felsőoktatásban és a kutatásban is a zsidók jelenlegi túlrepre- zentációja még tovább fog erősödni." Elit pozícióban Kurt Lewin (akit „Hitler ajándékozott Amerikának") a kisebbségi problémák kapcsán megállapítja, hogy ezeknél egymást okozó és feltételező szubjektív és objektív patológiák keverednek egymással - előítéletek és kemény strukturális adottságok - és az ördögi kört csak az önvizsgálattal és önreformmal kezdődő jószándékú akciók törhetik meg. Az általa akciókutatásban vizsgált és gyógyítani próbált néger problematikában a strukturális elem a fekete kisebbség iskolázatlansága, bűnözési statisztikái, önreprodukáló devianciái, hatalomnélkülisége voltak. Ebben a mi jelen kifordított „kisebbségi" probléma-
