Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

18. Amerikai Magyar Értesítő' 1992. szeptember dig a gazdaság valódi átalakításáért lényegében érdemi lépést nem tettek: „Majd meg kell azt ten­ni az új kormánynak, azt fogja majd szidni a nép, s ők akkor az újakat bírálva esetleg vissza is jut­hatnak a hatalomba..." A szabad választások óta lényegi változások in­dultak. Miközben az Antall-kormány kinyitotta a gazdaságot a világra, szabaddá tette (az Euró­pában általános mértékben) az exportot és az im­portot, az adósság nem nőtt, viszont a bevételek 2 év alatt megduplázódtak, a fizetési mérleget si­került már az első évben pozitívba fordítani addig példátlan mértékben, s a törlesztési arány szá­mottevően csökkent... Ez persze a 22 évnek és az utolsó két évnek csak egy vetülete, tekinthetjük modelljének is, ami a teljességnél egyszerűbb, de segít megérteni azt. Ráadásul nem részletes elemzés, s így nem mutatja új kormányunk valódi erényeit, de hibá­it és mulasztásait sem, meg azt sem, hogy a telje­sítmény végül is a minden erejét megfeszítő ma­gyar népé és kormányáé együtt. Ajövő trajtunkmúlik Azt hiszem jó ezt így átgondolva tudni. Nyo­morúságunk és rosszkedvűnk fő oka az országot padlóra vivő, a szabad választások előtt is or­szágló kommunista hatalom természetellenessé- ge, az örökölt hiányok, amit már nem akarunk a hiány további növelésével elfedni. Ettől persze egyikünk kedve sem lesz jobb s a mindennapi életünk se könnyebb - még; de leg­alább látjuk, hogy a szabad választásokon a döntésünk a demokrácia és a jobbközép koalíció mellett jó volt. A fény előttünk nem a szembe jövő gyors, ha­nem az alagút vége. Csak bírjuk ki addig. Most érdemes a többi volt szocialista szomszédra nézni, akik rosszabb kö­rülmények között is (legtöbben) keményen igye­keznek kifele az alagútból! Ugyanakkor az átgondoltak után úgy vélem, hogy azok pedig, akik a rendszerváltozásig meg- átalkodottan mindezt művelték velünk s még- csak meg sem bánták - a tékozló fiú bizony meg­bánta tettét -, ne hetykéskedjenek itt szakértel­mükkel, hisz annyit, mint ők, mi is tudunk, még többet is. Ne tanítsanak ók minket se demokráciára, se gazdálkodásra, mégha egyiknek-másiknak step­pelt kabátja volt is. Elbírunk mi mindnyájan együtt a magunk ba­jával, belőlük többet nem kérünk. Magyar Fórum ^r- ^erencz Csaba Az ENSZ menekültügyi Főbizottsága irodát nyitott Pécsett, a Laterum Szállóban működő menekülttábor­ban. A Budapesten már évek óta működő iroda mellett azért vált fontossá, hogy Pécsett alirodát nyis­sanak, mert ez a város van leg­közelebb a volt Jugoszlávia területén zajló konfliktusok helyéhez és Baranyában található a legtöbb menekült tábor. Feladataik tájékozódni arról, hogy hol milyen se­gítségre van szükség, valamint a közvetlen kapcsolattartás a horvát, a szlovén, a szerb és a bosnyák fővá­rosokban tartózkodó kollégáikkal. Békákból - királyfiak Az Új Magyarország április 24-i szá­mában jelent meg „Judaizmus és ke­reszténység" címmel egy korábban a Magyar Nemzetből „kicenzúrázott" cikkrészletem, melynek pótlólagos közlését is hiába kértem ott. Az aláb­biakban a Magyar Nemzet szerkesztő­ségét szintén „megjárt" írás rövidített változatát adom közre, ugyancsak an­nak illusztrálására, hogy a különböző nézetűeknek „nemesen, oldottan ba­rátkozó, a jellem és a szellem előkelő­ségével „kaszinózó" magatartásához, úgy tetszik, az Új Magyarország ma in­kább hajlandó fórumot adni. E | Keresztény magyar lévén régóta I szerettem volna egy, az elfogulat­lanságot és empátiát hozzám hasonló mértékben ambicionáló zsidó magyar esszépartnert találni, hogy szinoptikus társakként vagy egymással dialógusban vessük papírra, amire a magyarságba tagolódott zsidóság témakörében saját eszmei és élményhátterünk indít. Ez az óhajom akkor teljesült, amikor Lőcsei Pál régi szociológus kollégám és barátom - egyéb témájú empatikus tisztázó írása­imra rezonálva - éppen ilyen közös publikációs ajánlattal hívott fel. így az itt elmondandókhoz olvasóimmal együtt az ő „ellenoldali" visszaigazolá­sát illetve kritikáját is várom. Együttélésünk és egybeforradó sor­sunk nagy problématöltetű témájában mindmáig Bibó István háromdimenzi­ós elemzési modellje a legérvényesebb. Bibó szerint a zsidók és a környező tár­sadalom közötti kritikus tapasztalatok azokban a tényekben összegezhetők, hogy- a zsidók egyfelől gazdaságilag raci- onálisabbak és ezért sikeresebbek, mint a környező magyar társadalom,- másfelől lélekben nincsenek annyi­ra elköteleződve társadalmunk törté­nelmi értékrendszerének, élesebben látják ennek korlátáit, ezért nem is tisz­telik annyira, sőt relativizálják,- harmadfelől a kapott sérelmekre harcosan reagálnak, miáltal, nyeregbe kerülve, esetleg maguk válnak félelmet gerjesztő, hatalmukban igazságtalan­ságra csábuló erővé. E három tematikai fogódzó (amit az egyszerűsítő cikk-műfajban nyugodtan összevonhatunk kettőbe: egyfelől a gazdasági és hatalmi s másfelől az ér­tékrendszeri problematikába) segíthet bennünket abban, hogy a gyáva sem­mitmondás és a méltatlan mellébeszé­lés csapdáit elkerülve, konstruktívan és elfogulatlanul tudjuk megtárgyaL.. kölcsönös aggodalmainkat és reménye­inket. Hogy a zsidók gazdaságilag racioná- lisabbak, hatékonyabbak, vállalkozób- bak és összetartóbbak, mint a többi ma­gyar, mostanság az olyan vádaskodá­sokban tematizálódik, hogy pl. „távol attól, hogy eddig is ne ők lettek volna a pártállam legügyesebb haszonélve­zői, az új érában egyértelműen nekik si­kerül jobban az új külkapcsolati, üzleti forrpák megtalálása. Elég itt egy meg­lehetősen semleges vállalkozásra, a So­ros-alapítványra gondolni. A zsidó ma­gyar milliárdos Soros György - a hallo­mások szerint - „stratégikusan úgy irá­nyítja a magyar kulturális-ideológiai, de nem csekély erőinek mértékében az üzleti, sőt politikai élet alakulását is, bog)' ez már középtávtól egy zsidó in­tézményi - és káderfölényben fog visszavonhatatlanul renddé szilárdul­ni. Soros természetszerűleg az ő embe­reit fejleszti fel világszínvonalú tudás­sal, fellépéssel, formátummal, s mint annak idején 5-6 izraeli katonáért 5000- 6000 palesztin harcost cseréltek ki, úgy ez az emberérték-arányeltolódás - ha nem is egy az ezerhez vagy a százhoz, de a tízhez vagy az öthöz biztosan - ná­lunk is fenn fog állni. A gazdasági kulcspozíciókban, vá llalkozásokban, nemzetközi üzleti kapcsolatokban, a véleményformáló eszközrendszerek magántőkés és szakkáder irányításá­ban és alakításában, de a művészetben- irodalomban, a felsőoktatásban és a ku­tatásban is a zsidók jelenlegi túlrepre- zentációja még tovább fog erősödni." Elit pozícióban Kurt Lewin (akit „Hitler ajándéko­zott Amerikának") a kisebbségi problé­mák kapcsán megállapítja, hogy ezek­nél egymást okozó és feltételező szub­jektív és objektív patológiák kevered­nek egymással - előítéletek és kemény strukturális adottságok - és az ördögi kört csak az önvizsgálattal és önreform­mal kezdődő jószándékú akciók törhe­tik meg. Az általa akciókutatásban vizs­gált és gyógyítani próbált néger prob­lematikában a strukturális elem a fekete kisebbség iskolázatlansága, bűnözési statisztikái, önreprodukáló devianciái, hatalomnélkülisége voltak. Ebben a mi jelen kifordított „kisebbségi" probléma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom