Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
1992. júl.- aug. Amerikai Magyar Értesítő 17 kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy Göncz Árpád megtagadta a miniszterelnök előterjesztését Gombár Csaba felmentésére - és Antall József idevonatkozó levelére is megadta a választ. A közérthetőnek egyáltalán nem mondható, bonyolult jogi nyelven fogalmazott szövegen érződik, hogy az Alkotmánybíróság arra törekedett: százszázalékig sem az államfőnek, sem a kormányfőnek ne adjon igazat és egy sokféleképpen magyarázható határozatot hozzon. Az ehhez fűzött kommentárok többsége úgy véli: Göncz ezekután aláfogja írni a rádió elnökének felmentését. De hadd idézzem a legtömörebb véleményt, amit Fodor István független képviselő mondott az Alkotmánybíróság döntéséről: "Elvi állásfoglalás született, amelyet mindkét fél a maga Ízlésének megfelelően fog értelmezni." Kérdés ezekután, tisztázott-e valamit a kilenc fekete taláros alkotmánybíró tényeket csűrő-csavaró határozata és hozzájárult- e a magyar politikai élet ellentételeinek feloldásához, az ország két legmagasabb közjogi méltósága közti vita lezárásához? Aligha! A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA szerint Bush elnök telefonon felhívta Antall Józsefet és 15 perces beszélgetést folytattak egymással. Az elnök érdeklődött Antall József egészségi állapota felől, majd a két államférfi véleményt cserélt a térség eseményeiről, különös tekintettel a jugoszláviai fejleményekre. FELAVATTÁK AZ ÚJ 56-OS EMLÉKMŰVET a Rákoskeresztúri köztemetőben, a 301-es parcella szélén. A formátlan kőtömbökből összerakott "nonfiguratív" emlékmű egy Jovánovics nevű szobrász műve, amely sokak véleménye szerint esztétikailag nem oda illő. Az avatásnak volt még egy megbotránkoztató előzménye is: múlt hónap végén 56-os szabadságharcosok közadakozásból, saját munkával művészi kivitelű székelykaput állítottak fel a 301-es és a 298-as parcella között, mintegy a két sírkert összekapcsolásával kialakítandó Nemzeti Pantheon bejárataként. Az állítólag engedély nélkül felállított székelykaput a hatóságok először elakarták távolítani, aztán szabadságharcosok erélyes tiltakozására eláltak ettől a tervtől és kompromisszum született, melynek értelmében a kaput máshová viszik, hogy ne rontsa a rálátást a kőtömb-emlékműre. Az újságokban megjelent közlemény szerint a székelykaput a Temetkezési Intézet helyezte át, de valójában az történt, hogy a Jovánovics-féle emlékmű avatása előtt pár nappal rendőrkülönitmény szállta meg a temetőkertet, a székelykaput őrző két karszallagos nemzetőrt rendőrkocsiba tuszkolták és a kaput elvitték eredeti helyéről. A hírek szerint egy elhagyott bozótosba találtak helyet számára, ahol senki se láthatja. KIRÁLY BÉLA TÁBORNOK, korunk utólérhetetlen Fregolija, aki 1956-ban a Nemzetőrség főparancsnokaként fejezte be katonai pályafutását, ma pedig a magyar Parlament tagja, állítólag perelni fogja azokat az újságírókat, akik a múltjával foglalkoznak. nem tartja időszerűnek a III/III törvény tárgyalását és az ügynöklista nyilvánosságra hozását. Most arról érkezett hír, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is határozatot hozott ezügyben és levelet küldött a miniszterelnöknek, melyben kéri: a kormány vonja vissza az ügynöktörvényre vonatkozó javaslatát és dolgozza át a törvénytervezetet. Érthetetlen, milyen huzavona folyik Magyarországon a titkosügynökök névsora körül: úgy látszik, sokaknak áll érdekében az , hogy továbbra se lep- leződjenek le azok, akik az ÁVO munkatársai és besúgói voltak. Ennek ellenére vannak képviselők, akik sürgetik a törvényt, mert a halogatás megerősíti azokat a feltevéseket, hogy a parlamenti széksorokban volt KGB-ügynökök is helyet kaptak. Magyarországon nincs törvény a közéleti összeférhetetlenségről sem s így nem tudni, milyen feddhetetlen múlt kell bizonyos tisztségek betöltéséhez. A BONNI KORMÁNY tárgyalásokat kezdett Moszkvával arról, hogy kölcsönösen adják ki egymásnak azoknak a kémeknek és titkos ügynököknek a névsorát, akik az elmúlt időszakban országaikban működtek. A német kormány azt is felajánlotta, hogy cseréljék ki az elítélt és őrizetben lévő kémeket, akiknek számát mindkét oldalon 100-150-re becsülik. Szó van a nyomozati anyagok kölcsönös kiszolgáltatásáról is. IZGALMAS JELENETEK JÁTSZÓDTAK LE június 11-én a Független Kisgazdapárt Belgrád-rakparti székházában és az épület előtt. Aki ezen a napon a délutáni órákban arra járt, az a ház előtt kisebb tömeget, dulakodó embereket és rendőrkocsikat láthatott. A szemtanuk - majd később a sértett, Torgyán József - előadása szerint az történt, hogy a Kisgazdapárt három alelnöke - Gerbovits Jenő, Cseh Sándor és Lehoczky Gyula -, valamint Németh Béla főtitkár bementek Torgyán József pártelnök irodájába és közölték vele a pártvezetőség döntését, hogy fel van függesztve. Ugzanakkor - Torgyán közlése szerint - elvették tőle a kocsikulcsát, elvágták a telefonvonalát és erőszakkal akarták kituszkolni a szobából. Torgyán ellenállt, majd a segítségére siető pártalkalmazottaknak sikerült kiszorítaniok az épületből a pártelnök támadóit. Az eset után Torgyán feljelentést tett az ügyészségen és a diplomáciai képviseletekhez is eljuttatta a történtek leírását. - Németh Béla és társai ettől eltekintve változatlanul fenntartják álláspontjukat, hogy Torgyánt felfüggesztették tisztségéből, amivel Pártay Tivadar, a Kisgazdapárt örökös elnöke is egyetértését fejezte ki. BŐSNÉL SZLOVÁK OLDALON változatlan tempóban folynak a munkálatok, melyeknek célja a Duna új mederbe terelése. A magyar és szlovák környezetvédők utolsó nagy akcióra készülnek, amire akkor kerülhet majd sor, amikor az eredeti Duna-ágat teherautók százaiból az ideiglenes ponton-hídról a mederbe zúdított szikla- és beton tömbökkel el akarják rekeszteni. Ha a környezetvédőknek itt sikerül késleltetni a gát megszilárdítását, a terv legalább is időlegesen - meghiúsulhat és hátráltathatja a munkálatokat. BOROSS PÉTER BELÜGYMINISZTER úgy nyilatkozott:
