Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
18 Amerikai Magyar Értesítő' 1992. júl.- aug. MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona DIPLOMÁCIAI BONYODALMAK IS keletkeztek Hankiss Elemér tévéelnök parlamenti bizottsági meghallgatása kapcsán. Hankiss úr ugyanis Csurka István képviselő kérdésére, miszerint miért nem hozta magával az elnök kinevezett alelnökét a rengeteg "szakértője" helyett, azt válaszolta, hogy amiért Bush amerikai elnök sem mutatkozik soha a nyilvánosság előtt együtt hivatalban lévő alelnökével. Szégyelli ugyanis! Amikor Csurka felhívta az tévéelnök figyelmét arra, hogy ezt a kijelentést esetleg Amerika sértőnek találhatja, Hankiss némiképp enyhítette az elhangzottakat, de nem vonta vissza és nem kért bocsánatot. Jeszenszky Géza külügyminiszter később levelet intézett az Országgyűlés kulturális bizottságához, amelyben arról tájékoztatta a bizottsági tagokat, hogy diplomáciai bonyodalmakat okozott Hankiss Elemér kijelentése, amely amerikai körökben megdöbbenést keltett. (Az ellenzék ellenben azt hangoztatta, hogy nem tud semmiféle megdöbbenésről, az amerikaiak nem is tettek megjegyzést. Nekik, saját emberük pimaszságára bizonyára nem!) A meghallgatáson a képviselők megkérdezték: nyomást gyakorolt-e a kormány a televízió műsorpolitikájára? Hankiss erre azt válaszolta, hogy kormánykörök (tehát nem a kormány!) arra kérték, hogy ne nyúljon a Híradó 1., A Hét és a Panoráma műsoraihoz. (Megjegyzem, mindössze ennyi műsor található a magyarnak csúfolt nemzeti televízióban, amelyek még tisztességesen és mindenről tájékoztatnak!) Ellenben nyílt támadásnak minősítette a teljhatalmú és le- válthatatlan elnök, hogy az Országgyűlés - kormánykoalíciós képviselők nyomására — zárolta a tévé költségvetési támogatását. Emellett szerinte Antall József miniszterelnök a tv-alelnök általa meghatározott jogkörének az elfogadásához kötötte a szervezeti és működési szabályzat elfogadását. Ez a javaslat az elnök jogkörét majdnem teljes egészében az alelnökre ruházta volna át — panaszolta. Nahlik Gábornak egyetlen szerepe volt - mondta Hankiss -, hogy átvegye tőlem a hatalmat, s a koalíció felfogását kiterjessze a televízióban. Ezzel természetesen elárulta azt, amit eddig tagadott, hogy a tévé elnökének lenni: hatalom. De még mekkora! AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA döntött arról, hogy Hankiss Elemért fel kell menteni tisztségéből. Erre vonatkozó javaslatát megtette a miniszterelnöknek, bár nem mondta ki az elnök alkalmatlanságát. Hankiss Elemér ezt úgy kommentálta, hogy gyávaságból nem tették meg. Szerintem azért nem, mert Gombár Csaba rádióelnök esetében is teljesen fölöslegesen tették meg. Ám az is lehet, hogy azért szerénykedtek, mert Hankiss vállalta a meghallgatást, amit Gombár egyértelműen magtagadott, azzal, hogy a bizottság kormánykoalíciós többségű, vagyis pontosan tükrözi a nép választásának eredményét, ami természetes. A Magyar Fórumban június 11-én megjelent cikkemben vetettem fel, mi történt volna Amerikában Oliver North-tal, ha ugyanezt megcsinálja? Meddig lehetett volna szabadlábon, ha megtagadja a válaszadást, esetleg a bizottság előtti megjelenést? Mindenki pontosan tudja a választ! Gombár Csaba tehát megkérdőjelezte a szabad választások eredményét és létjogosultságát. Göncz Árpád viszont mellé állt és nem írta alá a miniszterelnök által Gombár felmentésére tett javaslatot. Ismét az Alkotmány- bízósághoz kellett fordulnia a kormányfőnek, amely meghatározta, hogy az elnöknek nincs hatalma, nem "mérlegelgethet" többet a felmentésnél, mint a kinevezésnél tehette volna. Igaz, akkor sem tehette volna, de megtette. Az ellenzéki kórus üvöltésétől kísérve. Még arra lennénk kíváncsiak, mikor veszi át végre a hatalmat a megválasztott koalíció? A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA AZ IDÉN 160-180 milliárd forint lesz a most elkészített pótköltségvetés szerint, míg jövőre elérheti akár a 200 milliárdot is - közölte Soós Károly Attila SzDSz-es képviselő, aki valamilyen furcsa és érthetetlen pozícióelosztás és nevetséges kompromisszum miatt a Parlament költségvetési bizottságának elnöke. (Amerikában pl. elképzelhetetlen, hogy fontos szenátusi bizottságok elnökei nem a többségivé választott pártból kerüljenek ki. Magyarországon pl. Horn Gyula pufajkásbol- sevik, ma "szociális", a külügyi bizottság elnöke, az emberijoginak Fodor Gábor fideszes, stb.) A hiány végösszegét felemelő törvénymódosító javaslatot a kormány még a rendkívüli ülésszak alatt a parlament elé terjeszti. A tervek közt szerepel, hogy a kötelezően a jegybankban elhelyezett kereskedelmi banki betétek után ezentúl nem fizetnek kamatot. Másrészt csökkentik a kötelező tartalékok nagyságát, így az állam, mint fő tulajdonos, több osztalékhoz és adóhoz jut. Szigorító intézkedéseket is bevezetnek, mert a pénzügyi kormányzat szerint ezek nélkül a hiány még az idén elérheti a 200 milliárd forintot. Kérdés, miniszterként éli-e ezt túl a régi nagy szakértő, az adórendszer atyja, Kupa Mihály pénzügyminiszter? BOTRÁNY BOTRÁNYT KÖVET A KISGAZDÁKNÁL. Torgyán József pártelnököt a vezetőség felfüggesztette és erről az értesítést szerette volna három pártvezető átnyújtani neki a pártszékházban. Erre nem volt lehetőségük, mert Torgyán József ezt nem volt hajlandó átvenni. A körülmények tisztázatlanok. Torgyán azt állította, hogy fegyveresek támadtak rá, hogy eltávolítsák őt a székházból, de a tévé képernyőin az volt látható, hogy botokkal felfegyverzett Torgyán-hű kisgazdák verekszenek. Később Torgyán azt nyilatkozta, hogy telefonon rendőri segítséget kért Antall József miniszterelnöktől, aki azt megtagadta. (Igaz, közben azt is nyilatkozta, hogy a behatolók elvágták a telefonvonalakat...) Azután mégis azt állította, hogy a kormány szervezte ellene a puccsot, fegyveresen, mégpedig a nemzetbiztonsági erők bevetésével, akik közül a legutóbbi bejelentése szerint ők elfogtak néhányat, amivel igazolható - - fényképes igazolbányaik elkobzása árán —, hogy az elfogot- tak kicsodák. Azt nem igazolja, mert nem kérdezte tőle senki, honnan volt neki és embereinek joga bárkit elfogni, fogva tartani. Antall József miniszterelnök és Boross Péter
