Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
6 / Amerikai Magyar Értesítő 1992. júl.- aug. fogok rántani a kevésbé szeretettekre vagy pusztulásukat kívánom bármilyen módon, mint ahogy a szomszéd gyerekével és Pista mamájával meg más embertársammal sem teszem ezt. Ettől lennék hát én "nacionalista"? Vagy ezt jelenti ma a "nemzeti"? Mert akkor vállalom. S kérdem tisztelettel, ha egy kormány nemzeti, hát nem az a természetes? Vannak, akiknek nem volt még elég a kötelező nemzetköziségből? Akiknek nem volt még elég abból, hogy - hétköznapi példával élve - az anya eldobja egyszem magzatát, állami gondozásba, idegenek gondjaira bízza, csak azért, hogy helyette mások gyerekeit nevelhesse, azoknak teljen cukorkára, szép ruhára, csecsebecsére, egyebekre? Tisztességesnek nevezhetné az ilyet bárki? Vajon milyen kormányt óhajtanának azok az ellenzékiek -- és milyenek lennének ők kormányon?! -, akik gúnyosan "lenemzetizik” a mai magyar kormányzatot? Szlovákia érdekeit képviselőt, Izrael népének boldogságáért kiállót, a dél-afrikai szabadságjogokért harcolót? De kérem, akkor mi a fenének van kormány Szlovákiában, Izraelben vagy a Dél-Afrikai Köztársaságban, vagy akárhol? Azok kötelessége lenne a magyar érdekeket képviselni, a mi nemzetünk felemelkedéséért és jólétéért dolgozni? Ez így persze rendben is lenne, csak szíveskedjenek az okosok elkészíteni egy táblázatot, hogy tisztában legyünk azzal, melyik ország népe választott nekünk kormányt, melyik idegen ország vezetői kötelesek a magyarság érdekeit szolgálni és képviselni tűzön-vízen keresztül - mert az mégsem járja, hogy egyetlenegy sem! Hogy éppen csak a magyarságért ne szóljon senki. Hogyan vonhatjuk felelősségre, ha rosszul képvisel, mulasztást követ el velünk szemben ez a mások által nekünk választott országvezetés? Mit tehetünk, ha kárunkra van? És melyik országot köteles vezetni, irányítani a mi magyar kormányunk? (Esetleg odaköltözhetnénk, ha nekünk ez a kormány megfelelőbb lenne, mint a nekünk kiutalt?) Amíg ez nem következik be, és lényegesen többen vagyunk akik a magyar kormánytól várjuk a magyarság nemzeti érdekeinek képviseletét, kérjük, hogy a "nemzeti" jelzőt új szótárban, a legnemesebb értelmezésben vezessék be, vagyis adják vissza valódi értelmezését! Nem úgy, mint tette a nemzetközi köztiszteletnek örvendő, Párizsban élő neves történész, író, újságíró, Fejtő Ferenc legutóbbi nyilatkozatában (Népszabadság, 1992. ápr. 13.). Seres Attila azon kérdésére, "Véleménye szerint szem- beállítható-e egyáltalán a nemzeti és a tárgyilagos sajtó fogalma?", azt válaszolta: "Természetesen nem. Az, hogy Magyarországon a nemzeti jelzőt teszik különböző fogalmak elé, annak már az 1930-as években is megvolt a maga jelentősége. Azt akarták vele mondani, hogy nem zsidó. Antiszemita jelzővé alacsonyították. De ha ez így van, ezt nyíltan ki kell mondani, vállalva a nemzetközi közvélemény esetleges bélyegét. (...)" Nagyon súlyos vád ez! Mondhatjuk: rágalom, de mindenképpen a szavak értelmének meghamisítása. Befeketítő meghamisítása. Én magam még életemben nem gondoltam másra a nemzeti jelző kimondásakor, leírásakor, mint arra, hogy a nemzettel - elsősorban magyar nemzetemmel - kapcsolatos (valami). Ezt még a kommunizmus alatt kiadott értelmezés is így tudja, "az egész nemzethez tartozó, vele kapcsolatos, reá jellemző, őt megillető..." Nem mi értelmezzük hát másként, mások akarják ránkerőszakolni az elferdített mondandót, a félreértelmezett tartalmat. Mások akarják meghatározni, hogy ha mi kimondunk valamit, tisztán, magyarul, akkor valójában mi mit "akartunk" mondani. Fejtő Ferenc értelmezésében - gyanúsításának értelmében - valahogy így kellene ezentúl felsorolnunk, megneveznünk fogalmakat, tárgyakat, ha nem akarunk szemében hazugokká lenni: Magyar Antiszemita Bank, Antiszemita Színház (Hevesi S. tér), antiszemita irodalom, antiszemita zene, antiszemita kultúra, Antiszemita Casino, ...?! (Avagy: Magyar Nemzsidó Bank, Nem-zsidó Színház...) Ez azt is jelenti, hogy magyar többé nem használhatja a "nemzeti" szót, mert a világ - néhány nemzetközi egyéniségünk jóvoltából - úgyis azt érti alatta: antiszemita? Ugyanezek jóvoltából így értette a világ már 1930-ban is? S így értetik vele ma, 1992-ben is, miközben az Antall-kormányt és az MDF-et vádolják azzal, hogy "nosztalgiázik a Horthy-rendszer után"?? Én úgy látom, nem nosztalgiázik, csak egyre többen, egyre nagyobb erőkkel lökdösik-rugdalják visszafelé a magyarságot, kormányával együtt, bár tiszta szívvel és összeszorított foggal igyekszik előre jutni! És előre is fog jutni, ebben én biztos vagyok. Nemzetként, magyarként, mert akárhogy maszatol- nak és hamisítanak, vádaskodnak és félremagyaráznak, ma is vallom, hogy "Csak a tisztán kimondott való / ártatlansága tartható / a végtelen Időn túl is". A szavainkra húzott kényszerzubbonyok előbb-utóbb lepattannak, a hazugságok lelepleződnek és visszahullanak az elkövetők fejére. Ezek után még arra kellene választ kapnunk: ha nemzeti jelzőnket törölnünk kell a magyar szótárakból, illetve minden esetben az "antiszemita" (esetleg a sokkal körülményesebb, szinte használhatatlan "nem-zsidó") szóval kell helyettesítenünk, ha már úgyis azt "jelenti", úgyis azt értik alatta és ha meg akarunk felelni Fejtő Ferenc - és a világ - elvárásainak, mit használjunk ezentúl az antiszemita szó helyett? Valamit feltétlenül kell, mert oly sűrűn emlegetik ma ezt is, hogy használatát elkerülni nem lehet, lemondani bizonyára nem fognak róla azok, akik egy mondatukon belül is többször szeretik kimondani - természetesen ezt is a magyarság megvádolására és eláztatására. Használjuk helyette netán az "antiszemita jelzővé alacsonyított" nemzeti szót? Vagy tud valaki jobb megoldást is? Netán azt, hogy mindenki azt értsen bizonyos szavak alatt, amit jelentenek? Egyezményesen, legalább míg megszokja mindenki. * Eddig jutottam, amikor a munka közben is bekapcsolt rádió komolyzenei adója a Minnesota Szimfónikusok hangversenyének közvetítésében elérkezett Bartók Concer- tojának csodatételéig. Együtt sírtam a mélyvonósokkal. Most nemcsak úgy, mint máskor mindig, ha magyar zenét hallok. Már szegény-szegény irredenta-nacionalista-sovi- niszta-(nemzeti-)antiszemita Bartók Bélánkért is patakokban folytak könnyeim, mert azon kellett gondolkodnom, ha ma is élne, meg merné-e ismét írni, el merné-e újra egy nagyzenekarral zokogtatni: Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... ?
