Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-07-01 / 7-8. szám

1992. júl.- aug.

Amerikai Magyar Értesítő

7

FAZAKAS FERENC:

HORVÁT AGÓNIA

VII/2.

ÚJ HÁRMASEGYSÉG KÖZÉP-EURÓPÁBAN

1992 közepén a harcok megkezdése előtt a horvát és szlovén kormányok még hajlandóknak mutatkoztak valami laza konföderációs államszövetségben maradni a szerbekkel, de azóta a szerb brutalitás olyan vérengzést vitt véghez, hogy erről évszázadok múlva sem lehet szó. Viszont azt minden értelmes ember tudja, hogy néhány milliós országok nem életképesek nemzetgazdasági szempontból, nemzetvédelmi szempontból pláne nem. így valószínűleg több terv is felmerült. Egy többsszörösen nagyobb lakosságú nemzet, mint pl. Olaszország nem megnyugtató társ, így Ausztria és Magyarország marad, vagy mindkettő. Mint érdekességet, vizsgáljunk meg egy ilyen valószínűnek látszó tervezetet, amely állítólag itt született az Egyesült Államokban:

Előszó: Magyarország, Horvátország és Szlovénia népei létrehozzuk demokratikus és független köztársaságaink államszövetségét a köztársaságaink parlamentjeinek 2/3-os szótöbbségével. Célunk az, hogy nagyobb egyetértést valósítsunk meg nemzeteink közt, hogy elősegítsük népeink általános jólétét, biztosítsuk a belföldi nyugalmat és gondoskodjunk a közös védelemről, hogy biztosítani tudjuk a szabadság áldásait önmagunknak és leszármazottainknak is. Az együttes kormányzásnak a területei a következők: 1./ A közös honvédelem. 2.1 A kereskedelem és közlekedés lebonyokítása egymásközt és nemzetközileg. 3./ A közös geofizikai készletek, így a levegő, a víz, a termőföld védelme és javítása (környezetvédelem). 4.1 Egységes bankrendszer és pénzügyi politika kidolgozása, amelynek alapja a köztársaságok pénzének egymás közti méltányos és gyors beváltása, a nagy, vagy az összterületre kiterjedő, vagy nemzetközi ügyletek lebonyolítására az államszövetségi hitelek biztosítása.

A./ A közjogi felépítmény:

Az államszövetséget két kislétszámú törvényhozó testület kormányozza, amelyek bármely határozatukat legalább 2/3-os szótöbbséggel hozzák. A kisebb, az ún. felsőház választja az államszövetségi elnököt a megszabott időszakban. Az elnöknek közigazgatási feladatai vannak, közigazgatási hivatalnokok és irodák állnak rendelkezésére. Ugyanúgy van egy választott bírósági tanács, amely eldönti a törvények és rendelkezések körül támadt vitákat; elmozdítja vagy megrovásban részesíti az államszövetség tisztségviselőit és törvényhozóit és elkészíti az államszövetség független évi számvizsgálatát.

1. paragrafus: A törvényhozó testületek I. szenátus (vagy felsőház): nemzetenként egyenlő számú, összesen 15 tagú csoport (országonként 5 tag, ami 3-ra csökkenthető, ha az államszövetséghez más közép-európai országok is csatlakoznának); II. Képviselőház, mely a népesség arányában 25 tagra tervezett, de összesen 65-re emelkedhet, ha más országok is csatlakoznának. A törvényjavaslatokat mindkét

testület 2/3-os szótöbbséggel kell elfogadja, hogy az törvényerőre emelkedjen. Az elnöknek 7 osztálya van, melyeknek vezetői a miniszterek. A külügyért a két ház 2/3- os többsége erősíti meg hivatalában. A Bírói Tanács 9 személyből áll (országonként 3) és nem emelkedhet soha 15 fölé.

2. paragrafus: A fentebb felsorolt tisztségviselők egyike sem szolgálhat folytatólagosan többet, mint egy ülésszakot, mely a képviselőknél 3 év, a szenátusnál és a bíróságnál 6 év. Az összes választott tisztségviselők ellen bűnvádi eljárás indítható és saját nemzetének választói elmozdíthatják állásából; fellebbezni lehet a Bírói Tanácshoz. Mindezen tisztségviselőknek a Fizetése nem lehet magasabb, mint az államszövetség átlagos Fizetésének a kétszerese. Az utazások és összeköttetésekkel járó méltányos költségek megtérítendők, ugyancsak a két iroda fenntartásának költségei is.

B. / Pénzügyi támogatás:

Az államszövetség fenntartása egyrészt egy 1 %-os fogyasztási adóval történt meg, másrészt a 3 tagállamra kivetett adóval, mely arányos az egyes államok olaj, villanyerő, ivóvíz, utak és vasutak, folyó és tengeri kikötök használatával. Harmadsorban a nemzetközi árubahozatalra kivetett mintegy 2 %-os vám által (méltányos kikötőhasználati díjon felül). Végül egy 1 %-os illeték azokra az üzletkötésekre, amelyek révén pénz hagyja el az államszövetséget. Minden költségvetés kiegyensúlyozott kell legyen.

C. A közös védelem:

Az államszövetség védelmét egy Közös Vezérkar irányítja, mely a tagállamok 3-3 tisztjéből áll, de 15 tagnál nem lete több, s ezek választják a legfelsőbb parancsnokot. Ez a vezérkari testület és minden katonai egység az állam- szövetség kormánya alá van rendelve. A közös vezérkar 3-3 tisztjét az illetékes tagország tisztikara választja 6 egymásra következő évre, mely alól csak háború esetén lehet kivételt tenni. A szárazföldi és légi haderőről az egyes tagállamoknak kell gondoskodniok, de a tiszteknek legalább még egy államközösségi nyelvet beszélniök kell és lehetőleg az angolt is.

A hajóhad megteremtése Horvátország és Szlovénia közös feladata lesz és így teljesen kétnyelvű (horvát- szlovén); a költségek 1/3-a azonban Magyarországot terheli (Ez nem egy méltányos elképzelés!). Magyar önkéntesek jelentkezhetnek és azoknak is ugyanolyan lehetőségeik lesznek az előrehaladásra, hogyha folyékonyan elsajátítják a horvát és szlovén nyelvet. (Nem hiszem, hogy nagyon lelkesítő ez a szerep a magyarokra.) Ha más nemzet is csatlakozna az államszövetséghez, akkor egy semleges, fontosabb nyelvben kell megegyezzenek, amely egyiknek sem kedvez (mint a francia vagy az angol).

D. / Nyelvhasználat:

Minden hivatalos közleményt az államszövetség minden tagjának a nyelvén kell nyomtatni. Az államszövetség minden irodájában kell legyen megfelelő személyzet, hogy minden tagország nyelvén beszélő ügyfelet elláthas-