Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
---------------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Balaton körül- XII.HÉVÍZ Hévíz Európában a legnagyobb, de egyben az egész világon a második legnagyobb meleg vizű tó, a Balaton nyugati partjának északi sarkától, Keszthelytől 6 km-re, két balatoni táj határvonalán fekszik. Keleti részén dolomitdombok emelkednek, tőle délre és nyugatra pedig a Balaton egykori öblének már kiszáradt, de még sokszor vizenyős területe húzódik. Pár száz évvel ezelőtt még a nádtól láthatatlan volt a tó vize, a körülvevő fák sűrűje miatt ma is csak akkor bukkan elénk, ha közvetlenül a 10 kát. hold kiterjedésű tó partjára érünk. Ha hűvösebb az idő - ősztől kora tavaszig -, fehér párafüggöny borítja a tavat. Egzotikus képet nyújtanak a tó vizén úszó - népiesen lótusznak nevezett -, vöröslő tündérrózsák, amelyek csak meleg vízben dlszlenek. Az újkor végén, a pliocén korszakban, a Pannon-tó borította e tájat, amelynek vizéből agyagos homok és agyag rakódott le. Kelet-nyugati irányú nagyobb földkéregmozgások elválasztották a Keszthelyi-hegységtől, és kialakult az a széles völgy, amely Sümeg felé húzódik. A kéregmozgások megnyitották az utat a hasadékokon át a föld mélyéből feltörő, 43 C fokos hévíznek, amely legalább ezer méter mélyről tör fel. Az előtörő meleg víz elposvá- nyositotta a tó környékét, lápos ingovány alakult ki és az évszázadok alatt elhalt buja növényzetből jött létre az a sajátos tőzegláp, amelyet korpa néven ismernek a hévízi fürdözők. Az öshévíz először egészen magasan, a Rezi-vár falait őrző Meleg-hegy (427 ml csúcsa alatt tört fel, majd mindig lejjebb szállt, még négy feltörési helye ismeretes, egyre alacsonyabb szinteken. Közülük igen érdekes a Biked csúcsán lévő, ahol a feltárt bányában még ma is jól szemlélhetők a feltörések alkalmával felszínre hozott ásványi anyagok lerakódásai. Hévíz környékét már az őskorban is ismerték, a rézkor, bronzkor, vaskor lakóinak emlékanyagát őrzi a keszthelyi Balaton Múzeum. Különösen sok római emléket tártak fel, például egy oltárkövet, amely ma is látható a téli fürdőben. Római villák is voltak az ősi Hévíz területén. A hunok, keleti-gótok, longobárdok után az avarok lakták leghosszabb ideig a hévízi dombot. A magyar időkből először 1328-ból találjuk 1991. április 27.oldal Hévíz Írásos nyomát. A környék népe elsősorban bőrkészltésre használta a hévizet. A környező falvak neve, Alsópáhok, Felsőpáhok, a Szentandrás-páh is ezt bizonyltja. 1769-ben Zala megye fővárosa Irta első hivatalos jelentését a Keszthely város közelében található termális meleg vízről. Utána már egymás után jelentek meg az ismertető Írások, 1795-ben már “Chirurgus*, azaz sebész működik a fürdőn, akinek természetesen a legfőbb feladata a vérvétel, a köpölyözés volt. 1801-ben már hirdették a tavat a bécsi Magyar Hírmondóban, 10 évvel később már öt épület volt mellette: egy kocsma, a köpölyöző-ház, egy vendégépület, kocsiszín és a lacikonyha. A vízben pedig egy fürdőház állott, cölöpökre építve. A tó körül azonban még lápos, mocsaras ingovány feküdt, és a vízhez csak keskeny töltés vezetett. 1857-ben a keszthelyi földesurak, a Festetics tulajdonába megy át Hévíz egész területe és ettől kezdve épül ki fokozatosan fürdőhellyé. 1945 után hozták létre az “állami kórházat*, 1965-ben készült el a Hévíz rendezési terve és ennek nyomán megindult a korszerűsítés, amelynek első jele az 1968-ban megnyílt téli fürdő. 13 emeletes szanatóriumot építettek - állítólag a Szakszervezetek Országos Tanácsa pénzén, de ez egyet jelent a kötelezően állami szakszervezeti tagok, azaz a magyar nép pénzével! -, 1975-ben befejezték a téli-nyári nagyszálló építését. Hévíznek ma sincs közvetlen vasúti összeköttetése. Vonattal csak Keszthelyig lehet utazni. A keszthelyi vasútállomásról félóránként indulnak autóbuszok Hévízre. Budapestről naponta indul autóbusz Hévízre és vissza. LÁTNIVALÓK- A téli fürdő nagy, modern épülettömb. Üvegfalakkal körülvett előtere nagy szállodák halijaira emlékeztet, és az emeletre enyhe lejtésű feljáró vezet, hogy a betegek és a tolókocsik is kényelmesen haladhassanak. Két hatalmas fürdőmedencéje van, külön férfiak és nők részére. 25 kádfürdője vetkőzőkkel, pihenőkkel, helyiségek balneoterápiái, hidroterápiái, stb. kezelés céljára. Minden gyógymód és gyógyeszköz megtalálható itt, amire csak szükség van egy korszerű gyógyhelyen. A fürdőépületet a kórház épületeivel fedett folyosó köti össze. Halijában működik az Idegenforgalmi Hivatal is. Vörösmárvány külső falán helyezték el az 1969-ben dr. Babocsay Józsefnek, Hévíz első leírójának emléktábláját, mellé került Hévíz Amerikai Magyar Értesítő
