Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
1 28.oldal egykori betegének, Szabó Lőrinc költőnek emléktáblája Borsos Miklós plakettjével.- A gyógyító - Hévíz legnagyobb vonzereje - a gondozott parkkal körülvett meleg vizű tó. Tavasztól őszig zöldellő növények, bokrok, fák gyűrűjében rejtőzik, télen pedig, hóval borított partjai között, gőzfelhőbe burkolózik. A tó 47.500 négyzetméter kiterjedésű. Nagy, lapos tányérhoz hasonlítható, amelynek északi harmadában tölcsér nyúlik a mélybe. 39 m mély ez a tölcsér, amelynek sziklafalából, a felszín alatt kb. 25 méterre, homok- és agyagrétegek közül ömlik ki a víz. Itt a víz hőmérséklete 35-36 C fok. A víz mennyisége percenként átlagosan 36.000 liter, vagyis naponta 70-80 millió liter. Két nap alatt cserélődik ki a tó vize. Évi átlagban 630 milliárd kalória meleget hoz fel a föld mélyéből. Hőmérséklete ritkán süllyed 28 fok alá, és így a nyílt tóra kiúszók télen is fürödhetnek a szabad ég alatt. A hévízi tó vize a radioaktív termális vizek közé tartozik. A vízből feltörő gázok rá- diumemanáció tartalmúak. Hévíz különleges gyógy tény ező je a tó fenekét több méter vastagságban borító iszap, helyesebben gyógytőzeg, amely oly módon képződik, hogy a feltörő meleg viz a talaj tőzegrétegén átszúrődve részben feloldja és felpuhítja azt. A szürkésbarna szemcséjű, őrölt kávéhoz hasonló iszap gáztartalma, rádium- és hormontartalma különleges gyógyértékű. A hévízi víz kitűnő hatású mozgásszervi bántalmak, a reumás, gyulladásos és izületi betegségek gyógyítására. Említésre méltó az itt kialakított hatásos gyógymód, a súlyfürdő. Szívbetegeknek a fürdőzés nem ajánlott. A tó vizében, hőmérséklete miatt, kevés állat és növény él meg. Legkisebb halai, az alig pár centiméter nagyságú gambusiák hasznosak, mert elpusztítják a maláriaszúnyogok lárváit. Mindenkinek feltűnik szépségével a tó ritka növénye, a Kelet-Indiából származó tropikus tündérrózsa (Nymphaea rubra Roxb. f. longi- flora Lovassy). Április és október között állandóan virágzik, virágai éjjel nyílnak, délelőtt csukódnak. A tó lefolyócsatornájában a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L) és egy nagyon ritka, még harmadkori kákafajta él (Schoeno- plectus litoralis).- A kórház. A tó közelében, a domboldal aljában helyezkednek el az Állami Gyógyfürdő- kórház egymással közvetlen összeköttetésben álló épületei, amelyeken kívül jelentősebb gyógyintézmények még:- Louis Saillant gyógyüdülő szálló a Petőfi Sándor utca 9. sz. alatt. A 13 emeletes SZOT- szálló Hévíz legmagasabb épülete, 1969-75 között épült, kétágyas szobáiban összesen 416 férőhely van.- Szénbányászati Tröszt üdülőháza, Attila u l. sz. alatt, külön fürdővel rendelkezik, igen érdekes kiképzésű tető fedi. Nem messze tőle épült fel a MÁV Gyógyház, Bacsó Béla u 1. sz. alatt. Hévíz legújabb gyógyháza 1976-ban nyitotta meg kapuit.- A Postás Gyógyház, Honvéd utca 14-ben, szintén saját fürdője van.- SZOT Szanatórium (Ady Endre u 8. és 29.). Két épületből áll, összesen 200 személy befogadására alkalmas. A Kossuth Lajos u sarkán, az I. sz. épületben van az étterem, konyha, laboratórium, a fizikoterápia és a gyógy tornaterem, a II. sz. épületben a szanatórium saját fürdője és az orvosi rendelők.- A Thermál szálló a Kossuth Lajos u 9. szám alatt, kis fenyveserdőben épült. 1975 óta 400 személy részére nyújt ellátást. A Gyógyszálló különleges berendezésekkel ellátott, vendégei főleg a téli fürdőt használják.- Egregyi román kori műemlék templom, középkori építészetünk egyik jó állapotban megmaradt, harmonikus műemléke. Egytornyos, egy- hajós, Árpád-kori falusi templom. Egykor körülötte terült el a középkori Egregy község, ma lankás szőlők övezik, nagyszerű kertet adva a fehérlő épületeknek. Nem messze tőle, az Egyregyi utca 10- sz. alatt, 1925-ben a régészek egy épségben maradt római sírra bukkantak.- A Gyöngyösi csárda Hévíz kedves kirándulóhelye, 6 km-re fekszik a gyógyhelytől. Az alacsony, nádtetős ház, amely 1729-ben épült, érintetlenül megmaradt, őrzi a ma már eltűnt egykori útmenti csárdák hangulatát. A csárda műemlék, gerendás mennyezete és berendezése is eredeti. 1862-ben két betyárt, Vak Illést és Kőkesi Pistát kerítették be a környéken a pandúrok. A betyárokat agyonlőtték, és a csárda közelében temették el őket. A látogatott csárda udvarában áll még a gé- meskút, az oszlopos, fedett kocsiszín, a csárda ivószobájában pedig a falon az egykori körözőlevelek láthatók a betyárok személy leírásával. Épségben áll még a lécekből készített kármentő, amely mögé a csapiáros behúzódott, ha a csárdában verekedés támadt. Egykori be1991. április Amerikai Magyar Értesítő
