Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991- november Amerikai Magyar Értesítő 3 Néhány szóval már a múltban is említettem őket, de komolytalan ügynek tartván az egészet, azóta nem foglalkoztam velük, minek csináljak nekik ingyen reklámot. No de most már nem lehet hallgatni! Megalakultak, színre léptek és vannak. Ök a kormány újabb partnerei, akik a washingtoni magyar követség bábáskodása mellett hoztak létre valami izét. Valami koalíciónak nevezett alakulatot, amelyet nem választott meg senki, nem bízott meg senki és mely következésképpen nem is képvisel senkit, egyetlen fia emigránst se. Ez a Koalíció, aminek bemutatkozása - bemutatása - az új washingtoni magyar nagykövetnek, a különben igen rokonszenves, csak nyilván a helyi viszonyok felől tájékozatlan s ezért félrevezethető Tar Pálnak, Antall József miniszterelnök október eleji washingtoni látogatásakor történt meg. Október 3-án, csütörtökön este fogadás volt a nagykövetségen, amelyre néhány amerikai és külföldi diplomatán (no meg a hazai sajtó képviselőin) kívül nem kapott más meghívót, mint csak a Koalíció tagjai. Meg is jelentek hiánytalanul és felvonultak az új nagykövet előtt, akinek úgy mutatták be őket, mint az emigráció képviselőit. Lehet, hogy erős a jelző, de ez közönséges szélhámia... Akikről szó van, soha magyar ügyben részt nem vettek, hangjukat soha nem hallatták a pártállam idején, jó részük nem is emigráns, de annál sűrűbben jártak haza és még gyakrabban fordultak meg a kádári hatalom washingtoni nagykövetségén, még az április 4-i "felszabadulási ünnepen" is koccintottak az elvtársakkal (tudjuk, fénykép is van róla!) s ez arra predesztinálja őket, hogy ők adják ki magukat az amerikai magyarság reprezentánsainak! Bollobás Enikő követtanácsos, eddigi megbízott ügyvivő mondta nekem egy interjú során: "Mi mindenkivel együtt akarunk működni, kivéve a szélsőségeseket." (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1991. június 9.) Vajon ennek a jegyében mellőzték a fogadásról a Szabadságharcos Szövetség, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége, az Amerikai Magyar Szövetség az Ujságírószövetség, a Mindszenty Társaság, stb. képviselőit, akiket csak kapásból említettem, mert véletlenül mind Washingtonban találhatók és tagsággal bíró, működő egyesületek? Vagy ezek talán mind "szélsőségesek"?... Tudom - visszakerült hozzám elég sok helyről -, hogy ezek a koalíciósok, (akiknek tagságuk nincs ugyan, de azzal kérkednek, hogy van pénzük s így végigtelefonálják a fél világot) azt terjesztik a konzervatív beállítottságú nemzeti emigrációról, hogy kiöregedett, maradi és fasiszta. így keltvén hangulatot ellene és egyben maga mellett. Én nem is szállók le arra a szintre, hogy vitázzak rágalmaikkal, csak egyet hadd jegyezzek meg: milyen jogon tartanak igényt az emigráció képviseletére, ha nem vettek részt eddigi életében, közös munkájában? Tessék végignézni a nemzeti emigráció legrangosabb évi seregszemléjének, a clevelandi Magyar Kongresszusoknak a krónikáit, akár 10-15 évre visszamenőleg: egyetlen egyben sem találni a koalícióban vitézkedők neveit, pedig egy-egy vaskos kötetben szerepel vagy ötszáz név is. Vagy tessék végignézni a négy világtalálkozó névsorát! Számomra ez a mérce, mert itt vannak tömegek, itt van az emigráció szellemi elitje. Ja, hogy ők inkább a Lake Hope-ra, a Magyar Baráti Közösség szűkkörű találkozójára jártak? Erről már fentebb elmondta véleményét Csapó Endre. De befejezésül hadd iktassam még ide a Csapó-féle tanulmány (mert annak is beillik) más helyén szereplő jellemzését az ITT-OTT-osokról és a Magyar Baráti Közösségről: "... az ilyenformán együttműködők között voltak hívői a "fellazítás" elméletének, de voltak közöttük olyanok is, akik a "létező szocializmus" elfogadását ajánlották, sőt olyanok is (pl. Sinor Dénes), akik azt hirdették, hogy nincsen más haza, csak a szocialista magyar népköztársaság és el kell fogadni annak legális kormányát. Ha ez nem bolsevista ügynökölés, akkor nem tudom, mi lenne az. Bizony, nagy kárt tettek ezek az anyanyelvi konferenciázók, mert volt általuk a nyugati magyarságnak egy olyan rétege, amit a Kádár kormányzat úgy mutathatott föl a magyar népnek, mint a nyugati emigrációt, amely íme, megtért a szocialista haza hűségére. A konformista sajtó elvégezte a többit, elvetette a közvéleményben, hogy ezek képezik az emigráció többségét, és bár vannak, akik még mindig gyűlölködnek, de azokkal már nem kell törődni, kisebbségben vannak és különben is fasiszták..." Igen, a régi nóta: aki másképp gondolkozik, az fasiszta. Mondják, ők a hídépítők, most a hazai kormányzat, a demokratikus Magyarország vezetőinek partnerei, a Koalíció létrehozói, az emigráció "képviselői". De nem a miénk. Egyébként a Csapó-féle helyzetanalízis erre is kitér, de ezt a részt helyhiány miatt már a következő számra kell hagyni. DR. MAGYAR KÁLMÁN szeptember 2-án érkezett New Yorkba és rövid New Brunswick-i tartózkodás után szeptember közepén egy hetet töltött Washingtonban. Itt a Kossuth Házban 16-án találkozott a helybeli magyarokkal és tartott érdekes előadást "Ki a magyar, mi a magyar?" címmel, mely "A magyar őshaza nyomában" alcímmel a magyarság antropológiai, genetikai kutatásainak legújabb eredményeit foglalta össze. Magyar Kálmán, aki a Somogy Megyei Múzeumok tudományos főmunkatársa, Washingtonból Torontóba utazott, ahonnét kiindulva bejárja magyar- Kanadát és több előadást tart. További úticéljai Chicago, Cleveland, Florida s végül New York. Itt pótoljuk egy régebbi mulasztásunkat, hogy röviden beszámoljunk a június 27-én tartott somogyvári Szent László Emlékünnepségről, ami Magyar Kálmán elnöklete alatt mőködő Magyar Nemzeti Történeti Társaság rendezésében zajlott le. Ez a most megalakult kulturális és tudományos társaság a hazai és a külföldön élő magyar szakemberek összefogásával végzi munkáját, mely nyilvánosságot a Szent László ünnepséggel kapott. CSEHSZLOVÁKIÁBAN AZ A furcsa eset állt elő, hogy a tavalyi szabad választások győztesei közül immár senki sem létezik. Minden akkori párt és szervezet szétesett úgy cseh, mint szlovák részről. Kérdés, hogyan oldják meg ezt a problémát és mit szólnak majd a (volt) választóik? Hasonló folyamat Magyarroszágon is megindult, ám szerencsére nem a sokat támadott MDF, hanem az vesztes és ellenséges SzDSz van teljes bomlásban. Bár az MDF-en belüli szűk csoportok is megpróbálkoztak e nemzeties gyűjtőpárt mcgrepesztésével, de egyelőre nem értek el sikert.
