Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
Amerikai Magyar Értesítő 1991- november k Stolmár G. Ilona: A TÖRÖTT KORSÓ ESETE "Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törikr — jósolja ki tudja, mióta a bölcs magyar közmondás, s mint tudjuk, ez a típusú bölcsesség mindig igaz, mert évszázados megfigyeléseken alapszik. Valahogy így járt most az SzDSz is. Addig ágált, addig ugrált, míg szétesett vagy legalábbis nagyon megrepedezett. Október elején robbant a hír: Kis János nem jelölteti magát elnöknek a november 22-én kezdődő, esedékes pártkongresszusukon. Ennek oka saját nyilatkozata szerint az, hogy "ezentúl aktívabban részt akar venni a szabaddemokraták politikájának kialakításában, és hogy a párton belül is többször megkérdőjelezték tevékenységét”. Meggyőződésem - ismerve e típus mimózaleikét hogy ez utóbbi, a sértődés a döntőbb távozásában, hiszen a pártpolitika kialakításában eddig is jeleskedett a pártelnök úr. Főleg attól lett olyan pártja, amilyen. Olyan, mint Kis János maga: hithű marxista-bolsevik-maoista-liberális- demokrata. Valami ilyesmit fejezett ki Antall József - Amerikában jártakor hazanyilatkozva — Népszabadságnak adott válasza is: "Kis János jól jelképezte pártja eszmei-politikai irányvonalát." Vagyis azt a szabadosán hőbörgő-akciózgató "eszmerendszert" és azt a kint is-bent is lejárató "politikát", amelyet a szadesz a választások elvesztése előtt is képviselt már, hiszen - sokszor írtunk erről - hiányzik eszköztárából a tisztesség, az igazmondás, az érvekkel cáfolás fegyvere. Csöppet sem túloztunk, amikor élesen bíráltuk ezt az ellenséges csoportosulást. Nem túloztunk és nem értelmeztük félre a látottakat-hallottakat. Ezt most ők maguk igazolják ékesen! Az új elnökválasztási csatározások már a bejelentés utáni másnap megindultak és zajlanak. A módszer mit sem változott. Hiába, aki csak piszkos módszerekkel tud harcolni a politikai vagy más ellenfelekkel, az saját berkein belül sem használhat tisztát, tisztességeset, párttársaival szemben sem, mert nincs neki! A független hivatásos okosok - a politológusok és szakértők - azonnal Tölgyessy Pétert kiáltották ki legesélyesebb utódnak. Azt a Tölgyessyt, akinek harcos parlamenti modora mellett a hírhedt "hordó-ügyben" vált még hírhedtebbé neve, s aki épp ekkor, ezért, ám állítólag puccsal lemondatva vált meg frakcióvezetői tisztségétől, s állt helyére Pthő Iván, aki azóta is vezérszónokol, főleg ha valami egyházi vagy magyarsági téma kerül szóba, mindig ellene. Ha már legesélyesebb, hát nyilatkozni is neki kelleti legelébb. Meg is tette a Népszabadságban - Kis János ellen: "Az SzDSz mély válságát a tényleges taglétszám harmadára zsugorodása, a parlamenti és helyi önkormányzati képviselőcsoportok létszámának csökkenése, valamint az időközi választások elvesztése jelzi ... A Szövetség elszürkült, nehezen követhető elitpolitikát folytatott. Az SzDSz-t az utóbbi időben négy-öt fős, zárt, informális csoport irányítja, ezen belül is meghatározó Kis János autoritása. ...Nem hallgathatok óriási felelősségéről az SzDSz mély válságáért... Engem azért távolítottak el puccsszerűen frakcióvezetői tisztemből, mert azt hittem, hogy én vezethetem a párt parlamenti csoportját, s nem a parlamenten kívüli pártelnök. ...az utóbbi egy évben a párt politikáját teljes egészében Kis János irányvonala határozta meg." (és még aktívabban akarja tovább csinálni?...) "Demokratikus centralizmus"! Ugye, így mondták ezt még nemrégiben bolsikommunistáéknál? Jelentése viszont: egyszemélyi vezetés, azaz diktatúra vagy "személyi kultusz". Ez tehát egy lenini bolsevik típusú párt. Remek érzés ezt a megállapítást most azoktól hallani, akik benne vannak, nyakig. Ez az elismerés kitartó munkánkért, balra soha le nem térő elveinkért. Azt mondják ők maguk magukról, amit mi megalakulásuktól kezdve mondunk róluk! Ezt is megértük. És milyen pompás érzés arról olvasni, hogy mély válságban vannak, elfogynak, bomlanak! A következő megszólaló Tamás Gáspár Miklós volt, aki lemucsaizásunkkal, a címerünkre micisapka ajánlgatással és "nacionalizmusunkat" és magyar hazaszeretetünket "törzsi bálványimádásnak" titulálással - kettőszáz-egynéhány oldalon keresztül, Idola Tribus c. kötve-fűzve Nyugaton kiadott szemetével - tette hírhedtté és magyar szemekben már-már gyűlölné. így szólt: "A leghatározottabban ki kell jelentenem: a párt jelenlegi vezető rétege nem támogatja Tölgyessy Péter elnökjelöltségét. Vezetői, elsősorban integráló képességét nem tartják megfelelőnek." És vajon a tagság? Az sem támogatja? Vagy mi köze hozzá? (Közbe kell szúrnom: ennek a nagy ellenzésnek az lehet az oka, hogy az említett NSZ interjúban Antall József megjegyezte: "Tölgyessyt igen jó képességű embernek ismerem, aki jó tárgyalópartnernek bizonyult az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai idején." Nem tett jót neki szadeszos szemekben a miniszterelnöki dicséret!) "Ki kérem magamnak - folytatta kikelve TGM hogy az "SzDSz-nek patriótább párttá" kellene válnia.1" Hogy is képzelt ilyet Tölgyessy? Hiszen TGM szerint e párt mindig is patrióta volt és ma is az. Hm. Éppen ő mondja ezt? A patrióta szó azt jelenti: hazafi, népéhez hű, érte áldozatokat is vállaló ember. Nehéz lenne ezt a jellemzést a liberálisokra alkalmazni, amely párt - hogy csak a legutóbbi "esetet" említsem - nemzetközi botrányt fújt a magyar kormány ellen, a magyar kormánmy fegyvereladási üzletéből, amely mint tudjuk, évek óta ugyanezen az úton folyt már, most sem történt semmi rendkívüli; amely Magyarországnak szükséges bevételi forrás (volt); amely a horvátok felé irányult, akiket lám, saját vérükben fürdetnek a kommunista szerbek - a "jugoszláviai" magyarokéval keverve! És amely párt régről híres nevű tagja, a Rákosi apánk idején is már hűségéről híres Vásárhelyi Miklós az újvidéki televízióban ítélte el hazánk kormányát és vette védelmében a patyolatlelkű, virágszál ártatlanságú - (igazán csak néhány tízezer magyar vérével "pöttyözött") - szerb csetnikeketü Náluk ilyen a patriotizmus. Minden más nép felé szól, kivéve a magyart, amelyet móresre akarnak tanítani, mert javíthatatlan és irányítani óhajtanak, hogy belenevelődjőn az SzDSz- szájízű(-bűzű) "patriotizmus" és kozmopolita liberalismus. TGM patriőtasága pedig "sokszorozott": Magyarországon szónokol róla, Nyugaton jelenteti meg annak elítélését, hűségesen képviseli Izrael érdekeit és akár áldozatokra is képes ceausescui szülőhazájáért, Rumániáért! Szóval, a belső rothadás bűze ma már párton kívül is
