Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

dáson resztvettek a Washingtonban és Baltimore-ban élő magyarok közül mintegy százhuszan, akik előtt Jeszenszky Géza kifejtette, hogy milyen súlyt helyez a magyar kormány a nyugati magyarsággal való jó együttműködésre, majd vázolta a hazai politikai helyzetet és kérdésekre válaszolt. A külügyminiszter beszédében azt is mondotta, hogy érdemes hazai bankokba betenni a pénzt, mert otthon 30 százalék kamatot adnak (a Magyar Nemzet 35 száza­lékot ir). A beszéd után szerkesztőnk mellé sodródott és megkérdezte, hogy ha a vállalkozók hitelt akarnak felvenni, mennyi a kamat? Nem adott határozott, számszerű választ, de elég indulatosan azt felelte, hogy "ez egyik nagy problé­ma, és ezt le kell törni, le kell törni" ismételte hangsúlyozottan. Az amerikai bankok kb. 6-8-10 száza­lékos kamatot adnak. Kölcsönökre.hitelre ennek dupláját is elkérik. Ha az otthoni bankok, nem többet mint 10-15 százalékot tesznek rá a hitelre, ez 40-50 százalék lesz. Ki fog akkor kölcsönt felvenni? 50 százalékos kamatos kamattal nem lehet üzletelni. Ha pedig "letörik" a magas kamatot, akkor nem érdemes haza vinni a pénzt a bizonytalanságba.Az amerikai fél attól a banktól,mely magas kamatot igér. Ott már baj szokott lenni. A másik dolog - amit szerettem volna elmondani neki, de elsodorták mellőlem - ami aggaszt bennünket; az "ellenzék", a baloldali blokk, mely szemérmetlenül ha­zug» félreveztő propagandájával,a nyu­gati baloldal (Soros, Maxwell) számolat- lan dollármillióival, könnyen megnyerhe­ti a legközelebbi választást. A hazai ellenzék - nyugati értelemben véve - nem ellenzék. Az SZDSZ, Fidesz, MSZP együttesnek más az ideológiája. Ha­za visszük kis összespórolt vagyonkán­kat, betesszük a bankba magas kamatra, vagy üzleti vállalkozásba kezdünk,betár­sulunk üzembe, gyárba; a baloldali blokk megnyeri a választásokat, és egyszer csak újra megjelennek a plakátok (mint '45 után) hogy "fizessenek a gazdagok". Mi már ebben a korban nem tudunk új­ra kezdeni. Ez a kormány, bármennyire is becsületes és jószándéku nem garancia arra, hogy ez nem történhet meg. 18.oldal ISTEN MALMAI... Gondolom, nem nehéz visszaemlékezni civilizációnk fejlődésének ama korszakára, amikor eljött az ideje meghozni a törvényt, hogy *A boszorkányokról, amik nincsenek, nem lehet disputáim*. - Ez jó törvény volt, mert el­törölt valami nem létezőt. Nemrégiben hoztak egy törvényt, amelyben szintén eltöröltek valamit, csak az a baj, hogy 1991.szeptember ez a valami létezett és létezik. A neve M. Kir. Csendőrség! A boszorkánytörvény jó törvény volt, ha­tálya nem volt káros se a törvény hozóira, sem alanyaira, mert a nem létező elleni szankció nem fáj senkinek. A csendőrtörvény (vagy törvényerejű ren­delet) rossz és káros, kihatásai és következmé­nyei könnyek-szülte csermelyekből patakokká lettek és elindították Isten lassan őrlő malmát... A summás (collectiv) Ítéleteket eredmé­nyező törvények ma már az “emberiség ellenes* Káin bélyegző jelét viselik és megakadályozzák Hazánk felvételét az Európai áhított Közös­ségbe. Nézzük csak, mit ir az 1991 júniusi FI­GYELŐ hazai lapszamléjében: * A kormány felül kívánja vizsgálni bizonyos vezetői körök múltbeli tevékenységét. Azt kí­vánják kideríteni, hogy a vizsgálandó személyek tagjai voltak-e a III/III-as ügyosztálynak, 1956-57-ben karhatalmi alakulatnak, illetve az ÁVH-nak. PUSZTÁN A TAGSÁG NEM LEHET KOMPROMITTÁLÓ TÉNYEZŐ, AZ ILLETŐ CSE­LEKMÉNYEIT TESZIK MÉRLEGRE.* Hogy is volt csak ez az eljárás 1945-ben? Kicsit másképp; *A demokratikus pártok kikül­döttjei úgy döntöttek, hogy a csendőrséget, mint testületet, kollektiven teszik felelőssé az elkövetett háborús bűnökért és a csendőrség tagjait nem fogják igazolni.* (1690/1945 M.E. rendelet) Boszorkányokat nem volt nehéz eltüntetni, mert nem léteztek. A csendőrséget megszün­tethették, de a csendőröket nem tudták eltün­tetni. Tudom, hogy a Csendőr Testület teljes re­habilitációja ma még kemény diónak tűnik! Sebaj! Isten malmai diót is tudnak őrölni!!! Kiss Gábor Tiszteit Amerikai Magyar ÉRTESÍTŐ! Először került kezembe lapjuk, az idei jú­niusi szám. Az utolsó betűig elolvastam, hogy meggyőződjek a benne foglaltak hitelességéről, valóságtartalmáról hazai szemüvegen, egyéni megtapasztalásaimon keresztül. Ezek után azt kell mondanom, hogy egy írás kivételével elége­dett vagyok és csak alá tudom támasztani a megjelentek igazságkereső valóságtartalmát. Most engedjék meg a tisztelt olvasók, hogy sa­ját, friss adalékaimmal, megközelítéseimmel kie­gészítsek, megerősítsek és pontosítsák bizonyos dolgokat a megjelent írások közül, a még tisz­tábban látás kedvéért. Csak megerősíteni tudom Stirling úr ké­/ Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom