Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
]i|.. oldal t Amerikai Magyar Értesítő 1991. január az adatokkal. Nem mondja meg, hogy pontosan mikor került a Róbert Károly úti honvédségi kórházba. Csak logikailag következtethető ki elejtett mondatokból, hogy október 15-én vették fel a gyógyintézetbe. Egy hétig csak vizsgálták, majd 21-én egy kisebb műtétet hajtottak végre rajta. Ennek az operációnak a minőségéről, szükségességéről, sürgősségéről a mai napon sem tudunk semmit. Az viszont tény, hogy amikor már ropogtak a fegyverek, Király ágyban fekvő operált volt. A diagnózisa ismeretlen. Ez a maródi állapot egészen 28-ig tartott, amikor Budapesten már elcsitulóban volt a fegyverdörgés. Ezen a napon rendeli el a kormány az általános és azonnali tűzszünetet. Ezen a napon állapodik meg a kormány a szovjet kormánnyal a szovjet csapatok kivonulásáról Budapestről. Ezen a napon szüntették meg az Államvédelmi Hatóságot. Ezen a napon vezetik be a Kossuth-címert. És EZEN A NAPON TÁVOZIK KIRÁLY BÉLA a katonakórházból. Ejtsünk erről néhány szót. Felkereste a tábornokot három fiatal barátja. A nevüket a legszorgosabb kutatással sem sikerült felfedezni a Király-anyagban. Közölték, hogy parancsnokká szándékoznak kinevezni a lábadozó Király Bélát. A tábornok felöltözött, és velük tartott. A LIFE című magazinban arról beszélt, hogy töprengett. Arra gondolt, hogy talán ez a parancsnoki kinevezés - csapda. Ha ezzel a gyanúperrel élt, akkor hogyan elhettek a fiatalok barátai? Király mindenesetre beszállt a várakozó autóba. Annyi ideje azonban volt, hogy az utcán véletlenül arra sétáló barátját (kinek neve szintén ismeretlen) megkérje: ha egy órán belül nem ad hírt, akkor közölje ismerőseivel, hogy elrabolták. CSONGOVAI PER OLAF Egyenesen a Deák téri főkapitányságra hajtottak; ahn} 3Q—án délutánig folytak a tárgyalások, Létrehozták a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. Király célul tűzte ki, hogy az összes karhatalmi, fegyveres alakulat felett átveszi a parancsnokságot (Honvédség, Rendőrség, Nemzetőrség). Sikerült neki. A tanácskozás befejezésével, Király Bélával az élen a parlamentbe mentek, hogy Nagy Imrétől jóváhagyó okiratot kérjenek. Az írásos jóváhagyást megkapták, és a tábornok ezzel a fegyveres testületek élére került. Még azon a napon kíséretével a Honvédelmi Minisztériumba ment, ahol Csongovai Per Olaf felkelő javaslatára Király Bélát beválasztották a Magyar Köztársaság Forradalmi Honvédelmi Bizottmányába. A Király-anyagokban bőséggel megtaláljuk a tárgyalások és a két választás leírását. Ámde egy szóval sem említi azt a Csongovai Per Olaf nevű fegyveres felkelőt, aki kandidálója volt Király Béla tábornoknak. Király Béla emlékiratai szerint november 4-én a Manréziai váltóállás elhagyása után fegyvereseivel négy napig a Szabadság hegyen tartózkodott, majd tovább vonultak Nagykovácsi község határába. Egységének létszáma Király szerint 700-800 ember volt. A szovjet csapatok november 8-án támadták meg, tankokkal, gépesített gyalogsággal, harcirepülőkkel. Király tábornok a szovjet csapatok visszavonásának okaként egy robbanást jelölt meg. A csata környékén a Néphadsereg légvédelmi egységei állomásoztak. Az ágyúk nagymennyiségű lőszerét, rakétáit ötemeletnyi mélységű betonfalú raktárakban halmozták fel. Király előadása szerint egy őket támadó szovjet vadászrepülőgép rakétája a lőszerdepó nyitott ajtaján keresztül becsapódott, és a több tonnányi lőszert felrobbantotta. Király leírása szerint az égre törő füstfelhő az atomrobbanás gomba alakját formázta. A támadók ezt látván, égen és földön egyaránt visszafordultak. Győri olvasónk, Varga Győző Péter ezt a *deus ex machinát" egyszerűen valótlanságnak tartja. Szerinte a hatalmas mennyiségű lőszer robbanása, a védekező Király-dandárral együtt, egész Nagykovácsi községet megsemmisítette volna. Megerősíti véleménmyét és kétkedését két dolog. Király Béla szemléletes leírását megmutattam két tüzértisztnek és egy pirotechnikai szakembernek. A leírtakat lehetetlenségnek tartották, A másik ellenvélemény dokumentumokban foglatataik és nem a robbanást, de az egész csatát kérdőjelezi meg. Az 1956-ról készült szakirodalomban a november 4-ét követő vidéki harcok felsorolásánál nem találtam a hírét a nagykovácsi csatának. Hiába kerestem nyomát a vidéki harcokról szóló fejezetben, még az ENSZ Vizsgálóbizottság jelentésében sem találtam a nyomára. BATA MÁR MOSZKVÁBAN? Végül befejezésként még egy mozzanat, aminek a tárgya szinte minősíti a Király-irodalom meghatározó részét. A tábornok beszámolt arról a november 4-i telefonhívásról, melyet harcálláspontján Bata István vezérezredestől kapott. A miniszter arra kérte a tábor-
