Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
10.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. június Lássunk tisztán . . . Bethlen István volt miniszterelnök 1944-es "Emlékirata" jelent meg Budapesten (l). Először is az életrajzi adatok kissé hiányosak. Beszélnek a fiatal országgyűlési képviselő életének fontos állomásairól - így 1907-12 közti valóban történelmi állásfoglalásáról, amikor a Parlamentben szóvá tette (Tokaji László és Jancsó Benedek adatai alapján) az erdélyi föld szervezett felvásárlását. Ó-Romániából (Regát), de osztrák-magyar pénzintézetek által is támogatott bankhálózat által (Albina) és román parasztok kezébe juttatását; míg a székely és magyar népfölösleg vándorolt át a hegyeken vagy tengereken (2). Sajnos, ez az értékes, de eredménytelen kiállás már a múlté, amikor mint m.kir. miniszterelnök tíz éven át a földreform és választójog legádázabb ellensége lett. Sőt, utána is, mint Horthy bizalmasa és legfőbb tanácsadója 1949-ig. Egyelőre azonban maradjunk még előbbi korszakánál. Amikor a hiszékeny Jászi Oszkár, a Ká- rolyi-kormány nemzetiségi-minisztere Aradra ment 1918. nov. 10-én, hogy az erdélyi román politikusokkal tárgyaljon, - azok első feltétele volt, hogy se Bethlen István o.gy. képviselő, se Apáthy István, a világhírű kolozsvári orvostanár, Erdélynek frissen kinevezett kormánybiztosa, sem a németség képviselői ne legyenek teljes jogú résztvevői az üléseknek, hanem csak megfigyelők (3t4). így értelmezték ők máris a wilsoni elveket s Jászi elfogadta ezt. Jött a kommün 1919-ben. Akkor Bethlen a bécsi "antikommunista bizottságiban tevékenykedett. Igen aktív, így később ő és Teleki Pál korán Horthy bizalmasai közé, majd a kormány élére kerülnek. A Horthy-Bethlen kettős akkori legnagyobb törvénysértése Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjának, az első általános titkos választás nyertesének eltüntetése volt a miniszterelnöki poszttól; aztán pártjának és e józan parasztvezérnek a tönkretétele. Ez Beth- lenék taktikai műve volt, de érdekes módon a kis könyv nem sokat beszél erről sem (1). Említi ugyan Bethlen kísérleteit az erdélyi kérdés közjogi megoldására, pl. román-erdélyi perszonál- unió formájában, mely téma megérdemelne részletes történelmi vizsgálatot az elfekvő okmányok alapján (l). A gondolatot a Friedrich- kormány hadügyminisztere, Schnetzer Ferenc tbk. vetette fel, de a "bécsiek", Bethlen és körének pártolásával (3). Bethlen, a béke-delegáció tagja, más lehetőségeket is mérlegelt, pl. önálló Erdély vagy változatlan magyar fennhatóság, népszavazás, nemzetiségi önkormányzatok (1). Végülis a lengyel-magyar-román anti- szovjet blokk nem jött létre (3), mire Bethlen a teljes területi revíziót állította külpolitikai célja középpontjába. Második közjogi kísérletét tíz évvel később, már bukása után tette, amikor Bánffy Miklós v. külügyminiszter társaságában felkereste Károly román királyt az 1919-eshez hasonló tervvel, de sikertelenül (4). Erről sem beszél az életrajzíró, sem későbbi, már a II. világháborús "nagy" lehetőségről, amikor az angol kormány hívására kimehetett volna Angliába, esetleges ellenkormányt alakítani a kisantant menekült politikusainak ellensúlyozására. Mivel se Teleki, se Horthy, sem Bethlen nem fogadták el az angol "vendégszeretetet", előbbi sorsa az öngyilkosság lett, Hor- thyt "megmentették" a németek, míg Bethlen tekervényes pályája és élete a szovjet fogságban, a hírhedt Ljubjanka börtönben végződött (4,1). Nem a várban fogták el, mint most unokahúgától megtudjuk, hanem egyik falusi rejtekhelyén (l). Memorandumát Magyarország német megszállása előtt és alatt írta. Kállayhoz és Horthyhoz is eljutott, egy példányát rokona mentette meg és az alapján most jelent meg először nyomtatásban Magyarországon. Sok "bethleni" bölcsesség van benne - képtelenségekkel vegyesen. Kétségtelen elavult, rossz belpolitikát űzött: "szanálta" az országot, de elvette az általános titkos választójogot. Külpolitikája szüntette meg Magyarország elszigeteltségét az olasz-magyar szerződéssel (1927), német-magyar gazdasági kapcsolatokkal - ezek államférfihoz méltó tettek voltak, de egyúttal megszabták utunkat: nem volt megállás! Irodalom: 1. Eethlen István: Emlékirat - 1944. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1988. 2. Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben EPMSZE kiadása Bern, 19893. Ormos Mária: Padovától Trianonig - 1910- 1920. Kossuth Kk. Bp. 1984. 4. Kovács Ernő: Trianon - 1920 Párizs - 1947. Szerző kiad. 1986Szederjesi Károly Még kapható! — Rendelje meg! a Szentnek kiáltjuk! című könyvet. P. Dr. Füzér Julián OFAA szerkesztette e nagyszerű kötetet, amelyben emigráns magyarok vallanak Mindszenty József bíborosról. Ara: 15 dollár (fűzve); 20 dollár (kötve) plusz portó Megrendelhető a KMV Könyvosztályán: P.O.Box 2464, Youngstown, Ohio 44509 — Tel.: (216) 799-2600
