Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1990.szeptember A VILÁGOT LEGINKÁBB foglalkoztató kérdés ma az iraki-kuvaiti helyzeti amelyre bonyolultsága és óráról órára történő változásai miatt csak címszavakban térhetünk ki, de az amerikai TV-állomások amúgy is ontják híreiket erről. Pat Buchanan, volt Fehér Ház-i sajtófőnök mondta véleményünket augusztus 26-án - igaz, hallatlan felháborodás követte igaz megjegyzését! Egyszerűen közölte, hogy ez a háború, Amerika mielőbbi harcba szállása egyedül "az izraeli hadügyminisztérium és annak itteni ügynökeinek érdeke, ők élezik a helyzetet". Buchanan is, mint Kirkpatrick asszony azon a véleményen van, hogy az olaj nem túl fontos, az olajért nem lenne szabad amerikai életeket kockáztatni, amerikai katonák vérét ontani. Többen azt tartják megoldásnak, hogy a "bizonyos ér dekcsopor tok* által drasztikusan leépített atomipart kell azonnal felfejleszteni és akkor már az olajnak nem lesz nagy jelentősége. Az amerikaiak átszállítása folyik, 19-én hat lövéssel kény szerítettek visszafordulásra agy iraki olajszállító hajót. Erre jelentette ki az iraki ólajminiszter: "Ez már háború!" Bagdadban nyugati — elsősorban amerikai — túszokat telepítettek az olajmezőkre és a stratégiailag legfontosabb pontokra, pl. a vegyiüzemekbe, hogy egy amerikai vagy nemzetközi támadás esetén azok pusztuljanak előbb. A tárgyalásos rendezésre egyre kevesebb a remény. Az Aka- bai-öböl kikötőjét legalább 20 ezer egyiptomi menekült lepte el. 3-4 napot vett igénybe útjuk idáig, hogy reményeik szerint tengeri úton hazajuthassanak. Az élelem és főleg a vízhiány tizedeli a lakosságot és az ott élő és dolgozó külföldieket, elsősorban a gyerekek sorait, mivel az iraki hatóságok Kuvaitban megszüntettek mindenféle közszolgáltatást - miután az ott talált sok milliárd dollárt és értékeket már az első héten elvitték. Nincs közlekedés, nincs villany sem, a bankok zárva vannak. Irak felszólította az összes nagykövetséget, hogy öt napon belül zárják be képviseleteiket, s ha ezt nem teszik, attól kezdve nincs diplomáciai státusz, közönséges külföldiekként kezelik az ott dolgozókat is. A brit, az amerikai és a francia külügyminisztérium éles hangú tiltakozásokat nyújtott be állampolgárainak srtatégiai pontokra szállítása miatt és azt hangoztatta, hogy "ez a cinikus lépés az emberi jogok súlyos megsértése". Erre Irak azzal válaszolt, hogy a teljes tengeri blokád viszont az ENSZ határozataival áll szemben. Olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, kinek van igaza. A Biztonsági Tanács augusztus 25-én olyan értelmű - egyhangú - határozatot hozott, hogy bármelyik ország megtámadhatja Irakot anélkül, hogy a támadót agresz- szornak minősíthetnék. Irak nem zárkózik el a túszok - sok ezren vannak! - szabadon bocsátásától, de Husszein elnök 5 pontban foglalta össze ennek feltételeit, s ennek első pontja az amerikai csapatok azonnali visszavonása BT- garancia mellett. (A BT, mint fent írtuk, ezzel ellentétes határozatot hoztt.j Irak - talán találóan? - felszólította az európai államokat: gátolják meg az Egyesült Államokat abban, hogy kirobbantsa a HARMADIK VILÁGHÁBORÚT - közölte a francia TV 1 Bagdadból. Azt is kijelentették, hogy amennyiben az amerikai légierő támad, akkor pilótáik életét nem kímélik meg. Eközben Kuvaitból sikerült evakuálni azt a 149 magyar állampolgárt, akik mindenüket hátrahagyva menekülnek hazafelé. A 900 kilométeres sivatagi utat légkondicionált autóbuszokkal tették meg, Ammanból pedig a Malév két különgépével jutnak haza. Az iraki hatóságok erőszakkal gyűjtik össze azokat a briteket, akik a felszólítás ellenére - hogy vonuljanak be a kijelölt szállodákba - sem jelentek meg a gyülekezési helyeken. A brit külügyminisztérium továbbra is azt a felszólítást adja a "Kuvaitban tartózkodó brit alattvalóknak", hogy ne engedelmeskedjenek az iraki parancsnak. Irak akcióját a magyar külügyminisztérium is elítélte. Magyarországnak kintlévőségei - vissza nem fizetett hitelek - vannak Irakban, és az oljara is nagy szüksége lenne, miután az oroszok nem szállítanak a szerződés szerinti mennyiségben. A MAGYAR NEMZET HÍRT AD a Magyar Demokrata Fórum bölcsőhelyén, Lakitelken tartott "falunapról". A találkozó a hazai, az elszakított területi és a nyugati magyarsáf egymásra találása volt: Horváth Balázs belügyminiszter, Bethlen István képviselő, Lezsák Sándor író, Gyarmati Dezső volt olimpiai bajnok mellett megjelent Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Tollas Tibor és Habsburg Ottó. A pompás hangulatban eltelt nap folyamán több beszéd és felolvasás hangzott el, tíz birkából készült nyílt bográcsokban pörkölt, volt labdar úgótor na, hőlégballon, sárkánybemutató és horgászverseny. A Budapesti Térszínház egésznapos előadással szórakoztatta a népes közönséget, amely igen jól érezte magát és lelkesen ünnepelte a tíz évvel ezelőtt ebben a községben alakult és innét indult Magyar Demokrata Fórumot. ERDÉLY MAGYAR FÖLD HARCOLJUNK ÉRTE
