Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
1990.szeptember Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal "ÚJ IDŐ-k, új szavaival" Végh Antal, a magyar irodalmi aréna fenegyereke, aki kezdetben elsősorban páratlan értékű monográfiáival, helytörténeti munkáival tette ismertté a nevét - gondoljunk a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent köteteire -, később pedig kisebb-nagyobb polgárpukkasztó (és a pártállam hatalmasait irritáló) ügyeivel hivta fel magára a figyelmet, majd különböző üzleti vállalkozásokba kezdett, legújabban a Független írószövetség szervezésével jeleskedik és került a demokratizálódó magyar szellemi élet vitáinak központjába. Eközben - csak úgy mellékesen - alapított egy kitűnő folyóiratot s azzal együtt egy azo- nosnevü könyvkiadó vállalatot is. Az UJ IDŐ nevű kettős kezdeményezésre gondolok, melyből először a második évfolyamának közepén járó havi folyóirat erényeit kell méltatnom: a példamutató a- rányérzékkel szerkesztett, politikát, társadalmat, prózát és lirát, képzőművészetet egyesitő szemléje színvonalas és igényes, de ugyanakkor nem irodalmi sznoboknak és különcöknek irt elvont olvasmány, hanem mindenki által érthető nyelven szóló érdekes, sőt szórakoztató s gyakran nevelő szellemi táplálék. Impresszumán az áll: közéleti folyóirat. Az is,a javából! ^Nem kevesebb dicséret illeti az UJ IDŐ könyvkiadói vállalkozást; Itt jelent meg a Tőkés László kálváriájáról szóló "íme,az ember" cimü remek kis kötet és még sok más hasznos munka, mindenki számára hozzáférhető olcsó, de mégis tetszetős "paperback" kiadásban. Legutóbb pedig olyan könyvecskével jelentkezett, ami páratlan a maga nevében és külön méltatást érdemel: "És mit mond a román király?" cimmel Sugár András készített egy napjainkban igen időszerű interjúsorozatot I. Mihály svájci száműzetésben élő román uralkodóval. A szinesen, de rendkivül tárgyilagos hangnemben megirt kötet bemutat egy trónjától megfosztott királyi sarjat, aki senkivel szemben sem táplál haragot a szivében és egyetlen vágya, hogy népe demokratikus felemelkedését szolgálhassa, jószomszédi viszonyt ápolva az országával egy térségben élő nemzetekkel. Ennek a könyvnek a megjelentetése éppen most jelentős tett volt és megcsillantja annak a reményét, hogy talán egyszer - okos és elhivatott vezetők irányításával - szót ért egymással a két nép, a magyar és román. Köszönet illeti Végh Antalt a könyv kiadásáért és gratulálunk az UJ IDŐ vállalkozás eddigi eredményeihez! Várjuk a folytatást! MARIANNE MOOR az egyik uj amerikai bélyegen Az amerikai posta szép, uj 25 centes bélyeggel lepte meg a bélyegbarátokat. Az álló portré sötétkék alapon egy középkorú csinos asszonyt ábrázol, fehér gallérral és piros rózsával a blúzán. Felirata: Marianne Moor, American Poet (Amerikai költő). 1887-ben született St. Louisban. A helyi iskolák után a Bryn Mawr College- ban szerzett diplomát 1909-ben. Majd tanított Carlisle Commercial College-ban. 1921-25-ben a New York Public Libraryban volt segédkönyvtáros. 1924-ben elnyerte a Dial dijat és a Dial Press szerkesztését. Könyvei; Poems (Versek),1921* Observations (Megfigyelések),1924: Selected Poems (Válogatott versek),1935: Pangolin and Other Verse (Pangolin és más versek), 1936: What Are Years? (Mik az évek?), 1941: Nevertheless (Mindazonáltal),1944: Collected Poems (Összegyűjtött verseivel) 1951-ben elnyerte a Pulitzer dijat és a Nemzeti Könyv Kitüntetést. 1972-ben halt meg. Humoros, ironikus versei tele vannak részletes megfigyelésekkel, találó kifejezésekkel és kitünően fegyelmezett verstani képletekkel. A közvetlen hangú, kötetlen szabad versei megmosolyogtatják az olvasót és betekintést nyújtanak a modern amerikai nők leikébe, gondolkodásába. Ilyen értelemben Marianne Moor a finom amerikai feminista költőnők előfutára. Joggal megérdemelte ezt a szép bélyeget. Dr. Könnyű László »MÉG AZ IDÉN MEG KELL kötni 3.z uj Szovjet— unió alapjául szolgáló szövetségi szerződéseket* - utalt Gorbacsov beszédében az ország egyik legégetőbb problémájára, a »szeparatizmusra, a korábbi struktúrák széthullására». »Természetes történelmi folyamatok eredményének* minősítette a Szovjetunió soknemzetiségű mivoltát és futó célzás tett létrejöttének erőszakos elemeire is, pl. »mivelhogy egyetlen köztársaságban sem hirdettek népszavazást e kérdésben*. Óvott a mostani helyzet erőszakos megváltoztatásától is, amely »könny- és vértengerbe fulladhat*. BUSH ELNÖK LEGUTÓBB jelentést küldött s. Kongresszusnak arról, hogy Magyarország gyakorlata az emberi jogok biztosításában és a szabad kivándorlásban változatlanul megfelel az amerikai, valamint a nemzetközi normáknak.
