Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. március álljon. 1956-ban, a magyar szabadságharcosok szabadították ki. Azonnal csatlakozott hozzájuk, és Ausztriába ment, hogy ott megszervezze élelmiszerutánpótlásukat. November 3.-án megjelentek az első orosz tankok az osztrák határon, és ez­zel lehetetlenné vált Magyarországra való visszatérése. Jól tudta, hogy ott­hon újra börtön várna rá, igy emigráció­ba kényszerült. Első megbízatása az 't volt, hogy 1000 magyar menekültet kisér­jen el Dániába, ott magyar lelkészszol­gálatot állított fel számukra. Később egyházi főhatósága beleegyezésével, A Angliában telepedett le, ahol haláláig mint a magyar menekültek lelkésze szol­gált először Durhamban, majd Londonban. Ispánki Béla mint tanú szólal meg a könyv oldalain, és uj adatokat tár a világ elé a Mindszenty bíboros ellen rendezett koncepciós perről. A könyvet tartalmilag két részre le­hetne felosztani. Az első rész a Mind­szenty bíboros letartóztatása előtti, a tárgyalást is magába foglaló események leírása: a könyv hátra lévő lapjain a börtön évek elevenednek meg, egészen az 1956-os szabadulásig. Ispánki Bélának az ÁVÓ hasonló sze­repet szánt, mint a Mindszenty bíboros szoros környezetéhez tartozó dr. Zakar Andrásnak, éppen azért tartóztatta le őt is, csaknem másfél hónappal a ma­gyar prímás előtt. Péter Gábor kinzó- kamráiban akartak erőszakkal kicsikarni belőle a magyar kardinálisra terhelő vallomást. Ispánki Béla olyan történelmi doku­mentumokat tár a nyilvánosság elé, a- melyről eddig nem sokat tudott a közvé­lemény. így pl. miképpen lett Mind­szenty József veszprémi püspök 19^5-ben, Esztergom érseke. "Serédi hercegprímást - Írja az ÁVÓ-s tiszt előtt tett vallomása alapján a szerző - április 2-án temettük az Esz­tergomi Főszékesegyház kriptájába. Szin­te életveszélyes körülmények között. A Főszékesegyház óriási kupolája, bejára­ti csarnokának két hatalmas kőoszlopa - bombasérülés következtében - beomlás- sal fenyegetett. A Szövetséges Ellenőr­ző Bizottság gesztusa folytán a temeté­sen részt vehetett Msgr. Angelo Rótta címzetes érsek, pápai nuncius, Grősz József kalocsai érsek és dr. Pétery Jó­zsef váci püspök. Temetési szertartás után, a szomorú körülményeknek megfele­lően, igen szerény fogadást ren­deztünk vendégeink tiszteletére. Ezen szóbakerült az utódlás kérdése. Abban mindannyian egyetértettünk: halasztha­tatlanul sürgős a primási szék betölté­se. A háborús összeomlás e tragikus nap­jaiban egyházunk nem. nélkülözheti a bölcs és erélyes vezetést. Meglepeté­sünkre a pápai nuncius a következőket közölte: "Udvarias levelet kaptam minap Vo- rosilov marsalltól. Magánszemélyként, mint szívesen látott vendég Budapesten maradhatok. A diplomáciai testület tag­jainak kijáró jogokat és kiváltságokat azonban nem gyakorolhatom. E döntés távolról sem jelenti azt, mintha a Szov­jetunió kormánya nem értékelné a Szent­szék erőfeszítéseit és érdemeit a béke érdekében. Személyem ellen sem irányul, hisz köztudomású, hogy sok ezer ember életét mentettem meg az ország hitleri megszállása idején. Magyarország azon­ban a szovjet megszállási övezetbe tar­tozik. A szovjet kormány álláspontja az: saját megszállási övezetében csak azok­nak az országoknak a diplomáciai képvi­seletét engedélyezi, amelyek a Szovjet­unióval normális diplomáciai kapcsola­tot tartanak fenn. A Szentszék, illető­leg a Vatikáni Állam esetében ez a hely­zet nem áll fenn. Ily körülmények között - folytatta Rótta érsek - budapesti tartózkodásom értelmét veszti. Sem személyem* sem az Apostoli Nunciatura nem élvezheti többé a nemzetközileg elfogadott sért­hetetlenséget, területenkívüliséget. A Szentszékkel nem érintkezhetem a diplo­mácia szokásos módján: rejtjeles szöve­gek használatával. Jogilag tehát lehe­tetlen helyzetbe kerültem. Ettől azon­ban a tényleges helyzet sem sokban kü­lönbözik. A budai Várnegyed ma valódi "nekropolis". Holtak és kisértetek vá­rosa. A lakosság elmenekült. Mindenütt csak romok, kiégett, lebombázott épüle­tek. A közmüveket még nem állították helyre. Közlekedni csak gyalog lehet. Épületromokon, bombatölcséreken keresz­tül, bukdácsolva. Egy évvel ezelőtt a Nunciatura épületében nagyobb élelmi­szer- és ruhakészletet tároltunk. Sze­rencsés intézkedés volt ez. Később a gettóba zárt, éhező zsidóság számára életmentést jelentett. Ami megmaradt, azt fosztogató katonák hordták szét. Ezek főleg éjszakánként lepik el a Vár­negyedet. A szovjet városparancsnok egyideig őrséget rendelt ki a védelmünk­re. Sajnos, rövid ideig tartott. Át kel­lett költöznöm a Duna túlsó partján lé­vő Angolkisasszonyok zárdájába. Megér­tem; minden hadseregben akadhatnak olya­nok, akik visszaélnek a fegyverek hatal­mával. Különösen egy hosszú háború ide­jén. Szívesen tűrtem minden erőszakos­ságot abban a reményben, a rend majd helyreáll, és akkor zavartalanul telje­síthetem küldetésemet. Vorosilov marsall levele e reményemet meghiúsította. Közöltem vele, az első lehetséges al­kalommal vissza szeretnék térni Rómába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom