Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
1988. november Amerikai Magyar Értesítő 25.oldal találgatni lehet, hogy mi ennek az oka, de akármilyen eredményre jutnánk is, nem változtatna a tényén, hogy az erdélyi^ magyarok helyzete, egyéni tragédiáinak milliói - kitelepites, bortón, megkinzatás, száműzetés, szellemi és anyagi megnyomorodas, évtizedek óta tartó totalis elnyomás nem ^ foglalkoztatja mélységében a sajtot, t nem kavarja fel a szenvedélyeit, nem bantja az igazság- erzetét. / / ,, , A magyarságnak énnél többet kell adni áldozatban, szenvedésben. Nekünk legalább egy forradalmat kell produkálni komoly véráldozattal és egy félig lerombolt fővárossal, hogy a vilag-media fókuszába kerüljünk. f ! >/ , Ennél kevesebb, úgy tűnik, nem eleg. * * * HOLOKAUST f r A Baltimore Sun oiktober 5.-i szama egy teljes oldalt szentel a United States Holocaust Memorial Museum épitesenek megkezdése alkalmából a szervezés, a kivitel es elhelyezés, valamint ati múzeum létjogosultságának és eljó'vendo anyaganak ismertetésére. / // / A fantasztikus meretu anyagi es szellemi beruházás - amelynek 55 tagú szervezőbizottsága megnyerte Reagan elnökét a fund , raising bizottság elnökének, (a cél 147 millió dollár ó'sszegyúj tése) a szenátus támogatását, ezenkivúl Nobel-dijas alkoto művészeket a művészi kivitelezéshez - emléket kiván allitani a washingtoni Maliban a fasizmus zsidó áldozatainak. A cikk azt is megemliti, hogy érvek es ellenérvek sorakoztak föl még a tervezés-szervezés időszakában, vajon az Egyesült Államok a megfelelő hely az emlékmű építésére, hiszen az események Európában történtek, illetve, hogy vajon a Mail, - amely arra hivatott, hogy az emberi civilizáció épitó-alkotó képességét dicsóitse - a legalkalmasabb hely-e az emberi kimé letlenség és brutalitás fe1 idézésére. Nem kétséges, hogy azok az érvelők kerekedtek fölül, akik az Egyesült Államok szivét, a Washington Emlékmű szomszédságát találták a legalkalmasabb helynek hogy monumentalitásában minden eddigi múzeum-emlekmú komplexumot fölülmúló mementót allitsanak hitlerizmus zsidó áldozatai szamara. Michael Barenbaum, a tervezes igazgatója azzal indokolta az emlékmű létjogosultságát a világ fővárosában, hogy "A Holocaust a legborzalmasabb példája az embertelenségnek amelyet valaha is ember ember ellen elkövetett". Ez a meglehetősen kategorikus kijelentés mélyen elgondolkoztathatja az olvasót. Vajon nem volt-e a világ mindig is háborúkkal, koncentrációs táborokkal, pusztítással, verontassal, tömegirtással, _ terrorral, / kiméletelen mészárlásokkal, rabszolgasággal, halait okozó kínzásokkal és kegyetlen- kedesekke1 teli? Az évezredek során kis népek, nemzetek rendszeresen megsemmisültek, kiirtattak, szisztematikusan elúzettek, elhurcoltattak, kényszerből beolvadtak, mig nagy népek közel elvéreztek az egymás elleni hatalmi harcban. A XX. szazad csak annyiban különbözik elődeitől, hogy magasabb szintű technikával pusztítja ellenfeleit. A két "izmus", fasizmus és kommunizmus, vilaghatalmi törekvése során egyforma kíméletlenséggel és ^brutalitással irtotta az útjába kerülőket. Hogy a kommunizmus mégis sokszorosát gyilkoltatta le a fasizmus áldozatainak, annak az a magyarázata, hogy jóval korábban kezdte az irtóhadjáratot, már 1914-ben, és gyakorlatilag a mai napig sem fejezte be. Az egymáson épülő', egymást követő' társadalmi rendszerek a történelem során különböző eszközökkel likvidálták a számukra nem kívánatos elemeket.Ennek tudata önkéntelenül is gondolatok és kérdések sorát inditja el. Vajon szabad-e egyáltalán különbséget tenni a halálnemek között? Joga van-e bárkinek is állitani, hogy a kerékbetörés borzalmasabb az élve eltemetésnél. A megfagyás az éhenhalásnál. A gázkamra a keresztre feszítésnél. Elitelendóbb-e a szlávok kiirtási kiserlete a zsidókénál vagy forditva? Az amerikai indiánoké az örményekénél? A palesztinoké az erdélyieknél? Elfogadhatóbb-e Hiroshima vagy Drezda tragikus sorsa Sztálingrádénál? Vajon ténylegesen van- e ;az embertelenségnek "legszörnyúbb példája", vagy az embertelenség minden formája, minden korban egyformán elitelendo? Vajon nem kellene-e az egyetemes történelem mártírjainak szenvedését és könnyeit ugyanazzal a mércével merni? a Hirsch Rita
