Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

26.oldal

Amerikai Magyar Értesítő

1988. november

EE33S9I

<

Korai költészetünk

A honfoglalás utáni "kalandozások" idejéből származik legkorábbi emlékünk őseink költészetéről. Mondáink szerint a Szt. Gallenban éjszakázó magyar vitézek, étkezésük és italozásuk során, ahogyan azt a jó szerzetesek feljegyezték, hangosan daloltak. Imre herceg nevelője, Gellért püspök, hajnalban nótaszóra ébredt, egy asszony dalolt, munkája végzése közben, az ablaka alatt.

Későbbi korokból, már Írott nyomai vannak a regősök, hegedősök, kobzosok, lantosok neveiről és dalaikról, illetve hangszerük kíséretével előadott verses munkáikról.

A Magyar Posta csak 19^7-ben ébredt tudatára annak, hogy kultúránk eme része is említést érdemel.- Csezmicea János /lij^-1*4-72/ pécsi püspök, költő. A müveit világ Janus Pannonius néven ismeri. Olaszországban végezte tanulmányait. Teleszivta magát humanista tudományokkal. Hazatérte után, Mátyás király, a kancelláriája vezetésével bízta meg. Verseit latinul irta és azok a kor szokása szerint, itt-ott kissé sikamlósak voltak. Édesanyját viszont, egy klasszikus elégiában siratta el.

Bár írásai latinul jelentek meg, mégis költészetünk korai remekeinek számítanak.

1972-ben, halálának 500. évfordulóján, l._ Ft-os bélyeget bocsátott ki a Posta. /I. ábra/- Zrínyi Miklós /I62O-I66I4-/. Törökverő hős, költő. Korai irodalmunk egyik vezéralakja. Főmüve a "Szigeti veszedelemében dédapjáról irt hősi eposzt. A "Török áfium ellen való orvosság", minden sorában az izző hazaszeretet, keresi az utat, módot a törökkel való leszámolásra.

I. Lipót hercegi ranggal kínálta, de ő kitért a megtiszteltetés elől. A pápa, a spanyol király, fejedelmek halmozták el kitüntetésekkel. A halál egy vadkannal vivitt küzdelemben érte el.

1952-ben kiadott bélyege a "Néphadsereg" c. sor A-O fill-es értéke ./k .ábra/- Battsányi János /I763-I845/ költő. Egyik alapitója, 1787-ben, a Kassai Magyar Museum c folyóiratnak. Legfőbb érdeme, hogy megismertette költőtársait a külföldi irodalommal, fordításokban mutatva be azokat. Mint a Martinovics ösz- szeesküvés részese, egy évet Kufsteinben töltött. 1815-ben magyarra fordította

Napoleon Proklamációját, ezért élete végéig Linzbe száműzték. Az Akadémia csak 80 éves korában iktatta tagjai sorába.

19i4-7_ben a "Szabadsághőseink" sorban a 30 fill-es bélyeg emlékszik meg róla. 1963-ban pedig a "Nagy idők..." sorának nyitó értéke. /2. ábra/- Csokonai Vitéz Mihály /1773-1805/ költő. A debreceni Kollégium neveltje. Már a poétikai osztályban Tasso müveit fordította. Legismertebb munkái: Lilla dalok, Reményhez, A tihanyi ekhohoz c. versek.

1822-ben a Kollégium könyvtárában márványszobrát állították föl. Sírja fölé 1832-ben emeltek emlékművet. 18o0-ban pedig szülőházát jelölték meg.

Az 1955-hen kibocsátott "Költők" sorának nyitó bélyege ünnepli halálának 150., az 1973-ban forgalomba hozott 2.- Ft-os bélyeg pedig születésének 200. évfordulóját idézi vissza. /3. ábra/- Berzsenyi Dániel /I776-I836/, falusi gazdálkodó, költő. Iskolai tanulmányai végeztével, hazament birtokára. A maga kedvtelésére írogatott. Mikor egy- pár verse Kazinczyhoz jutott, az elragadtatva, nyilvánosan magasztalta tehetségét. Verseit klasszikus forma, pontos, tömör kifejezésmód jellemzi. Ezek miatt magyar Horatiusnak is nevezik. Egyik legismertebb munkája, a "Magyarokhoz" cimü, "Romlásnak indult hajdan erős magyar" kezdetű vers.

Születésének 200. évfordulóját ünnepli az 1976-ban kibocsátott 2.- Ft-os bélyeg- /5- ábra/