Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
1988. február Amerikai Magyar Értesítő' 3.oldal be" az 19^5. előtti magyar kormányokat állítólagos elnyomással, sőt erőszakos beolvasztással vádolja, addig a népi németek százezreit kitelepítő cseh, tót, román, jugoszláv és magyar kommunista rendszerek ellen árva szóval sem tiltakozik. Úgy látszik egyetért velük, minélfogva jónak látja elhallgatni gaztetteiket ! Jóllehet, a titó-partizánok a dunai svábok közül is ezreket megöltek, templomaikat lerombolták, temetőiket feldúlták, mégis az összeomlás előtti magyar államra próbálják ráfogni az embertelenségeket azok az önmaguknak is ellentmondó svábok, akik 1945. előtt- ről semmiféle magyar "erőszakot" ábrázoló képanyagot nem voltak képesek közzétenni kalendáriumaikban. Állíthatják-e a "Donauschwabe" izga- tói hiteles bizonyitékokra hivatkozva, hogy germán elődeik bevándorlásától 19/4.5-ig akárcsak egyetlen dunai svábot is kiűztek volna az "ádáz" magyarok? Avagy talán a negyvenhatos kiűzéseket is Horthy számlájára Írják? Mutassanak fel csak egyetlen olyan törvényt is, amely a német jövevényeket vagy a zsidókat (amint kifogásolt cikkük állítja) beolvasztásra kötelezte volna. Se Ausztriában, se Némethonban megközelítőleg sem élt annyi zsidó polgár mint a jóval kisebb magyar hazában. Miért jöttek hát mindenfelől tömegesen a zsidók és más bevándorlók a magyarokhoz? Hiszen ha elnyomatásban és beolvasztásban lett volna részük, bizonyára visszatértek volna eredeti hazájukba. De nem kényszerültek erre, mert nálunk jó dolguk volt, egyenlő elbánásban részesültek. Tény, hogy Amerikából, Ausztráliából manapság is ezrek és ezrek vándorolnak vissza szülőhazájukba, ha nem tetszik nekik az ottani élet. A svábok is ugyanezt tehették volna. De eszük ágában sem volt Stuttgartba visszavándorolni, mert jól érezték magukat a gazdag magyar földön, senki se olvasztotta be őket. Viszont ha valaki ma beolvasztást óhajt tanulmányozni, fáradjon el Burgenlandba,ahol a magyarokat már évtizedek óta ezrével olvasztja be az osztrák-germán elnyomás, vagy Erdélybe, ahol tízezrével teszik románná a magyarokat. Fentiekre való tekintettel felvetem a kérdést: Cui Bono? Kinek az érdekeit szolgálja a "Donauschwabe" történelem- hamisításával és magyarellenes fajgyűlöletével? A nácizmust avagy a kommunizmust, esetleg mind a kettőt? TERJESSZE ÉS TÁMOGASSA LAPUNKAT AZZAL. HOGY BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VAGY IDŐS MAGYARJAINKNAK - AKIK KEVÉS NYUGDÍJBÓL ÉLNEK - AJÁNDÉKKÉNT ELŐFIZETI! Bertalan Imre a teológia díszdoktora A nagymultu holland református eredetű egyetem, a Hope College január 14- én diszdoktorává avatta Ft. Bertalan Imrét, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökét. A Reménység Egyeteme Michigan állam Holland nevű városkájában van s ennek teológiai főiskoláján tanított több mint négy évtizeden át dr. Eugene Osterhaven, aki egyben a sárospataki református teológia akadémia tiszteletbeli professzora. Az ő magyarság-mentő szeretetét csak a gályarabokat megszabadító Ruyter admirálissal lehet összehasonlítani, annak megjegyzésével, hogy Osterhaven professzor magyarságszolgálata lassan az ötödik évtized felé közeledik. Az ő jóvoltából, dr. Bertalan Imre doktorráavatásának alkalmával "Magyar Református Napok" voltak a Hope Collegeban és a teológiai főiskolán. Az elegánsan nemes egyszerűségű akadémiai összejövetelen az egyetem elnökének kérésére dr. Osterhaven ismertette Bertalan Imre rendkívüli érdemeit a szent teológia tudományának és Krisztus református egyházának szolgálatában. Bertalan Imrét az egyik legragyogóbb képzettségű amerikai lelkipásztornak nevezte, aki teológiai zarándokútját Sárospatakon kezdte el, ahol, mint az akadémia legjobb diákja egy évig szenior is volt, majd pedig Luther Márton egyetemén Wittenbergben folytatta. Aztán Zwingli egyetemén Zürichben, majd Barth Károlynál és Cullman Oszkárnál Bázelben tanult. Európai teológiai tanulmányait Kálvin akadémiáján, Genfben fejezte be. 1946 és 1950 között pedig a huszadik század legfontosabb kálvinista teológiai központjában, Prince- tonban tanult, illetve tanított újszövetségi tantárgyakat. Részletesen ismertette ^lelkipásztor! szolgálatát az Egyesült Államokban; State Island, NY, a New Jersey állambeli Manville, majd Passaic, s végül New Brunswick. Harmincnégy év áldott szolgálata után választották meg az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökévé. Dr. Osterhaven úgy mutatta be Bertalan Imrét, mint a magyar református ökumené, valamint az újkori holland-magyar kálvinista kapcsolatok fontos munkáló ját. Dr. Jacobson, az egyetem elnöke ekkor az egyetem diszdoktorává nyilvánította 3ertalan Imrét és Nijenhuis professzor, az egyetem kancellárja vállára borította a díszes doktori stólát. Dr. Bertalan Imre rövid székfoglaló beszédében a kálvinizmus időszerűségéről szólt s annak velejárójáról, hogy az egykori holland-magyar református kap
