Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
/ , ,, Amerikai Magyar Értesítő 1988. junius 26.oldal cióba, azt mondja nem kell a farmod, ismerünk. Két óv alatt visszaadtam a 20 ezer dollárt, de már az első évben mondom a feleségemnek, te itt vannak a vendégek, talán jobban menne a motel, ha étkeztetnénk is. Nem telik bele négy hónap, ott volt az étterem. Az is belekerült másik 14—15 ezer dollárba. És ezzel aztán gyökeresen megváltozott az amerikai életünk. Nagy plakátokat szerkesztettem, újságba hirdettem, végén aztán jöttek, jöttek, szaporodtak, három, négy hónap után annyi lett a vendég, hogy negyven ülőhely nem lett elég. Kibővítettem egy motelszobát, hozzáadtam, 60 ülőhely, az sem elég, másik évben egy másik motelszobát föladtam, hozzáépítettük, már volt száz ülőhelyem, hát mit ad isten, az sem elég, volt vendégem, jó vendég, jött, azt mondja: „hát Mr. Taba, nincs hely, én háromszor próbálkoztam, nem jöhetek be, én nem jövök többet, nem is kísérletezek”. Akkor adta a gondolatot, hát nem elég a száz ülőhely, a szomszéd már régóta agitált arra, hogy ő épít nekem egy nagy éttermet oda, odaadja a földet, mindent, ez az Old Budapest, ami most is megvan nekünk. 220 ülőhely van fönt, 100 alul, 320 ülőhely, na a Taba megint megbolondult, minek ez a hodály, ki fog idejönni. S mit ad Isten, egy fél óv múlva az sem elég. Már megint sorbaállnak. Hát ez borzasztó, szerették a cigányzenét, szerették a töltött káposztát, a gulyást, az amerikai steaket, és a francia ételeket is fölvettem, német ételt is, különböző európai és amerikai ételeket, és ezzel aztán végleg be is futottunk, és így ment tovább. A gazdálkodásnál az alapot azonban mégiscsak a farm adta, anyagilag úgy jártam a farmmal, hogy 90 dollárért vettük holdanként, 168 hold volt, és mocsaras, azt alácsöveztük, följavítottuk, az értéke fölment, vízparton volt, négy, öt holdakat eladtam belőle, még mindig van 125 holdam belőle. Harmincötszörösére fölemelkedett az ára annak a farmnak, és ha semmit nem csináltam volna Amerikában, meggazdagodtam volna csupán abból, hogy ott egy fél millió dollár fölszaporodik. Az első 35 holdat átadtam a szomszédnak egy nagy gyárra, akkor ezer dollárt fizetett még holdanként, azt rögtön befektettem az étterembe, akkor aztán utána 200 ezer dollárt kiárultunk Rózsával, és ebből finanszíroztuk az éttermet, vettem egy másik nagy éttermet a farmtól nem messze a másik fiamnak, az is 250 ülőhelyes volt, s így gazdálkodtunk. Közben az állatnevelést nem hagytam abba, amint mondta az állatorvos, hogy visszatérhetek a disznónevelésre, vissza is tértem két óv múlva, volt, amikor 100, 150 disznót hizlaltam, szarvasmarha volt két tucat, aztán nagy kertet csináltunk, és amikor az őzek nem legelték le, ugye akkor ott sokat produkáltunk az étteremnek. Az állatot egy hentes levágta, én vittem az étterembe, és kikapcsoltam a kereskedelmet. A washingtoni magyar követség többször vendégünk volt, és a tisztviselőkkel eleg jó baráti beszélgetésben voltunk, és ők mondták, hogy menjél már haza, már mindenki volt otthon, hogyhogy te nem mégy haza. 71-ben, 15 év távoliét után hazajöttünk. Nagyon vegyes érzelmekkel. Hegyeshalomnál a vasúti kalauz a legjobb barátom volt, a dunapataji komák közül Dobor István, az fogadott, és mindjárt kezdtünk beszélgetni, hogy s mint, és így hazaérkeztünk Dunapatajra. Aztán meghívtak rögtön a barátok, a komák, körülkaptak a tsz-be, bent volt a barátaim fele, a végén lekerültünk a pincébe, lehet, hogy többet ittunk, kérdezgettek, feleltem, javasoltam, mit tudom, mit csináltam, s akkor a végén valamit nem jól mondhattam, mert másnap már a rendőrök kerestek, és úgy tudom, úgy hallottam, hogy ki is akartak utasítani az országból, aztán behívattak Kecskemétre, mondották, hogy ne éljek vissza a vendég jogával, ne hasonlítsam össze a farmomat az itteni gazdálkodással. Mondom, én csak tanácsot akartam adni, de befogom a számat, hát ha nem hiszik el, nem szólok semmit sem, csak próbáltam magyarázni, hogy nem kell a kukoricát már kapálni, meg szárat vágni sem kell. Aztán később magyaráztam, hogy nem kell szántani sem, úgy is lehet kukoricát termelni, nem hitték el, rá 10 évre, mikor jövök: „hát igazad volt, Jánoskám.” „Ugye, most már belátjátok, de mit szenvedtetek ezalatt, míg kapáltatok”, mikor ón már tudtam, hogy ezt másként is lehet csinálni. TABA: Mindig izgultam az étteremért, nyomás alatt voltam: egy ilyen politikai nézetből kifolyólag az amerikai nép most befele fordult és patrióta lett, és mi ezért háttérbe szorulunk, és mivel csappant a bevétel, nem azt mondom, hogy vesztettünk, akkor is csináltunk pénzt, de rosszul esett ez a hirtelen változás, olyan nyomást gyakorolt rám, sajnos ráment a szívemre a nagy hajtás, a kétszeres műszak, a végén aztán a koronaerem úgy elszűkült, 90 százalékra, hogy operációra kerültem, és azt mondta az orvosom, „ha élni akarsz, akkor hagyd az üzletet, és menjél ki belőle, felejtsd el, szép karriert megcsináltál, mindenki ismeri a Budapestet, nagy színészek, mindenkik ott étkeztek, nem veszítesz, de az életed rámegy”. Ráhallgattam, és akkor bérbeadtuk az éttermet. 1980-ban vettük ezt a házat, eladtuk a mi házunkat, mamának is volt egy háza, és a kettőből lett ez. És azóta rendszeresen hazajárunk, minden évben, nemcsak hogy hazajárunk. Amerika szép, gazdag, jó ott pénzt keresni, de mégiscsak idegen. Nekünk a hazánk itt van. Ide tartozunk. Nem tudom, hogy mit kellene még itten hozzáfűzni. MAGYARORSZÁG LÁNGOKBAN Szenzációs film Video-szalagon; A magyar történelem az őshazától, az 1956-os forradalom dicsőséges napjaiig. A közel kétórás, magyarul beszélő film, rajzokkal, térképekkel, képekkel, festményekkel, majd fényképekkel és a magyar történelem egyes szakaszait megörökítő játékfilmekből vett jelenetekkel elénk vetiti nemzetünk évezredes történelmét. A film megjelenése után jeleneteket láthatunk az első világháború előtti, alatti, majd a két világháború közti időkből. A második világháború utáni kezdeti kibontakozást a Rákosi-féle rémuralom váltja fel. A film nagyobbik része dicsőséges forradalmunkkal foglalkozik. A Korvin-közi, a Köztársaság-téri, a Kilián laktanya körüli harcok...a külföldi repülőgépek, és teherautók segélyszállitása. Ennek a filmnek minden magyar házban ott a helye. Mutassuk be gyermekeinknek, nem magyar házastársunknak a magyarság történetét. Ára mindössze 35 dollár. (VHS) + GYASZJELENTES A Szabad Magyar Ujságirók Szövetsége fájdalommal jelenti,hogy sok éven át fo- t itkár-alelnöke SZABADKAI SÁNDOR Clevelandban 1988.május l6-án tragikus autószerencsétlenség áldozata lett. Az emigrációs magyarság és a Szövetség egyik legáldozatosabb tagját veszítette el benne. Emlékét szivünkben őrizzük! Requiescat in pace! Dombrády Dóra Stirling György titkár elnök
