Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

18. oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1988. június Lengyelországban mind többen követelik, hogy a szovjet-lengyel viszony megja­vítása érdekében vizsgálják ki és tisztázzák a katyni vérengzés ügyét. Lengyel értelmiségiek egy csoportja a szovjet értelmiséghez intézett levélben sürgeti a vizsgálatot és Gorbacsov állitólag ígéretet is tett erre. A Trybuna Ludu is­merteti a levelet és fölteszi a kérdést: ki a felelős a több mint tízezer len­gyel katonatiszt haláláért, akiknek hulláit a Szovjetunió által megszállt ke­let-lengyel területen találták meg? A lengyel értelmiségiek azt a verziót te­kintik helyállónak, hogy a tömeggyilkosságot 19/+0-ben, a lengyel megszállás előtt Sztálin és Berija hóhérai követték el. (Mivel,akkor még háborús állapo­tok voltak Katyn környékén, egyáltalán nem valószínű, hogy Moszkvából külön "hóhérokat" küldtek az elfogott lengyel tisztek tarkónkövéséhez: nyilvánvaló­an a Vörös Hadsereg tagjai, reguláris szovjet katonák végezték ezt a piszkos munkát. Vagy ma már mindent Sztálin és Berija nyakába lehet varrni? S.Gy.) A levél nyílt színvallásra szólítja föl a szovjet közélet kiemelkedő kép­viselőit: foglaljanak állást Katyn ügyébenl A Varsóból keltezett MTI-jelentés ezenkívül még megjegyzi, hogy tavaly lengyel-szovjet megállapodás született a közös történelem eddig elhallgatott kényes kérdéseinek tisztázására. Maga Ja­ruzelski tábornok írt erről cikket a szovjet Kommunyiszt című folyóiratban és ott többek közt leszögezte: a 8ZOvjetunió 1939 szeptemberében a lengyel függet­lenségi jog megsértésével foglalta el a keleti lengyel területeket. Ez a cikk említette meg elsőként, hogy a szovjet hatóságok ezeken a területeken sokezer lengyelt deportáltak. (A történészek nemrégiben fedték föl, hogy ezeknek az at­rocitásoknak több százezer lengyel esett áldozatul.) Ugyancsak a Jaruzelski- cikk emlékeztet arra, hogy a háború kitörése előtt, 1938-ban a szovjet párt irányítása alatt álló Komintern feloszlatta Lengyelország kommunista pártját s ocwa-oA vezetőit a 8ZOvjetunióban megtizedelték. - Eddig az MTI varsói jelen­tése, amihez egy kérdés kívánkozik: vajon mikor kezdődik Moszkvában vagy Var­sóban az a monstre per, amelyben felelősségre vonják a lengyelekkel elkövetett Holocaust bűnöseit? Ez nem volt Holocaust, nem volt emberirtás? Vagy csak ak­kor az, ha zsidók az áldozatok? Ezeknek nem jár részvét, nem jár sajnálat? Miért akarják kisajátítani a zsidók egyedül maguknak a háború szenvedéseit és miért sajnáltatják egyedül magukat? - Washingtonban már alapozzák azt az emlékművet, amit a háborúban a világon bárhol elpusztult zsidók tiszteletére emelnek.Várom, mikor emelnek mellette egy másikat a háború alatt meghalt nem-zsidó ártatlanok millióinak emlékére?... (Aztán egy harmadikat a kommunizmus sokmilliónyi áldo­zatának emlékére!...) "Ünnepségek országszerte Szent István emlékére" olvassuk az augusztusi jubi­leumi ünnepségsorozat beharangozását (950 éve halt meg első szent királyunk) és a cím után hosszabb cikk szól a részletekről. De a címmel ellentétben a szöveg következetesen I. Istvánt emleget: egy kicsit ide is,kicsit oda is... "Diadal és tragédia" címmel Volkogonov szovjet történész portrévázlatot pub­likált Sztálinról a Lityeraturnaja Gazetában. "Érdeme volt-e több, vagy bűne? Esetleg az elmebajosok közé tartozott? Létezett-e más alternatíva Lenin halá­la után?" Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet föl az író munkája elején és az emberben föltárnád a kétely: vajon Rooseveltnél nem voltak-e hasonló prob­lémák, amikor Jaltában teljesen Sztálin hatása alá került és engedményt enged­ményre tett - egy elmebajosnak. Amiket a szovjet történész elmond Sztálinról, azokból hátborzongató kép bontakozik ki egy minden gátlás nélküli tömeggyilkos­ról, aki céljai érdekében semmitől sem riad vissza. Alattvalói rettegtek tőle és ezért szolgálták. De hogy független külföldi tárgyalópartnereinek nem volt annyi emberismeretük, hogy ezt meglássák, az elszomorító. Roosevelt - tudjuk - Jalta idején már súlyos beteg volt s lehet, hogy ez korlátozta ítélőképessé­gét. A tragédia csak az, hogy ez a két ember döntött a világ sorsáról. A négy éve alakult gazdasági rendőrség munkájáról tartottak tájékoztatót a bu­dapesti Főkapitányságon. Elhangzott, hogy a hiánycikkek széles skálája előse­gíti a korrupciót, mert vannak cikkek, amelyek csak csúszópénz ellenében kap­hatók. A fogyasztók maguk is rontják a közmorált, amikor csúszó- és kenőpénze­ket adnak az eladóknak. (Mit tegyenek szegények, ha másképp nem jutnak hozzá az árúhoz, amire szükségük van?...) Belgrádi MTI-jelentés szerint a vajdasági tartományi képviselőházban inter­pelláltak a Romániában eredő bánáti folyók vizének szennyezettsége miatt. A román hatóságok tagadják a tényeket, noha a mérgezett vizek befolyása miatt halpusztulást észleltek számos halastóban és az öntözött területeken csök­kent a terméshozam. Mint ismeretes, ez már nem az első vízügyi vita Jugoszlá­via és Románia között: a közösen épített vaskapui vízduzzasztó energiájának használata miatt is összekülönbözött már a két ország. Jugoszláv illetékesek szerint a románok sokkal több energiát "vesznek ki" a vizierőmüből, mint amennyi a megállapodások szerint megilletné őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom