Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

1988. junius

Amerikai Magyar Értesítő

19•oldal

Magyar tájak

Magyar történelem

Utazás a Felvidéken- ix /Folytatjuk utunkat a Vág völgyében./

Ez az utunk végigvezet a Liptói-medencén és Tátra-Csorba után a Szepesség- be jut.- Okolicsnó a Vág partján Liptószent- miklóssal egyesitett község. Műemlékei: a Háromhajós gótikus templom (XV. száAz t>kí.íltv«.n<>í templom

zad vége) értékes berendezéssel: a reneszánsz Okolicsányi-kastély, s egy kis rokkoko külsejű udvarház.- Magyarfalu mellett délfelé 2 km-es kitérőt tehetünk. (A falu neve Árpád kori őrtelepülést jelez.)- Liptószentiván, a Szent-Iványi család négy egykori kastélyával. (Az 1930-as évek során háromszor tartottak Liptószentivánon, az irodalmár és önzetlen szervező házigazda, Szent-Iványi József földbirtokos, parlamenti képviselő, meghívásából értekezletet az akkori felvidéki magyar irók, Szentiváni Kúria néven.)- Liptóujvár 635 m magaságban épült város. 1782-ben itt szervezték meg Európa első erdészeti iskoláját.- A katolikus plébániatemplom a XVIII. század végén épült klasszicista stilusban. Értékesek ugyanakkor készült freskói (Lerch József müvei), és itt látjuk a liptói születésű Stróbl Alajos szobrászművész Szent Ferenc-szobrát. A templom harangtornya barokk műemlék.- Liptóujvár romja. Az erősség két folyó összefolyásánál vizivárnak épült.

A XIV. században épittette Csorba comes (ispán), a birtokot szerző Danes fia, hogy a környéken összeharácsolt birtokait védje. A vár később a Pongráczoké lett, majd mozgalmas történetében annyi volt az egymást kiakolbólintó tulajdonos, rablólovag, huszita vezér, hogy le- irni is hosszú volna. Akadt köztük király, királyné, sőt erdélyi fejedelem is. Végül a vár a kuruc háborúk során dőlt romba.- A felső-Liptói Néprajzi Muzeum a várrom mellett álló, reneszánsz eredetű s 1802-ben átépített kastélyban. Népviseleti, népművészeti gyűjteményei nagyon értékesek. Liptóujvárott még ma is foglalkoznak művészi fafaragással.- Hibbe a Fehér-Vág egy mellékfolyójának, a Hibicának partján. Már a XIII. században privilegizált bányásztelep volt.- A hibbei katolikus templomban nyugszik az Esztergom ostrománál meghalt Balassi Bálint költő: 159^-ben temették el a családi sírboltban. Itt volt ugyanis nagy birtokuk. 188A--ben emléktáblát helyezett el a templomban a Magyar Tudományos Akadémia és Liptó vármegye.- Vihodna 785 m magasan épült ősi község.- Vázsec nagyközség 790 m magasságban. Egykori bencés apátsági temploma gótikus, benne egy szintén gótikus Madonna-szobor látható.(A község határában egy újonnan felfedezett csepkőbar- lang van.)

P 0 P R Á D- Járási székhely 672 m magasságban.

A Magas-Tátra kapujának mondható. A Poprád folyó a város belterületén kanyarodik északnak. (Több környékbeli községet hozzácsatoltak: Felka, Szepesszom- bat, Sztrázs, stb.)

Nagyobb várossá a tatárjárás után fejlődött, de irama gyengébb volt mind a többi szepesi városé. Poprád is beletartozott a Zsigmond király által elzálogosított szepesi városok sorába. A város jelentősége , hogy 1870-ben megnyílt a kassa-oderbergi vasútvonal s Igló mellett Poprádot is egyik fontos közlekedési gócponttá tettek.- Poprád látnivalói:

A város főtere hosszúkás, néhány szép XVI-XVII. századi német polgárházzal.- A Szt. Egyed-templom kora gótikus stilusu épület egykori freskókkal. A diadalív képe (XV. század) bibliai jelenetet ábrázol, háttérben a Magas-Tátrával. Ez a Tátra legrégibb ábrázolása.- A harangtorony 1658-ban épült reneszánsz stilusban. Szép sgraffito diszi- tése a századok során, sajnos, lekopott.