Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

1987. március Amerikai Magyar Ertesitő 19.oldal Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben (XXIX. folytatás) KÖRUTAZÁS A KÜKÜLLŐK MENTÉN Tipikus erdélyi tájon várak, kastélyok, jellegzetes falvak, szép erdők és fürdőhe­lyek között vezet ez az utunk. Tövisből Szovátára: A Maros völgyéből Tövistől kelet felé a vasútvonallal párhuzamosan haladunk a Küküllő mentén. Az ut rendkivül kanyar­gós, sokhelyt suvadásos.- Balázsfalva a Küküllő völgyében fek­szik 257 m magasságban. Nevét Cséry Ba­lázsról kapta, akinek Zsigmond király a- dományozta. Sok birtokosa volt, végül az Apafiaké lett. A fejedelmi kastély III. Károly adományaként a görögkatolikus püs­pök székhelye lett. 1853 óta érsekség.- Az Apafi-kastély, később görögkato­likus érseki palota, hajdan Apafi Mihály fejedelem kastélya volt. XVI. századi e- redetü és itt kötötte meg Lotharingiai Károly az erdélyi országgyűlés küldött­ségével a balázsfalvi egyezséget 1687- ben. Erdély ennek értelmében került Habs­burg fannhatóság alá.- Az érseki székesegyház három tornyu, impozáns egyház a főtéren. 1738 és 1765 között épült barokk stilusban. 1799-ben restaurálták, 1837-t>en pedig kibővítet­ték.- A Szentháromság kolostor XVIII. szá­zadi épület.- Az Angyali üdvözlet kolostor 175°- ben épült. A városból a Kis-Küküllő déli partján megyünk tovább. Rövidesen kitérőt tehe­tünk balkéz felé, a folyó túlsó partjára.- Bethlenszentmiklós a Kis-Küküllő é- szaki partján fekszik. XIV. századi uni­tárius temploma van.- A Bethlen-kastélyt Bethlen Miklós (1642-1717) saját maga tervezte és épít­tette I668-I672 között, reneszánsz sti^ lusban. A velencei emlékek alapján terve­zett kastély négyszögletes, egy tömbből álló, emeletes és tipikusan erdélyi épít­mény. Régen védőfalak és sarokbástyák vet­ték körül. 1760-ban, barokk stilusban u- jitották meg.- Küküllővár hajdan Küküllő vármegye széhelye volt. A középkorban mocsárvár védte. A helységet a XV. században Maré moldvai fejedelem kapta meg adományként Mátyás királytól, miként Csicsót is. Ra­res fejedelemtől viszont Szapolyai vissza­vette, és feleségének, Izabellának adta. A községnek XV. századi eredetű, gótikus stilusu református temploma van.- A küküllővári kastély valószinüleg a XVI. század elején épült, a mocsárvár pótlására. A század második felében át­építették s ekkor kapta hengeres, négy sarokbástyáját. A Bethlen-család 1764-ben kapta meg, s öt évre rá Bethlen István (Bethlen Gábor testvére) átépittette, ké­ső reneszánsz stilusban. Ádámos községben több régi udvarházat találunk.- Az ádámosi unitárius templom késő gótikus stilusu és kora reneszánsz eleme­ket is tartalmazó épitmény. Famennyeze­tén 1526-ból származó festett diszités látható, amelyet 1694-ben restauráltak. Szentélyében régi, faragott stallumok állanak.- Dicsőszentmárton. XIV. századi uni­tárius temploma alakos diszitésü, 98 ka­zettás mennyezete 1769-ben készült.- Vámosfalva mellett verte meg Bem tá­bornok 1849- január 17-én az osztrák csa­pat okát- Héderfája községtől kitérhetünk dél felé.- Bonyha községben van a Bethlenek egy­kori kastélya. Négy sarokbástyás épület, a XVIII. században átépítették.- Balavásár következik, a székelyvi­dék peremén vagyunk.- Erdőszentgyörgy községben áll a Rhédeyek egykori barokk kastélya. A gó­tikus református templom emléktáblája szerint itt született Rhédey Claudina grófné, Mary angol királynénak, V. györgy feleségének a nagyanyja.- Énlaka a Firtos-hegy nyugati lejtő­jén fekszik. Közelében egy római tábor maradványait tárták fel.- Az énlakai unitárius templomban lát­ható a hires székely rovásirásos felirat: "Georgyius Musnai csak egy az Isten." A templom 87 kazettás mennyezetű.- Szováta hires fürdőhely a Mezőhavas alján, 520 m magasságban. Ezen a vidéken már a rómaiak is sót bányásztak. A gyógyfürdőt a XVI. század­ban emlitik először az oklevelek. A tavak vizének sótartalma igen nagy, és rétegen­ként változik. A Szovátai fürdőnek öt sós tava van. A Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. Egyik-másik sótar­talma annyira tömény, hogy valósággal le­beg a vizben a fürdőző. A fürdőhelyen sok gyógyforrás is van, amelynek vizét ivókú­rára használják. A Fekete- és a Veres-tó­nak az iszapja is gyógyhatású. Szovátáról Székelyudvarhelyre: Szovátától délkelet felé megyünk.- Parajd nagy sóbányájáról és sós für­dőiről nevezetes község. Sóbányáit már a

Next

/
Oldalképek
Tartalom