Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987 .március rómaiak is művelték.- A parajdi sószikla a sóbánya fölött áll. Az üledékes sótömbről lekopott a felső talajréteg, és egyedülálló látvány az eróziótól barázdált hatalmas sószirt. Parajáról a Görgényi-havasokon át Gyer- gyószentmiklósra is mehetünk. A Bucsin tetőn keresztül vezet az ut, gyönyörű tájon.-^Korond község vasas-kénes fürdőjéről és főleg fazekasságáról hires. A községben faragott székelykapuk is láthatók. Katolikus és unitárius templomait érdemes megtekinteni. Koronától nyugatra van az 1062 m magas Firtos-hegy.- Firtos várának romja a Firtos-csu- cson van. Sok népi hiedelem fűződik hozzá, amelynek központjában a Firtos nevű jó tündér és a Tartod nevű gonosz tündér harca áll. A vár különben középkori eredetű volt, később a ferencesek kolostorrá alakították, de a XVIII. században ez is tönkrement. Korond után leereszkedünk a Fehér Nyikó völgyébe.- Farkaslaka faluban született Tamási Áron (I897-I966) iró. Farkaslaka, Tamási Áron emlékműve- Tamási Áron síremléke a falu szélén lévő templom mellett, egy nagy székelykapu mögött áll. A síremléket egyetlen kvarcit-tömbből Szervátiusz Jenő és Tibor faragta. (1972-ben avatták fel.)-Tamási Áron szülőházát múzeumnak rendezték be, ahol az iró személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. Az írónak a házban lakó öccse, Tamási Gáspár - aki egyébként kiváló iró (közismert müve: Vadon nőtt gyöngyvirág) - a muzeum vezetője és gondnoka.- Szejkefürdő. Gyógyfürdőjéről ismert. A fürdő bejáratánál székelykapu áll. Székelykapuk egész gyűjteménye látható itt.- Orbán Balázs sírját a müuttól nem messze, kettős kopjafa jelzi. Orbán Balázs (I83O-I890) a Székelyföld hires monográfiájának, a "Székelyföld leírása" c. hatkötetes műnek írója itt élt és itt irta meg müve nagy részét. Bár Budapesten halt meg, kívánságára itt temették el.- Székelyudvarhely. Környéke ősidők ó- ta lakott helynek számit, nyoma maradt a dák, sőt még a római kultúrának is ezen a területen. Udvard várát azonban csak 1301- ben említik az oklevelek, mint a székely ispánok, alispánok és főkapitányok lakóhelyét. 1357-ben székely nemzetgyűlést is tartottak itt, lA85-ben Mátyás király mezővárosi rangot adott a településnek,mely l6l3-ban Bethlen Gábortól kapta a Székelyudvar elnevezést. 1505-től itt működött a 17 tagból álló főtörvényszék. A XVII. és XVIII. században többször is tartottak a városban országgyülé st. A székelyek az idők során mindannyiszor fegyvert ragadtak, ha szabadságjogaikat veszélyeztetve érezték. így történt ez 1599-ken is, mikor Vitéz Mihály mellé álltak. l602-ben Basta martalócai felégették a várost. Mivel a város nem hódolt be Apafi fejedelemnek, l66l-ben a törökök elpusztították. . A XVIII. században osztrák sarcolások és járványok tizedelték meg a lakosságát. Az I8A8-I8A9. évi szabadság- harcban való részvétel miatt sarcot vetettek ki rá, és kollégiumának két tanárát elhurcolták. 1876-ban az akkor alakult Udvarhely vármegye székhelye lett. A városban élt Tompa László (1883-19^) költő. Itt is temették el. A város központja a Főtér, s ennek délkeleti oldalán van a Szt. Mihály-hegy. A Főtéren áll a hajdani Megyeháza eklektikus épülete.- A katolikus plébánia templom (a Szt. Mihály-hegyen) háromhajós, egytornyu, barokk templom. Hossza 38. szélessége 18, a torony magassága k5 m. Már 1332-ben állt itt egy templom, a- melynek a katolikusok és protestánsok közötti haszálatát az 1563. évi országgyűlés rendelte el. l600-ban azonban a katolikusok a templomot elvették, majd 12 év múlva a reformátusok visszafoglalták. Ekkor Apafi György bezáratta a vitás templomot, és mindkét hitfelekezetnek közös használatra a várbeli templomot ad- t a at. 1651-ben a jezsuiták a régi templom helyére újat építettek és kolostoriskolát alapítottak. A rend feloszlatásakor világi papok vették át az intézményt. 1689-ben már ötosztályos iskola működött, mely a későbbi gimnázium alapja lett.-A református templom a Főtér keleti
