Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
1987. április Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal de nagyon élvezem majd a gyönyörű kilátást a Halászbástyáról!...Elvégre senki sem alkalmazhat kettős mértéket: ami e- gyeseknek szabad, az szabad másoknak is! Én csak egyet nem értek. Pár hónappal ezelőtt - még a "Nem tudok felejteni!" cikk előtt - olvastam Wass Alberttól egy levelet itt az Értesítőben.(I986,febr.) A levél Dömötör Tibor öncsinálta református püspöknek szólt, aki tudvalévőleg összeszürte a levet olyan összeköttetés- épitő visi-vasi emigránsokkal, mint az előbb emlitett Haraszti orvos, Kazella és mások, elsősorban azzal a céllal,hogy a hazaiak kezére játszák szétbomlasszák az Amerikai Magyar Szövetséget. Wass Albert akkor ezeket irta levelében Dömötörnek: "Felháborodva értesültem arról, hogy nevem szerepel azoknak a szerencsétlen, félrevezetett magyaroknak a listáján, akiknek ez a minden hájjal megkent semmirevaló, nemzetünk gyilkosait kiszolgáló (orvos) rá tudott venni arra, hogy megkíséreljék az Amerikai Magyar Szövetség felrobbantását, a megszokott kommunista recept szerint." Wass Albert a továbbiakban követeli, hogy nevét vegyék le a hazadolgozók listájáról majd igy fejezi be levelét: "Fohászkodj imádban az Úrhoz, hogy világosítsa meg elmédet, hogy mentődj meg népeink gyilkosainak befolyása alól, kik arra kivánják palástodat felhasználni, hogy alatta megbújva megsemmisítsék a magyar nemzeti ellenállás egyik utolsó erődjét és azt a maguk céljainak szolgálatába állitsák." * Igen, mi is azt kérjük az Úrtól ma, április 4. ^évfordulóján: világosítsa meg azok elméjét, akik népünk gyilkosainak befolyása alá kerülnek és hagyják, hogy palástjukat - vagy reverendájukat - egyesek arra használják, hogy alatta megbújva bomlasszák az emigrációt, illetve azt - a lenini hasznos idióták révén - a maguk céljainak szolgálatába állitsák... A megszokott kommunista recept szerint... A fentebb emlitett Pesti Péter azt irta múlt ősszel, amikor a Magyar Életért Mozgalom emigrációt szapuló nyilatkozata napvilágot látott: "Az éremakcióval egyesek Kádárék kezére játszanak.Való szinüleg akaratlanul, szándékuk ellenére, de ezért kell őket előre figyelmeztetni. Amig van visszaút. Magyar szemmel mi úgy látjuk és szeretnék, ha a körlevél Íróinak is megjönne a látása. Nem vonjuk kétségbe jóhiszeműségüket, még kevésbé igaz magyarságukat, s épp ezért időben próbáljuk megóvni őket egy súlyos . csalódástól. Attól, hogy a rendszer használja őket, Mint afféle hasznos idiótákat ." Hát ez támadás, ez vádaskodás? Aki ezt annak hallja, annak olvassa, az süket es vak. Azzal nincs ertelme vitatkoz ni. Ehelyett előveszem a legnagyobb magyar iró, Márai Sándor Naplóját és elolvasom, mit tart ő erről a kérdésről?Ime: "A hazautazó turista nem gondol arra, hogy amikor vízumot kér és fogad el egy csatlós ország külképviseletétől, de jure elismer egy rendszert... A kommunisták a szájuk elé tartják tenyerüket és a mar. kukba röhögnek, amikor bratyizó külföldi társutasok fújják a dialógus, a hídépítések és más hastáncos koreográfiái mutatványok kisérő zenéjét...Ezek a készséges turisták nem mindig társutasok. Ők azok, akiket Lenin igy nevezett: Ezek a hasznos hülyék..." - Én inkább Máraival értek egyet, nem a lenini hasznos idiótákkal . . . TÜNTETÉS BUDAPESTEN MÁRCIUS IDUSÁN Az amerikai rádiók és TV-k már 15-én este hirt adtak a budapesti eseményekről, majd másnap az újságok is foglalkoztak a felvonulással. Érdekes a Washington Post március 16- i cikke. A cikkből megtudjuk, hogy - mint tavaly és az előző években annyiszor - idén is spontán tüntetés volt a fővárosban és mintegy kétezer fiatal zárt rendben vonult végig a belváros utcáin, hogy a demokráciát, a gyülekezési- és a sajtószabadságot éltesse. "Rabok tovább nem leszünk!" - harsogták a tüntetők Petőfi Sándor verssorát idézve és a fiatalok kórusát visszhangozták a pesti házfalak. A tömeg - mint a Post tudósítója írja - a Petőfi szobornál gyülekezett déltájban és innét vonult a parlament felé, mintegy megismételve ugyanazt az útvonalat, melyen 1956. október 23-án mentek végig az egyetemi fiatalok és tüntetésükkel kezdődött a forradalom. A rendőrök nem avatkoztak be, csupán távolról figyelték a felvonulókat és fényképezték, filmezték őket. Csak a parlament előtt sorakozott föl a motoros rendőrség, hogy távoltartsa a tömeget az épülettől. Erre a tüntetők a közeli Batthyány örökmécseshez vonultak, ahol Gadó György "disszidens" iró beszédet tartott. Párhuzamot vont az 1848-as forradalom után kivégzett Batthyány Lajos magyar miniszterelnök és az 1956-os forradalom után mártírhalált halt Nagy Imre sorsa között. A Post tudósítása szerint .Gadó ezt mondta: "Reméljük, hogy eljön még az idő, amikor majd Nagy Imre örökmécsese előtt állhatunk", aztán éltette a demokráciát és a szabadságot, amit a tömeg nagy lelkesedéssel fogadott. U- gyancsak megéljenezték az emberek Pákh Tibort, aki a szovjet csapatok visszavonását követelte Magyarországról - olvassuk a Washington Post cikkében.
