Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
14.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. május ott, amikor és ahol elhunyt püspökünk, Irányi László született -, ó ferences szerzetesként kezdte egyházi pályáját és 1978-ban szentelték püspökké. A hazai sajtó igy irt most róla: "Paskai László már többször hitet tett az álla! és az egyház közötti gyümölcsöző kapcsolatok továbbépitése mellett." Ha ennek a "továbbépitésnek" hasznát látja a magyar egyház, várjuk az eredményeket! . . . Ide illik egy Magyarországról - jókora késéssel - érkezett hir, mely arról szól, hogy tavaly Esztergomban e- gyetlen uj papot szenteltek! Ez volt Lékai érsek utolsó papszentelése és ezt is csak úgy sikerült megtartani, hogy egy egy másik egyházmegyéből "delegáltak" egy végzős kispapot, mert Esztergomban nem volt egy sem. ^Tudni kell ehhez, hogy az esztergomi Érsekség bazilikájában 'évszázadok óta minden eszten- iőben van papszentelés - a két világhá- )oru közt pld. évente 25-30 papot szer ‘eltek itt -, de a létszám egyre csök- Ken. Ide vezetett az a" vallásszabadság’ melyről a hazai rendszer vezetői és az ő nótájukat fújó önkéntes (és fizetett) nyugati propagandistáik nyilatkozgatnak "Öld meg a pásztort és szétszéled a nyáj" - a cél világos: Legyen minél kevesebb pap, mert igy kevesebb lesz a vallásos ember is. Köztudott, hogy a katolikus egyház papjainak több mint fele kiöregedett, utánpótlás pedig alig jelentkezik. Vajon Paskai érsek tesz-e majd valamit annak érdekében, hogy idén ne csak egy pap felszent elé si szertartását végezhesse székhelyén, hanem év- ről-évre többet?... # Olvassuk, hogy kétszázezer dollárc alapítványt létesített egy Spéter Erzsébet nevű, Amerikában élő magyar nő. Az alapítványból - Erzsébet-dij néven - minden évben tiz magyarországi művészeti alkotást kell díjazni. Az alapitó a washingtoni magyar követségen jelentette be nagylelkű kezdeményezését, amiért Házi Vencel nagykövet mondott köszönetét, hangsúlyozván, hogy "mind gyakoribbá válik, hogy külföldön élő magyarok jelentős gesztusokkal fejezik ki, a magyar néphez kötő érzéseiket." Tiszteletben tartjuk Mrs. Spéter elhatározását, de ha nem tudott mit kezdeni a pénzével, az Egyesült Államokban is találhatott volna támogatásra érdemes magyar ügyet. És ha itt alapított volna Erzsébet dijat, nem járt volna úgy,mint ahogy járt a szocializmusban: az egyik hazai lap gúnyosan megjegyzéseket tett rá, hogy csak önmagát akarja reklámozni. Ezért aztán érdemes volt áldozni... Az Amerikai Magyar Református Egyesület március 30-án bankettet rendezett a washingtoni Csikós-étteremben a tavaszi igazgatósági ülés alkalmából, az országból összegyűlt igazgatósági tagok tiszteletére. A banketten megjelent Könnyű Ernő képviselő is, aki szívélyes beszéddel válaszolt Nt, Bertalan Imre AMRE-elnök üdvözlő szavaira. A kongresszusi képviselő beszélt terveiről, amikkel segíteni próbál az erdélyi magyarság sorsán, elsősorban a legnagyobb vámkedvezmény felfüggesztésével, mert ez érinti legsúlyosabban Ceausescu emberi jogokat elnyomó barbár rendszerét. Képviselő társaival azon lesz, hogy amig lényeges javulás nem mutatkozik a romániai magyarok életében, Ceausescu ne részesülhessen semmilyen amerikai kiváltságban. Szavait igy fejezte ben: "Az amerikai magyarok karja kivánok lenni a Kongresszusban" - és ezzel nagy tapsot aratott. A megjelentek hosszan ünnepelték Könnyű Ernőt, a tt t képviselőnket. # Az idei Március Idusát a szokottnál ■ nagyobb fénnyel ünnepelte meg az e- migráció. Helyszűke miatt nem áll módunkban minden amerikai helyi ünnepségről beszámolni, csak legkiemelkedőbbekről tehetünk itt emlitést, azokról is csak egy-egy tőmondatban. Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában, a katolikusok a Szt. Domonkos templom nagytermében gyűltek össze március 15-én. A reformátusok, a Wesley Theological Seminary kápolnájában 22-én emlékeztek meg az évfordulóról . New York városában több ünnepséget is rendeztek március 15 tiszteletére. Az egyiknek vendégszónoka Könnyű Ernő kongresszusi képviselő volt, akinek kitűnő beszédét szinte minden mondatánál megtapsolta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. A második ünnepség érdekessége David Funderburk volt bukaresti USA-nagykövet ünnepi beszéde volt. A harmadikat a Magyar Szabadság- harcos (Nemzetőr) Világszövetség rendezte. A pittsburghi Magyar Házba Ft. Kiss Barnabást, a Katolikus Magyarok Vasárnapja szerkesztőjét hivták meg ünnepi szónoknak, mig a Youngstowni Magyar Nagybizottság ünnepségén Pásztor László, az AMOSz IB-elnöke volt az ünnepi szónok. A Miamiban rendezett márciusi megemlékezésnek a szónoka vitéz Serényi István, a magyar emigráció világhírű távgyalogló bajnoka volt. E fellépésének érdekessége, hogy ez alkalommal mondta emigrációs élete harmincadik ünnepi beszédét.
