Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József „ Főmunkatárs: Stirling György Évi előfizetési di j : 13 US-dollár Nyugdíjtól élőknek: 11 US-dollár Külföldre: 14 US-dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét.Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.A szükséges javítás jogát fenntartjuk. 2.oldal______________________________ Dr. k Endrcy Antal Ötvenhat emlékezete 1956. jelentőségét egy mondatban igy fogalmazhatjuk meg: - Harminc évvel ezelőtt a nemzeti megsemmisüléssel fenyegetett magyar nép, vezetők és központi irányítás nélkül, általános felkeléssel felszámolta az elnyomó rendszert és országában helyreállította a szabadságot. A tiszavirág-sorsában is történelem formáló nagy magyar újjászületés hősei mind névtelenek voltak. Munkások, diákok, parasztok, értelmiségiek: a nemzet halált me gvető elszántsága pár napra a felszínre vetette őket, azután eltűntek megint az élet útvesztőiben. Kiki ment a maga sorsa szerint: ki halálvonatokon Szibériába, ki Nyugat cifra nyomorúságába. Sokezren ott hevertek vérbefagyva Budapest és más magyar városok utcáin, kihűlt kezükben is szorongatva a fegyvert, mellyel utolsó leheletükig harcoltak nemzetük szabadságáért. A nyugati világ csak bambán nézte egy nemzet elvérzését a zsarnokság talpa a- latt, s bár egyhangú szavakban nem volt hiány, a tettek elmaradtak. A bátor magyar fáklya, melynek lángja már-már felgyújtotta a szovjet birodalmat, magára hagyva kihunyt. A fény, mely az egész emberiség számára megvilágította a tisztább és igazabb jövőbe vezető utat, kialudt. Az utolsó történelmi lehetőség, hogy az emberiség a világkommunizmus pestisétől atomháború nélkül megszabaduljon, kihasználatlanul maradt. Nem az Isten a- karta igy, hanem az emberek, bár jórava- ló restségből fakadt végzetes mulasztásuk szörnyű következményeit nem voltak képesek felmérni. Azóta eltelt harminc esztendő, a nagy nemzeti felkelés hősei névtelen sírban nyugszanak, vagy deres fejjel eszik a hontalanság keserű kenyerét szerte a világban. Vannak talán köztük, akik már meg is feledkeztek huszonöt év előtti nagy fellángolásukról, életük múló epizódjának tekintve azt. Akik a rabhazában maradtak, le is tagadják talán, hogy az "ellenforradalomban" résztvettek, élve "ahogy lehet", az "ez van" elve alapján. Az emigráció azonban megáll ezekben a napokban, és emlékszik. Ötvenhat jelentőségét és hősei történelmi szerepét nem a pillanatnyi bukás dönti el. Ha majd a történészek egy jövendő, tisztább korban felmérik az ötvenhatos magyar szabadságharcot, fordulópontnak fogják tekinteni a modern emberiség történelmében. Ötvenhatban a magyarság korát megelőzve - és ezért borzasztó árat fizetve - kijelölte az egész emberiség számára azt az emberi magatartást és azokat az alapelveket, melyek egyedül képesek a földgolyó népét az emberibb, boldogabb, egészségesebb jövőbe elvezetni. Ötvenhat eszméi valóban forradalmiak voltak, sokkal forradalmiak, mint az 1789-es francia, vagy az 1917-es orosz forradalmaké. De ötvenhat forradalma tiszta megváltó forradalom volt, nem pusztító és lealacsonyító, mint az előbbiek. Ötvenhat eszméit a szovjet páncélosok ezrei sem tudták megsemmisíteni. Tovább élnek azok és élesztik a jövő emberiség kenyerét. A szovjet zsarnoksággal bátran szembenéző lengyel nép ma ötvenhat eszméiből táplálkozik. A Szovjetunió sok elnyomott népe, mely a föld alatt, sőt lassan a napfényen is elkezd már mozgolódni, örvenhat eszményeire emlékezik. Ötvenhat szelleme ma is él a világban, él, buzdít és éltet és nagy tettekre ösztönöz. Mi pedig, ötvenhat népe, kicsiny magyar nép, ne csüggedjünk. Az Isten malmai már őrlik a rabság bilincseit, egyre gyorsabban őrlik, és nemsoká lehullanak azok. Ha majd nemzetünk Isten akarata szerint visszanyeri régi szabadságát, ötvenhat mély, tiszta forrásából fogunk e- rőt meríteni, hogy jobb, emberibb, magya- rabb országot építsünk a Kárpátok alatt. I986.október DUTKA ÁKOS: EMBER ÉS MAGYAR Ady kérdezte sorsa éjjelén: Lehet-e az ember, ember és magyar? Feleltek ti bátor, szent fiuk Lássuk:A világ most velünk mit akar? Vagyunk egy szálig elszánt emberek Kiket tiporni tovább nem lehet Ha kell még én is veletek halok Ha engedtek Ti szent fiatalok. Öt nap, s öt véres, szörnyű éjszaka A csillagokba irta szentelt nevetek. Köszönöm néktek drága, szent fiuk, hogy visszadtátok a csüggedő hitet S a barrikádok hunyó szent sugarinál Adynak kiálltsuk szabadon ma már Mit az Ég falára vérrel irtatok Emberek vagyunk, újra magyarok. Magyar Ifjúság, 1956. nov. 3. Amerikai Magyar Értesítő
