Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
10. oldal Amerikai Magyar Értesitő ma a radikális baloldal valamennyi árnyalatával találkozunk berkeinkben, ahol az idősebbek jórészt a köpönyegforgató megalkuvók jellemtelenségével szolgálják a kommunista terror-uralom érdekeit. Akad pl. müparaszt populistánk is, aki a háború alatt még az Eckhardt Tibor-féle revizionista ébredő magyarok nótáját fújta a pesti aszfalton. Ma persze, a "fémjelzett demokraták" tógájában tetszeleg a statusquo mellett Münchenben. A nyugati jólétet élvező és az Euro- kommunisták szekerét toló un. bevándoroltak elvtársi megnyilatkozásairól itt is, ott is felbukkanó, majd hirtelen letűnő férclapcskákban olvashatunk. Velük szemben a háborús idők politikai menekültjeinek meggyőződését könyvtárak mélyén kell felkutatnunk. Ezért helyénvaló és kétszeresen tanulságos Szántó Miklósi Az amerikai magyarság a második világháború során c. Írásából ("Kincses Kalendárium 1985") idézni: Az Eckhardt-féle New York-i mozgalom programját igy határozta meg Borsi Kerekes György: "Magyarország nem térhetvén ki a tengelyhatalmak közötti szerző dés aláírása elől, elvesztette szabad cselekvőképességét. A Szövetség kötelessége mozgalmat indítani az USA-ban a független Magyarország fennmaradásáért. A Szövetségnek nincs szándékában ideológiát vagy kormányformát profé tiálni Magyar- ország felé: MI CSAK NEM AKARUNK MÁSODIK TRIANONT! MAGYAR ÉS TISZTA KERESZTÉNY RENDEZÉST AKARUNK a Duna mellett és NEM akarunk forradalmat, sem Amerikában, sem otthon. A jelenlegi magyar kormány KÉNY* SZER ALATT CSELEKEDETT. A belső szociális átalakulás szükséges, de az nem az amerikai magyarok ügye. " "Eckhardt Göndör lapjának, 'A hitle- rizmust ki kell irtani’ cim alatt nyilatkozott és abban megtagadta huszonkét éves politikai múltját. A nyilatkozat a lap 1941. október 4.-1 számában jelent meg a címoldalon." Dicsérettel nyugtázhatjuk a negyven év előtti, templomépitő amerikai magyarság kiállását a határre- vizió mellett (idézet Szántó M.-fcól): "Az amerikai külügyi levéltár felszabadított anyagából nemrég előkerült egy a- merikai hírszerző szervezet, a OSS által készített memorandum az amerikai magyarságról. Dátuma: 1943. július 6. Szerzője azt írja, hogy az amerikai magyarság soraiban erős a nacionalizmus: a határok ügye mindennél előbbre való számukra. A többség véleménye szerint Horthy német nyomásra cselekedett."(Kiemelések tőlem!) Eckhardt Tibor tehát - akárcsak Szabó Dezső - kezdetben szélsőjobboldali vizeken evezett és elszánt támogatója volt a Horthy-Bethlen-féle megújulásnak. Ellenzéki politikája miatt sem érte sérelem, hiszen az ő családja sem panaszkod1985. május hatott Horthy Magyarországára, amelynek jóval többet köszönhet mint Amerikának. Ferenc fivére a Pázmány Péter Tud.egyetem jogi karán adott elő, Sándor pedig a bölcsészeti karon a francia nyelv tanára volt. Egyébként a "lakkcipős kisgazda" sorsára jutott a vele kb. egyidó- ben disszidált Bartók Béla zeneszerző is, aki naivul azt hitte, hogy - mint egykor Kossuth Lajost - őt is tárt karokkal várják majd Amerikában és zsebeit dollárokkal tömködik tele. Csalódott tehát Amerikában és örömmel tért volna vissza Horthyék szidalmazott rendszerébe, amelytől az anyagi jólétet biztosító akadémiai katedráját kapta. 1944. aug. 22.-i levelében visszatér az örökös refrén: "bárcsak már vége volna ennek a száműzetésnek." "Ha már mindenhol rossz, legjobb otthon", panaszolta egy másik levelében, de a háborús akadályok, később betegsége, illetve korai halála miatt nem térhetett vissza budai villájába. A politikai összehasonlítás és a negyvenéves magyarirtás mellett az évforduló alkalmával a gazdasági és tudományos mérleg felállítása is a kommunista rendszer kudarcát árulja el. Amig az aránylag rövid Horthy-korszakban Szent-Györ- gyi A. otthon és néhány akkori magyar iskolai végzettségű tudós külföldre kerülve szerzett világhírt Nobel-dijával, addig a kétszer annyi ideig tartó kommunista korszak egyetlen magyar Nobel- di jast sem produkált. Március Idusa Pittsburghban Az idén március 17.-én gyűlt össze a város magyarsága március 15 megünneplésére. Az ünnepély előtt a rendes évi közgyűlés és uj vezetőség választására került sor. A műsort jó hozzáértéssel Kőrösmeme- zey Sándor, a Nagybizottság titkára vezette le. Három magyar lekipásztor is jelen voltjNt. Novák Miklós ref. esperes nagybizottsági elnök mondotta a megnyitó beszédet. Ft. Bolváry Pál, a r. k. templom plébánosa, imájával nyitotta meg az ünnepséget. Msgr. Sereghy Bazil g.k. egyházfő, a megszokott helyén a közönség soraiban foglalt helyet. Harkay Róbert, a new yorki Magyar Ház elnöke volt az ünnepi szónok, akit sok elismerő tapssal fogadott a közönség. Nagy zenei hozzáértéssel szerepelt a város kedvelt művésze, Domos Árpád és kedvenc énekese, Sztipkovits Ilona. Pittsburgh magyarságának legújabb gyöngyszeme: Mécs Éva előadómüvésznő a Nemzeti dalt szavalta el. Kerékgyártó Borika hosszú versét a közönség mint mindig, most is nagy tapssal köszönte meg.
