Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
1985. május Amerikai Magyar Értesítő 11.oldal A borzalmak könyve: “Tíz év a vörös pokolban” Közhely, amikor egy könyvre azt mondják: olyan érdekes, hogy nem lehet letenni: Ha azonban a "Tiz év a vörös pokolban" cimü visszaemlékezést jellemezzük igy, egyáltalán nem tulzunk. A könyv messze kiemelkedik azok sorából, melyek a rettenetes bolsevista közállapotokról, a szovjet élet megannyi szörnyűségéről szólnak. Jónéhány ilyen beszámolót olvastam már életemben, otthon is, a Horthy- korszakban. A legutóbbi években Szolzse- nyitzin megdöbbentő Írásaitól kapott hideglelést a szovjet viszonyokat mindeddig elképzelni sem tudó nyugati társadalom, de ez a könyv még a nagy orosz e- migráns iró által kötetekbe gyűjtött borzalmaknál is kegyetlenebb képet fest a kommunizmusról. Ennek titkai: az összes eddig olvasott leleplező könyvet orosz irta, de a "Tiz év a vörös pokolban" szerzője kívülről, nyugatról került a Szovjetunióba és jutott abba a helyzetbe, hogy töviről-hegyire megismerjen mindent, ami a "munkások első államában" a társadalom különböző szintjein történik. A legmagasabb pártkörökben éppúgy, mint a gyárakban, az erdőgazdaságokban, a kolhozokban, vagy a kényszermunkatáborokban, meg a GPU hírhedt börtöneiben. Mert Albrecht Károly - azaz Kari Albrecht - német volt és a huszas évek e- lején, erdőmérnöki tanulmányainak befejezése után - saját jószántából - ment a Szovjetunióba. Akkor még lelkes és meggyőződéses komminsta volt, és a ver- saillesi béke utáni korszak gazdasági gondjaival küzdő Németországból azért települt át - a párt segítségével - Moszkvába, mert akkor ott lámpással keresték a jó külföldi szakembereket és Albrechtét nagy célok vezették: nemcsak egzisztenciát akart teremteni a Szovjetben, hanem fütötte a lelkesedés is, hogy hozzájárulhat a kommunista paradicsomot megvalósító ifjú szovjet állam felépítéséhez gazdaságának fejlesztéséhez. - Ismétlem: ez a könyv azért más, mint Szolzsenitzin és elődei könyvei, mert szerzője nem orosz. Az orosz ember sajátosságai közé tartozik a tűrés: a sokévszázados cári elnyomás alatt annyira megszokta már a muzsik a hatalom önkényeskedéseit, hogy a bolsevizmus terrorját is megadással viseli. A szláv lélekben nincs hajlam a lázadásra a felsőbb- ség ellen s ezért nézi más szemmel a németországi születésű,nyugati nevelésű Albrecht Károly a sztálini diktatúrát, mint pld. egy Szolzsenyitzin. - Húsz valahány éves, amikor a Szovjetunióba került, tele idealizmussal és tettvággyal. A legfelsőbb szovjet vezetés tagjai fogadják barátságukba és bejáratos a Kremlbe is. Magas megbízatásokkal és fontos feladatokkal küldik az ország különböző vidékeire, főleg az erdőgazdaságok helyzetének tanulmányozására és a termelés megszervezésére. Ezen utjai a- latt Albrecht Károly megismeri az egyszerű szovjet polgár, a gyári munkás, a paraszt életét, látja a kegyetlen terrort és a szörnyű nyomort. És mivel morálja erősebb kommunista meggyőződésénél, hamar kiábrándul. Megpróbál segíteni a szerencsétleneken: a kényszermunkatáborokban uralkodó állapotokról jelentéseket ir a felsőbb szervekhez és személyesen is igyekszik eljárni befolyásos barátainál. A GPU - melynek mindenütt vannak besúgói - természetesen mindent megtud és figyelni kezdi. Gyűlnek ellene az adatok, s végül lecsapnak rá. Végigjárja a GPU-börtönök poklát, embertelen szenvedéseken megy át. Orosz barátai, hajdani pártfogói sorra elfordulnak tőle - maguk is meg vannak fölemlítve -, mig végül a német követség lép közbe érdekében. Hosszú diplomáciai hu- za-vona után - közvetlenül a halálos i- télet végrehajtása előtt - sikerül kiszabadulnia és elhagyhatja a Szovjetuniót.- A könyvet - amelyet 1939-ben Magyarországon már egyszer kiadtak - s most Ausztráliában ujranyomták - el kell olvasni! Befejezésül hadd idézzem a könyv utolsó sorait: "1934. április elsején keserű érzések közepette léptem át a szovjet határt. Arra az első határátlépésre gondoltam, amikor szinte pontosan tiz évvel ezelőtt lelkesen megérkeztem a Szovjetbe. Annakidején a lekesedni kész ifjúság hite égett bennem és otthont reméltem találni a "minden dolgozók hazájában". Most tiz év után más gondolatok foglalkoztattak. Tudtam, hogy a bolsevizmus nem a szocializmus megválósitásaj hanem árulás a szocializmus ellen. Es tudtam azt is, hogy sokmindent jóvá kell tennem. Ez a könyv is azért született meg, hogy jóvátétel lehessen." Ezek a kiábrándult kum- munista zárszavai. Tanulságosak és megszívlelendők. A könyv kapható az Értesítő Könyvosztályán. Ára 10.- dollár és egy dollár postaköltség. q Cv LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT : A washingtoni Mindszenty Társaság emlékünnepély keretében emlékezett meg Mindszenty bíboros halálának tizedik évfordulójáról április 21-én. Ismertetésére visszatérünk.
