Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
Ezekből a nép csak egy töredék hasznát élvezi: a nagyobbik részből a rendszer e- rősiti a maga hatalmát, a kommunizmus haszonélvezői és a vezetők szűk klikkje sze di le a fölét, sőt az sincs kizárva,hogy a Nyugat "fenyegetését" állandóan szajkózó rendszer védelmi (?) fegyverek gyártására, vagy beszerzésére költi a népjólét emelésére, a gazdaságfejlesztésre kapott nyugati hiteleket. Akkor aztán az a fui- csa helyzet áll elő, hogy az amerikai a- dófizetők pénzén fokozódik a kommunista tábor fegyveres ereje...Mint amerikai a- dófizető polgár, én a magam részéről tiltakozom azellen, hogy az én dollárjaimból akár csak egyetlen puskával is gyara- pithassa arzenálját a Kádár-rendszer. Szentpéteryt nem zavarja ez a lehetőség. 0 köti az ebet a karóhoz, hogy igenis adni kell kölcsönt, hitelt, segélyt, mindent a Magyar Népköztársaságnak,mert azokkal 1./ idegesítjük Gorbacsovot és 2./ aláaknázzuk a kommunizmust. De ezt maga sem gondolja komolyan. Viszont éppen ezzel, igy segit. Kinek? Na vajon kinek? . . . ☆ Egyébként Szentpétery el van maradva egy emigrációs brosúrával. A nemzeti e- migráció országos egyesületeinek nagy többsége - és az ezekkel rokonszenvező emigráns sajtó - már többször is leszögezte álláspontját ebben a valóban kényes - "kontroverziális - kérdésben. Konkrét eset kapcsán - az első hitelfolyósítások idején - született az a közös határozat, hogy az emigráció elvileg nem ellenzi - a magyar nép helyzetének javítása reményében nem ellenezheti - a nyugati kölcsönök folyósítását, de csak abban az esetben tartja helyesnek azokat, ha az minden esetben politikai feltételhez vannak kötve. Amennyiben Kádárék teljesítik azokat - több szabadságot adnak a magyar népnek, lazítanak a politikai megkötöttségeken, engedékenyebbek lesznek a kiutazások, kivándorlások kérdésében, stb. stb.akkor mehet. Különben nem. Az Egyesült Államoknak mindig konkrét feltételeket kell szabnia: ha azokat teljesítik, vagy legalábbis garantálják teljesítésüket Kádárék, akkor részesülhetnek a kölcsönök áldásaiban. Feltétel nélküli kölcsönadás a kommunizmus segítése, politikai feltételekhez kötve viszont a nép segítése. Természetesen módjával, egybi- zonyos észszerű határig. Mert a kommunizmus elleni harc szempontjait soha nem szabad mellőzni. Szentpétery nem gondol harcra. Miért is gondolna? 0 legfeljebb a reakciósokat gyűlöli, a hazai rendszerre egészen más érzésekkel gondol. Rá természetesen nem kötelező a nemzeti emigráció közös határozata: itt demokráciában élünk, mindenki szabadon dönt arról, kit és mit támogat. De ha Szentpétery nem is tartja szükségesnek a politikai feltételeket, legalább ne pont akkor fejtsen ki agitációt a hazai rendszer pénzügyi támogatására, ami- -kor otthon fokozódik az ellenzékiekre nehezedő nyomás, lásd pld. a Demszky- és a Krassó-ügyet. Ezekről hallott-e már Szentpétery és vajon nem tartja-e visszatetszőnek, hogy éppen ebben a politikai légkörben rugtat ki .a porondra, lándzsát törni Kádárék támogatása mellett?... No vajon ki kinek segit? Nekem az az érzésem, hogy nem Crane képviselő segit - akar segíteni - Gorbacsovnak, hanem kicsit fordítva van a dolog: ő éppen abban akar segíteni az elnyomott népeknek, hogy mielőbb megszabaduljanak a bolsevizmustól. És kinek segit - akár segíteni - Szentpétery? Az olvasóra bízzuk a kérdés megválaszolását. A helyes válaszok beküldői közt a szerkesztőség nyereménytárgyakat sorsol ki. Csak egy kérdés marad nyitva: vajon Szentpétery a saját szakállára vállalkozott erre a körmönfontan kieszelt a- gitációra,^ vagy?.. .Meggyőződésem, hogy erre is fény derül majd. Mint előbb-utóbb mindenre... A WASHINGTONI MAGYARSÁG március 10-én, vasárnap délután ^ ó- rai kezdettel emlékezett meg Március Idusáról. A bevezető imát Nt. Bertalan Imre, az ünnepi beszédet dr. Wagner Ferenc mondta. A műsor, melyet a Bátori József cserkészcsapat szolgáltatott, a Himnusz hangjaival zárult. A műsort Altorjay Sándor vezette le. lír HAJDÚ NÉMETH LAJOS; volt Országgyűlési képviselő, az Amerikai Magyar Republikánus Szövetség alapitó tagja és nyolc éven át volt országos elnöke, hosszú szenvedés után, március 25-én 75 éves korában elhunyt. A temetési gyászmisét a New Bruns- wick-i Szent László templomban Ft. Füzér Julián atya celebrálta és megható szavakkal búcsúztatta az emigráció e- gyik kiváló vezetőjét. Feleségén kívül négy felnőtt házas fia és 16 unokája gyászolják sok száz barátjával együtt itt Amerikában és az Óhazában. Mint közéleti férfi mindig becsülettel és bátran küzdött a megalkuvás ellen. 19^7-ben menekülnie kellett. Tudta, hogy a szabad világban többet tehet elnyomott népéért. Ezért az emigrációban sem szűnt meg dolgozni nagyon szeretett magyar fajtájáért.
