Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
1985. május Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal ■biztosítéka: az a bizonyos társadalmi kompromisszum. Aminek lényege: én hagylak téged boldogulni, de te nem szólsz bele a politikába, pártunk és kormányunk ügyeibe. De ez a társadalmi kompromisszum csak ott szuperál, ahol jólét - legalábbis bizonyos fokú jólét - van. És ezt biztosítják a nyugati dollárhitelek. Ami nélkül a magyarországi gazdasági rendszer már régesrég összeomlott, csődbejutott volna. Mint ahogy csődbejutott (még a kölcsönök ellenére is) Lengyelországban és remélem azt nem akarja Szentpétery állítani, hogy a lengyelek ellenállása nem fokozódik napról-napra és hogy a rendszer nem járatta le magát tökéletesen a nép szemében. Lengyelország nem kummunista mintaország, nem kirakat, mint Magyarország. . .És a kommunizmus reklámjává épp a nyugati kölcsönök tették hazánkat. Ezt a- karja Szentpétery még fokozni? Üres hassal nem lehet Himnuszt énekelni - mondta Szabó Dezső. És ez áll az In- ternacionáléra is. Üres hassal azt sem lehet énekelni. És nem lehet lelkesedni. Csak tele gyomorral. ☆ Tévedés ne essék: senki sem akarja közülünk, hogy - a "minél rosszabb otthon, annál jobb" tétéi alapján - Magyarországon éhinség, vagy a Rákosi-rémkorszak nyomora sanyargassa és a nép - köztünk barátaink, rokonaink, ismerőseink - újra megismerjék a nélkülözéseket. Nem. De azt sem akarhatjuk, hogy a nyugati bankárok nyakló nélkül küldözgetett dollármilliói az idők végezetéig megtámogassák és életben tartsák a bolsevista diktatúrát. És amikor bajba van, mindig segitsék talpra- állni, mint ahogy pld. a Hammer-féle szuperhasznos hülyék 1919 után segítették megerősödni a szovjet rendszert. Mely áldozatos nyugati pártfogók nélkül már talán régesrég a tönk szélére jutott volna. S tán már el is tűnt volna a történelem süllyesztőjében. Abban sincs igaza Szentpéterynek, hogy Gorbacsovéknak fejfájást okoz, mert Magyarország nyugati hitelekből fejleszti gazdaságát és tartja egyensúlyban gazdasági életét. Ha ez bárkit is idegesítene a Kremlben, a függőségi viszony és a fegyelem olyan, hogy egyetlen telefonnal letilthatnák az egész kölcsönösdit a Moszkva-Budapest közti "forró dróton". Vagy Kádárt magukhoz rendelnék a "presidium" fejesei (mint Rákosival_tették annakidején) és megtiltanák neki, hogy szó- baálljon a nyugati bankárokkal. Mint Ráhagy megtiltották az Olimpián való részvételt, meghiúsították Reagan elnök budapesti látogatását, stb. stb. Micsoda na- ivság azt képzelni, hogy a Varsói Szerződésen és a KGST Szervezetén belül más is történhet, mint amit Moszkva jónak lát, helyesnek és (a maga számára is) hasznosnak tart? Magyarország nyugati hitelügyletei nem Moszkva ellenére történnek, hanem éppen ellenkezőleg: Moszkva pártfogó jóváhagyásával. A KGST-n belül különféle szerepek jutnak az egyes tagországoknak. Románia a külpolitikában "önálló" (olyan kapcsolatokat tart melegen, pld. Izrael felé, amire Moszkvának valamilyen oknál fogva nincs módja), Magyarország, a kommunista mintaállam pedig olyan gazdasági lehetőségeket aknáz ki, melyek Moszkva előtt el vannak zárva. Magyarország a kisajtó, a- min keresztül a nyugati tőke be tud áram- lani a Vasfüggöny mögé és - közvetve,vagy közvetlenül - Moszkvában is érezteti hatását. Közvetve föltétlenül hasznos a Kreml számára, ha jólét van Magyarországon, mert nem kell tartania egy újabb forradalomtól és egy följavult, eredményesen termelő magyar gazdaság sokmindennel képes ellátni az örökösen áruhiánynyal küzdő szovjet piacot (és többet is lehet elzabrálni a magyaroktól, ha van miből...). De én azért sem tenném a tűzbe a kezemet, hogy suba alatt végrehajtott banktranzakciók által Moszkva nem részesedik-e időnként a nyugati hitelekből? Esetleg az áruhitelből magyar üzletemberek révén beszerzett uj nyugati szerszámgépek, komputerek vagy híradástechnikai eszközök kirakásáról is "megfeledkeznek" Magyarországon és a szállítmány részben vagy egészben átgördül Csapnál a keleti határon, hogy a konténerek szélesvágány u pályán folytassák útjukat az Ural felé. Tudom, tudom: a nyugati tőkések keményen ellenőrzik, hová megy a pénzük és mire fordítják azt, de a kommunizmusban semmi sem lehetetlen. A kommunistáknak nagy gyakorlatuk van a nyugatiak becsapásában, félrevezetésében. Ami nem is csoda: a nyugatiak többé-kevésbé korrektül gondolkoznak és jóhiszemüek, a kommunistáknak pedig nincsenek gátlásaik. Lenin is azt tanította már, hogy a kapitalistákat becsapni nem bűn, sőt érdem. ☆ Szentpétery az emigrációt akarja becsapni, de aligha fog sikerülni. A Crane- féle törvényjavaslatot igyekszik megfúrni és ezt oly trükkösen teszi, hogy azt a látszatot kelti, mintha annak megszavazása az oroszoknak kedvezne. Ettől a húzástól azt reméli: az emigráció szivvel-lé- lekkel küzd majd a törvényjavaslat ellen, hiszen ki akar a "reakciósok" közül szi- vességet tenni vagy éppen örömet okozni Gorbacsovnak? S ő éppen azt akarja, hogy "megöljék" a közismerten antikommunista (de rövidlátó) Crane képviselő törvény- javaslatát, mert akkor továbbra sem lesz akadálya, hogy Kádárék duskálkodhassanak a kapitalisták küldözgette dollárokban.
