Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

Amerikai Magyar crtesitö 9.oldal 1985. február KÖNNYŰ LÁSZLÓ La Popessa — "A női pápa" — A feministák örülhetnek. XII. Piusnak, korunk egyik legnagyobb pápájának n5i ta­nácsadója, titkára, gondozója, társalko­dója volt. Pascalina nővér, családi ne­vén Josephine Lehnert 1894-ben született Eberberg, Bajorországban földműves szü­lőktől. Elemi iskolái után felvették a Szentkereszt Tanitórend apácái, tanulói, növendékei közé. A fegyelem szigorú volt: korai kelés, egyszerű életrend, lemondás a felesleges ételről, italról, divatról, Rövidrevágott haj, hosszú fekete habitus és magány, elmélkedés, imádság. Alá kel­lett vetni magát az ujoncmesternő és az apácafőnöknő szigorú szabályainak. Ahogy elnyerte a tanitónői és ápolónői kikép­zését» készen volt az örök fogadalom le­tételére: az örökös szegénységre* szüzes­ségre és engedelmességre. Nagy keresztet akasztottak a nyakába és uj nevet kapott. Husvétról (Paschal)) Pascalinának nevez­ték el és beosztották a Stella Maris (Tengerek csillaga) nevű svájci üdülőház­hoz, hol a beteg papok várták felgyógyu­lásukat. Kellő bevezetés után Pascalina nővér ápolónői beosztást kapott. Ebbe az üdülőházba érkezett 1917-ben egy 4l éves vatikáni diplomata, Euginio Pacelli érsek, a teljes szellemi és fi­zikai kimerültség tüneteivel. Ottléte a- latt XV. Benedek pápa Pacelli érseket né­metországi apostoli nunciusnak nevezte ki. A vatikáni diplomata alkalmas apácát keresett müncheni nunciaturája háztartá­sának vezetésére. A főnöknő Pascalina nő­vért ajánlotta és ezzel a kocka el volt vetve. Az inteligens Pascalina nővér úgy Mün­chenben, mint Berlinben nemcsak mint ház­vezető vált be, de mint fogadás szervező, rendező és társalgó is. Előkelő ismeret­ségeket és népszerűséget szerzett. Amikor pedig Pacelli érsek vatikáni államtitkár­rá és biborossá lett, alkalmazottját ma­gával vitte Rómába is. Akkor már olyan nélkülözhetetlenné vált, hogy a papok megrökönyödésére, mint titkárnő Íróasz­talt kapott az államtitkár előszobájában. Ott lakott a pápa lakosztályában, felü­gyelt háztartására, étkezésére, egészsé­gére és időbeosztására. Közben az állam­titkár bizalmas tanácsadója lett. Mikor elérkezett a pápaválasztás ideje, ápoló­nőjét Pacelli bíboros bevitte magával a conclávéba is. Mikor pedig a bíborosok választása éppen Pacellire esett, az a jelölést csak titkárnőjének könyörgésére fogadta el. Pacelli megválasztásával Pascalina szerepe óriásit nőtt. Mint háztartásve­zető, tanácsadó, titkárnő állandóan a pá­pa közelében tartózkodott. 6 szabta meg, hogy ki mikor juthat a Szentatya elé. Ha úgy találta, hogy XII. Pius túl volt ter­helve, vagy hogy a törékeny ember nem jól érezte magát, akkor rangra való tekintet nélkül senkit sem engedett hozzá. Emiatt nagyon sok kellemetlensége volt a bíboro­sok testületével, különösen az erőszakos francia Tisserant bíborossal, aki állan­dóan szította az elégedetlenséget a női befolyás ellen. (A "női pápa" gúnynév is tőle származott.) Persze, akik ismerték XII. Pius azketikus életét, azok tudták, hogy a pápa felül áll ezeken a gyanakvá­sokon, de Pascalina sokat szenvedett e- gyesek pletykázása miatt. Mégis több, mint 40 évig vállalta kivételes szerepét XII. Pius háztartásában. Nemcsak, hogy együtt étkezett, imádkozott, beszélgetett, sétált, autózott a pápával, hanem együtt szenvedett is, mikor beteg volt, amikor lelki problémák gyötörték a háború és bom­bázások miatt. Pascalina tanácsaival se­gítette a Szentatyát a Hitlerrel, Musso- linivel, Roosevelttel való tárgyalások so­rán. A zsidó menekültek befogadása érdeké­ben. Kapcsolatot tartott Spellman bíboros­sal, aki a pápa egyik legjobb barátjának bizonyult. Sőt egyházi ügyekben is kikér­te a pápa véleményét. Része volt a Szűz Mária mennybevitele dogmájának, több en- ciklikának és szentbeszédnek előkészíté­sében. A pápa magányos ember volt, nem nagyon bízott az olasz bíborosokban. A legfontosabb pozíciókat német származásu- akkal töltötte be. Pascalina nővér befo­lyását sejtik abban is, hogy XII. Pius volt az első pápa, aki megkezdte a bibo- rostestület valóban nemzetközi kiszélesí­tését. Bár Pascalina rajongásig hűséges volt a Szentatyához, önálló véleményei miatt néha össze is ütközött vele, de mindig megbékélt és engedelmeskedett. Végignézte a pápa halálát, megérte tes­te bomlásának megindulását is, de még sem szűnt meg életszentségét hirdetni és XII. Pius szenttéavatását sürgetni. A pápa halála után Tisserant termé­szetesen rögtön elbocsájtotta az álta­la gyűlölt Pascalinát, aki egyenlőre visszament svájcba. VI. Pál uralkodása alatt azonban ismét visszatért Rómába és XII. Pius barátainak segítségével egy női otthont létesített az örök vá­rosban az özvegyasszonyok és magános nők részére. A katolikus feministák Pascalina szerepében a női társpápaság­ról beszélnek. Ha ez teljességében nem is felel meg a valóságnak, kétségtelen, hogy Pascalina a történelemben azokhoz a nagyasszonyokhoz tartozik, akik ener­giájukkal, inteligenciájukkái, gyengéd­ségükkel és szeretetükkel nagyban hoz­zájárultak a nagy férfiak sikereinek kialakításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom