Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-11-01 / 11. szám
1985. november Amerikai Magyar Értesítő 3.oldal merényleteinek, mert a szovjet támadás veszélye dajkamese és a szabad országokra éhes vörös hadsereget egyszerűen ki lehet diskurálni Európából? Menjenek "enyhülni" Afganisztánba e- zek a "békefuvolások", de ne itt próbálják aláaknázni Európa védelmét és az áldozatokra mindig kész magyar politikai emigrációt. Mert az európai kultúrát védők türelme lassan elfogy és az Angliában élősködő szovjet kémek kirúgása u- tán következnek a többiek is. Nem csak az a kém, aki titkos iratokat fényképez le és adja el azokat az ellenséges hatalomnak, hanem az is, aki az európai kultúra ellenségeinek szellemében szervez, irányit, agitál és prédikál. Ugyanazon erők rángatják dróton mézesmadzagot himbáló bábuikat, akik terroristákat finanszíroznak és bombamerényieteket szerveznek az amerikai hadsereg ellen. Nem estek fejre az angolok, francia, nyugat-német és amerikai kémel- háritó szervek sem és nagyon jól tudják hogy minden Kelet-Németországból, Budapestről, Prágából és Szófiából idesugár- zott erő forrása Moszkvában van. Ettől függetlenül, a Szentatya azért nevezte ki Dr. Irányi Lászlót az emigráció püspökévé, hogy végre elszakítsa papjainkat Lékai bíborostól és a mögötte álló szovjet KGB-Egyházügyi Hivataltól. Az otthoni anyanyelvi konferenciák védnökségét elfogadni, oda üdvözlő leveleket Írni, nyilt lázadás II. János Pál pápa ellen. Mert csak a római pápa tárgyalhat kommunista államokkal az egyház nevében és amig őt nem engedik be Magyar- országra, addig ne "anyanyelvi-konfe- renciázzanak" olyan papok, kiknek a nemzetközi politikához halvány fogalmuk sincsen. Mifajta anyanyelvet akarnak védeni a magyarországi kulturfelelősök? Több turista panaszkodik, hogy Budapesten alig lehet valakivel szóba állni, annyira leal jásították nyelvünket a pártiskolák "néptanítói". Káromkodás és trágár szavak nélkül - szovjet mintára -, már nem tudnak egy mondatot sem összeállítani. Kezdjék el odahaza az anyanyelvi oktatást és tanítsák meg az "agitprop-kádereket" a "téeszcsé-patronálókat" a "kom- szomol-pionirokat" a "fusizó-gebinese- ket" a "veterán-partizánokat" és hasonló szörnyetegeiket magyarul. Szórvány magyarok meg ők maguk, kiket a Szovjetunió kiképző táboraiból szórtak szerencsétlen népünk nyakába. Mi nem szorulunk itt sem kádárista történelemre, sem ruszkiból magyarosított nyelvtanitokra, sem leninista vallásoktatásra. Az itteni papoknak viszont ajánlom Mindszenty körlevelét, amit letartóztatása előtt irt: "A helytállás térén a peldaadásra mindenkit megelőzően a papok, a szerzetesek és apácák hivatottak. Hitvallásuk semmi kétséget sem hagyhat a hivekt r.iás- vallásuak és hitetlenek számára...Állok Istenért, Egyházért, Hazáért mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágban legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos." Rabokról és rabtartókról Fehérváry István az Egyesült Államokbeli Santa Fe-ben él. Ott tanár. Pár évvel ezelőtt Börtönvilág Magyarországon címmel egy nagysikerű könyvet jelentetett meg. Ebben a Rákosi korszakban elítélteknek állított emléket. Most uj könyvvel jelentkezett. A müncheni Nemzetőr és a Santa Fe-beli Pro Libertate Publishing House közös kiadványaként látott napvilágot Szovjetvilág Magyarországon 1945-1956 cimü 256 oldalas müve. Ebben három nagy fejezetben ir mindazon börtönbeli drámákról, amelyek előzőén megjelent könyvéből - helyhiány miatt, gondoljuk - kimaradt. A fejezetek alcímei önmagukért beszélnek. Az első fejezet cime (egyben az egész kötet cime) Szovjetvilág Magyarországon. Itt általánosságban felvázolja Magyarország történetét az 1947-es békekötéstől az 1956-os forradalomig lezajlott időszakról és foglalkozik olyan "kényes (hazai) kérdésekkel" mint pl.a magyar urán történetével. A következő fejezet cime: "Magyarok a Szovjetunióban". Ebben a szovjet gulá- gok világába elhurcolt magyarok sorsáról szól: a KGB-ről olvashatunk, Vorkutáról és a hazatérés nehéz, kacskaringós útjairól. A záró fejezet, a "Bebádogoztak minden ablakot" a magyarországi rákosista "igazságszolgáltatás" elméletét és gyakorlatát dokumentálja. Nagy erőssége az uj Fehérváry könyvnek a másutt nem található bő dokumentáció. Közli azon magyar- országi helységek neveit, ahová 1951 nyarán a Budapestről és nagyobb városokból kitelepítettek ezreit helyezték el. ír a recski munkatáborból sikerült szökésről, névsorral szolgál mindazon személyekről, akik 1945 és 1956 között a politikai jellegű perekben mint tanácselnökök vagy ügyészek "nevet" szereztek és ugyanakkor "krónikával" is szolgál: Tizenegy év az események tükrében címmel. Itt a szerző az 1945-1956 közötti időszak rövid leiratával szolgál, belevéve azokat az eseményeket is, amelyekről a hazai történelemkönyvek "elfeledkeztek" megemlítést tenni. /Szivárvány/ Gálfi Péter
