Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

16.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben XIII. NAGYBÁNYA Máramaros megye székhelye a Rozsály alján, a Zazar patak völgyében fekszik, 220 m magasságban, védett déli fekvésű, festői vidéken, ahol megterem a szelid- gesztenye és a mandula.- Arany- és ezüstbányája volt itt már a rómaiaknak is. 1142-ben II. Géza szá­szokat telepitett ide, s ők alapitották a várost. Ekkor még Asszonypataka volt a neve, s igy hivták a XIV. század köze­péig. 1411-ben cserében Nándorfehérvár­ért Brankovics György szerb uralkodó tu­lajdona lett. 1459-ben Szilágyi Erzsé­betnek volt itt vára, s később Mátyás a bányákat bérbe adta. 1468-ban pénzverde is működött a bányatelepülésen. 1530 u- tán Szapolyai János birtoka lett, s 1560-ban Felsőbányával együtt Balassa Menyhért szerezte meg. A XVI. században már nagybánya néven szerepel az okleve­lekben, 1567-ben János Zsigmond kemény ostrommal vette el a császáriaktól, s 1624-ben Bethlen Gáboré, l645-ben pedig Rákóczi Györgyé lett. 1667-ben Wesselé­nyi István kezére került. ­A város régi főterét tizennégy műem­lék jellegű épület övezi, a 18. számú épület Szilágyi Erzsébet egykori háza erősen átalakitott állapotban. A tér északi oldalán van Lendvay Már­ton szülőháza. A házon emléktábla jelzi, hogy itt született Lendvay Márton (1807- 1858) színművész, a magyar nyelvű szín­játszás egyik úttörője. A tér 2. számú házában 1547 és 1745 között iskola működött. Ennek volt nö­vendéke többek között Misztótfalusi Kis Miklós tudós nyomdász is. Ugyancsak a téren találjuk a volt mi­norita templomot is. A Szentháromságról elnevezett barokk stilusu, kéttornyú templom 1720-ban épült. Berendezése XVIII. századi s oltárképét Mezei József (1823-1908) festette. A város további látnivalói: A megyei muzeum a század elején lé­tesült. Gazdag régészeti, bányászati és történeti részlege van. A Szent István-torony 1347-től a XV. századig épült, később azonban elpusz­tult Szt. István-templom tornya. Az 1985. október 1896-ban restaurált tornyon rajta van a város cimere, a pallosjogot jelző Roland szoborral. A Mészárosok tornya a XV. századi erőditmény egyetlen maradványa. Az öreg fogadó épülete a XVIII. szá­zadból származik. Falán emléktábla hir­deti, hogy 1847. szeptember 8-án Petőfi itt töltötte nászéjszakáját, az erdődi esküvőjéről Koltóra utazván. Az evangélikus templom szecessziós épitmény. 1911-12-ben épült Nagy István budapesti épitész tervei alapján. Oltár­képét Iványi Grünwald Béla festette. A régi pénzverőház 1739-ben épült, barokk stílusban, a Zazár partján. A nagyváradi művésztelep:A telepet 1896-ban alapította Hollósy Simon s vele együtt itt telepedett meg Réti István, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Thorma János. Réti és Thorma Hollosy-ta- nitványok voltak és nagybányaiak. A te­lep és a szabadiskola 1927-ig működött. Kirándulás Koltóra: A koltói Teleki­kastélyban 1846 októberében járt először Petőfi Sándor, 1847. szeptemberében arra kérte gróf Teleki Sándort, hogy engedje át neki kastályát a mézeshetekre. Teleki teljesítette kérését, s Petőfi 1847.^ szeptember 9-én érkezett meg feleségével Koltóra és október 29-ig maradt itt. E hat hét alatt 28 költeményt irt. Köztük van a "Szeptember végén" is. A kastély­ban Petőfi-emlékszoba, falán emléktábla van. A parkban Petőfi somfáját és Teleki sirját tekinthetjük meg. Nagybányától Máramarosszigetre. Nagybányát a Zazar mentén kelet felé hagyjuk el s Giródtótfalu után (már nem számit külön településnek) 10 kr-re a Zazár völgyben találjuk Felsőbányát(Kis- bányát hozzácsatolták). A szép fekvésű város már 1329-ben sze­repelt az oklevelekben "Civitas in medio monte" néven. Nagy Lajos király 1374-ben kiváltságokat adott az ősi bányatelepnek. A városka katolikus temploma 1847 és 1855 között épült neoromán stilusu épit­mény, gótikus elemekkel. A katolikus pa­rókia épülete, valamint a városháza, az egykori jezsuita rendház és a Császi- család faháza a jellegzetes régi bányász­ház, Felsőbánya múltjának emlékei. Felsőbánya mellett egy 500 éves sze- lidgesztenyefát láthatunk. Törzsének ke­rülete 8,5 m. Felsőbányát déli irányba hagyjuk el s Kapnikbányára érünk. Utána Bajfalu ré­gi fatemplomát érdemes megnézni. A köze­li Diósfalu templomának fatornya 54 m magas. Kapnikbánya közvetlenül a Gutin- csucs alatt fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom