Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

1985. október Az ut Felsőbányáról a Rozsály nagy szerpentinjén kapaszkodik fel a nyeregig. A nyeregtől balra (nyugatnak) a Ro­zsály (1307 m), jobbra a Kakastaréjnak nevezett gerincen keresztül a Gutin- csucsra (1447 m) lehet kirándulni. Ezután a nagy szerpentin a Mara völ­gyében halad lefelé, hét községen át, melyek tipikus máramarosi kapuikkal, fa­templomaikkal a népi épitészet élő mú­zeumai. Közülük Krácsfalva és Desze máramaro­si kapujairól, Máragyulafalva 1764-ből származó fatemplomáról nevezetes. Bárdfalva községből érdemes kirándu­lást tennünk dél felé. Felsőkálinfalva l665-ben épült fa­templomáról. Aknasugatag sóbányájáról és sós fürdőjéről, Bréb XVI. századi fa­templomáról és Budfalva 1856-ból szárma­zó fatemplomáról hires. Farkasrév községnél már kiérünk a Tisza völgyébe. Farkasrév tulajdonképpen Máramarossziget peremközsége. Máramarossziget Máramaros megye észa­ki peremén, a Tisza mellett, 274 m magas­ságban fekszik. Évszázadokig megyeszék­hely.- Máramaros vidéke régóta lakott hely, legalább is a bronzkori, római és bizán­ci pénzleletek ezt bizonyítják. Fontos közlekedési átjáró volt. Neve a XI. szá­zadi oklevelekben szerepel először. IV. László erre a területre a tatárok elleni védelem céljából románokat tele­pitett. Vajdáik leszármazottai közül a Drágfiak magyar nemességet kaptak és or­szágos tisztségeket viseltek. A márama­rosi Drágfiak elődei alapították Moldvát. 1359-6en Bogdán havasalföldi vajda elűz­te őket s Moldvát elvette a magyar ki­rályságtól. 1352-ben Máramarossziget már kiváltságos városként szerepel. Az it­teni sóbányák központja lévén IV. Béla a bányákkal együtt lányának Kunigindá- nak adja, 1522-ben pedig II. Lajos nejé­nek, Máriának adományozza. 1556-ban Huszt várával együtt az erdélyi fejedel­meké lett. 1570-től a Partiumhoz tarto­zott. A megye és a város sokat szenve­dett a tatár betörésektől.A város II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is ki­vette a részét. Szellemi művelődési köz­pont lévén, korán csatlakozott a refor­mációhoz. Iskoláiban a XVII. században bölcsészetet is tanítottak! Az iskolá­kat az erdélyi fejedelmek alapítványok­kal támogatták. 1730-ban a piaristákkal a katolikus oktatás is megindult. A református templom a XIV. századból származó, gótikus stilusu templom, egy XI. századi egyház alapján épült. A régi piarista kolostor XVI. századi épitmény, gótikus részletekkel. Temploma 17.oldal a XVII. században épült. Leövey Klára sirja. Leövey Klára (1821-1897) a nőnevelés úttörője, s a szabadságharc mártirja, aki Teleki Blan­kával együtt 5 évig szenvedett Kufstein börtönében. A téren áll két szabadságharcosnak, Asztalos Sándornak (1823-1857). az 1849. február 8.-i aradi utcai harcok hősének és Móricz Samunak emlékoszlopa. Kirándulás az Iza völgyébe. Az Iza völgye ősi falvaival és különleges fa- épitészelével elsőrendű látványosság. Ez a máramarosi fatemplomok igazi hazá­ja. Az egymás után sorakozó falvak fa­templomainak épitési ideje a XVII. - XVIII. század: Váncsfalva 1795: Nánfalva 1780: Szurdok l66l: Rozália 1717- Sajó 1760.. Márnirtäro-si fatt»rnplow Máramarosi fatemplom Jód községbe 1 km-es kitérő ut vezet. A jódi fatemplom a legrégibb máramarosi fatemplom. 1364-ben épült, bizonyítván, hogy milyen messzire nyúlik vissza a fa- épitészet hagyománya. A községben egy 1717-hől származó, másik fatemplom is van. Izakonyha ujkőkorszaki lelőhely. A falu melletti dombon az ásatások egy régi vár romjait tárták fel. A község két fatemploma közül a régebbi 1722-ben Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom