Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

f Amerikai Magyar g ff ÉRTESÍTŐ HUNGARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Baltimore,1984. január XX. évfolyam, 1. szám FLÓRIÁN TIBOR: Diaszpórában élünk vagy emigrációban? Évtizedeken át nemzeti emigrációt mondottunk, vagy irtunk, de újabban vannak közöttünk egyesek, akik helytelenítik vagy megkérdőjelezik az emigrá­ció kifejezést is és helyette a diaszpórát, vagy a szétszórtságit használják. Szerintük a diaszpórá­ban éló, vagy a szétszórtsági "a jövőbe néz", mig az emigráns "a múlton rágódik". Az emigránst csak azok sorolják "a múlton rágó­dok" közé, akik leértékelni, nevetségessé tenni, vagy kiirtani akarják ezt a szót és magatartást, s behelyettesiteni a semleges diaszpórában élővel, mert abban nincs politikum, nincs céltudat és nincs gerinc. Az emigráns is szétszórtsági, az emigráns is diaszpórában él, de olyan magyar, aki megőrizte és cselekedeteivel is kifejezésre juttatja magatartá­sát: azt, hogy szemben áll a rendszerrel, amely e- lől kijött, vagy amelyik távozásra kényszeritette. A diaszpóra földrajzi meghatározás és állapot, az emigráció azonban magatartás, következetes ma­gatartása valakinek, aki nem változtatja politikai nézeteit. A diaszpórában élő az egyszerűen csak magyar és amikor a jövőjére gondol, akkor tekintet nélkül a rendszerre egy egységes Magyarországhoz szeretne tartozni. Az emigráns kivánsága a szabad, független Magyarországhoz való tartozás. Ez a kivánság jogos és nincsen nemzete a világ­nak, amely hajdani független és szabad életét ne kivánná vissza. Szomorú magyar az, aki ezt a vá­gyat a "múlton való rágódás" kategóriájába sorol­A LEVÉL Főtisztelendő Bíboros, Prímás, Érsek Úr! Mi, magyarországi bázisközösségeket vezető papok egy csoportja újabb üldözési kampány tanúi vagyunk. Mély megdöbbenéssel látjuk, hogy ezt a kampányt Bíboros úr vezeti. Meggyőződé­sünk, hogy ezzel Bíboros Urat nem a mi Urunk, Jézus Krisztus bízta meg és nem is Krisztus földi Helytartója, a Pápa. Ezért szeretettel, de a leghatározottabban kérjük, Jézus és Isten népe nevében: 1. Tekintsen ei engedeimességi jegyző­könyvek diszkriminatív aláíratásától. 2. Ne tiltsa a plébániai lelkigyakorlatokat. 3. Hagyjon fel a papok büntető áthelyezé­sével. 4. Ne akadályozza semmi más módon a bá­zisközösségek életét és munkáját. 5. Ne alkalmazzon semmiféle adminiszt­ratív eszközt, hanem a Pápa szándéka szerint „atyai buzdítással" keresse az egységet. Ellenkező esetben súlyos lelkiismereti kon­fliktusba sodor minket és közösségeinket. Budapest. 1983. október 13-án. Kocsi György, Dr. Galla Gábor, Vincze József, Horváth Tamás, Várnai László, Reichardt György. Barcza Barna, Horváth József sk. TÉLI REMÉNY A tó jegére lassan lecsúsznak a nyirfák, a verseket valaha pergamenre Írták, én viharfelhőre Írnám ezt a költeményt, hogy ontson ránk záporával tavaszt és reményt. Flórián Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom